Álomfejtés: mit üzennek az álmaink

Segít-e az álomfejtés a személyiségfejlesztő munkában?

Az életünknek körülbelül az egyharmadát, – tehát mondhatjuk, hogy jelentős részét – alvással töltjük. Emberi természetünkből eredően igényeljük az alvást, hogy a napi fáradtságunkat kipihenjük. Az alvás ritmikus életműködés, amely a szervezet felfrissülését szolgálja.

Biztonságot hozó pillanat az életünkben, amikor jól bevackolódunk az ágyunkba, fülünkre húzzuk a takarót, kényelmesen ellazítjuk fáradt tagjainkat, és érezzük, ahogyan lassan, csendesen álom jön a szemünkre. Óvatos léptekkel eloson a tudatunk, átadva helyét a tudatalattink működésének. Belesiklunk, belezuhanunk az ismeretlenbe… enyhet adó, puha takaró borul a lelkünkre.

Alvás, álom, álmodás

Mégis gyakran előfordul, hogy az alvásra fordított idő ablakon kidobott időnek tűnik. Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor ébredés után fáradtabbnak, elgyötörtebbnek érezzük magunkat, mint amikor aludni tértünk. Mint aki egész éjszaka fát vágott… mondjuk. Keressük az okát, miért is van az, hogy egyszer pihentető, máskor, pedig nyugtalan az éjszakánk.

A kutatások szerint minden ember álmodik, de a legtöbben elfelejtik, hogy mit. Vannak, akik azt állítják: sohasem álmodnak. Pedig igen, csak nem emlékeznek rá.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy reggelre az álmok szertefoszlanak, a legtöbb álmunk sorsa a feledés. Részleteket tudunk felidézni, hiányosan, érthetetlen történésekkel, kusza érzésekkel, gyakran csak arra emlékezünk, hogy kellemes vagy kellemetlen élményt jelentett-e az álmunk. Mindannyian megéltük már azt az élményt, amikor valami csodálatos álmunk volt, és szinte könyörögtünk az ébredéskor, hogy csak még egy kicsit hadd maradjunk az álmunkban. És sajnos, bizonyára mindannyiunknak volt már része rémálomban is, amikor zaklatottan, rémülten ébredtünk, és amint magunkhoz tértünk, elöntött a megkönnyebbülés érzése: de jó, hogy csak álom volt. És azután mégis milyen nehéz volt megnyugodni a zaklatottságból.

Az alvás, az álmodás tudományos megközelítésben

Amióta világ a világ, azóta szeretnénk megfejteni az álmaink üzenetét. Már a Bibliában is találkozunk az álomfejtéssel (az egyiptomi József a börtönben álmot fejt, az Úr álmában üzen Szent Józsefnek, Pilátus feleségének az álma), de a meséktől az irodalmi művekig mindenütt ott a nyoma annak, hogy minden korban szerették volna megérteni az álmok üzenetét.

Az 1930-as évektől kezdve tudományos kutatásokat fojtattak annak megállapítására, hogy vajon álmodunk-e minden éjjel, és az éjszakának melyik részében álmodunk? A kutatások azt bizonyították, hogy igen, álmodunk minden éjjel. Amikor nagyon fáradtak vagyunk, akkor az álomszakaszok száma jelentősen csökken.

Álmaink megfigyelésére egy olyan műszert használtak, amely a fejbőrön keresztül az agy elektromos aktivitását mérte, és regisztrálta a szemmozgásokat is. A neve: elektor-enkefalográf, rövidítése: EEG. Ennek a gépnek a segítségével az alvásnak 5 szakaszát különböztették meg. Az első négy szakaszt non REM szakasznak nevezték el, amelyre az ellazult test, és a pihenő agy a legjellemzőbb.

Az ötödik szakaszt REM (rapid eye movements) szakasznak, a gyors szemmozgások szakaszának nevezték el. Jellemzője: a mozdulatlan, szinte bénult testben az éberségnek semmi jele, de szabad szemmel is látható nagyon gyors szemmozgások lépnek fel, a szívverés gyorsabb lett, az agy anyagcseréje felgyorsult, emelkedik a vérnyomás, szaporább, vagy mélyebb a légzés is, esetleg a hímvessző megmerevedik (ez még a csecsemőknél is elkezdődik). Sikerült bizonyítani, hogy a REM fázisban történik az álmodás.

A 8 órás alvási idő alatt 4-5 ilyen periódus történik. A periódusok hossza 15 és 45 perc közé tehető. Az alvás elején rövidebbek, majd egyre hosszabbodnak ezek a szakaszok. A csecsemők az alvásuk felét ilyen fázisban töltik, míg ez a szakasz időskorra az alvási idő 18 százalékát teszi ki. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy több alkalommal is álmodhatunk egy éjszaka.

Az 1950-es években a tudósok regisztrálták az alvó ember agyhullámait. Ekkor finomítani tudták a megelőző tudományos kutatások megállapításait. Az alvás négy fázisát igazolták mérésekkel. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás, és az álomalvás, a REM. Ezek a fázisok éjszakánként körülbelül 5-ször ismétlődnek, úgy kilencven perces periódusokban. Az álmodós időtartamok három és húsz perc közé tehetők.

A REM fázisok szaporodnak és hosszabbak, ha az alvást megelőző napot meditációval, relaxálva, vagy elmélyült, nyugodt munkával töltöttük. Megfigyelték, hogy az éjfél előtti, korai álmok a mindennapok történéseivel foglalkoznak, a hajnali álmok pedig a problémákkal, a tudattalan konfliktusokkal.

Ha valakitől megvonják a REM fázisokat, például rendszeresen felébresztik ebben a szakaszban, az pszichés zavarokat okozhat. A kutatók nagy biztonsággal megállapították, hogy a REM-alvás létfontosságú szükséglete a szervezetünknek. Amikor a kísérleti személyeket rendszeresen felébresztettek az alvás REM fázisának kezdetén, ők idegességgel, ingerültséggel, depresszióval, testi tünetekkel reagáltak. Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz, ezért az éjszakai álmainkra nagy szükségünk van.

Az alvásnak hármas funkciót tulajdonítanak a tudósok

• A nyugalmi funkció, melynek az a szerepe, hogy az elhasználódott erőnket újra termelje.
  
• Az agy aktivizálása, mely arra edzi az agyat, hogy kilencven percenként teljes kapacitással dolgozzon, miközben nem kell reagálnia a külvilág ingereire.
  
• Az információk feldolgozása, amikor az agyunk szelektálja a napközben összegyűjtött információkat, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

Az alvást, és ezen belül az álmokat nem csak ilyen szempontból lehet megközelíteni, hanem pszichológiai szempontból is. Freud megállapította, hogy az álom nem a szervezetünk véletlen működése, hanem funkciója van. Az álom a tudattalan megnyilvánulása. Nem más, mint egy pszichés folyamat emléknyoma, amely megmaradt az éber tudatban, egy ablak, amelyen át betekinthetünk a saját tudatalattinkba. Álmunkban oldjuk fel a lelki feszültségeinket, és próbálunk megbirkózni a még feldolgozatlan benyomásainkkal, megérzéseinkkel. Az álmaink fontos üzenetei a tudatalattinkban elfojtott érzéseinknek, gondolatainknak, vágyainknak.

Az alvás pszichológiai értékelése

Polcz Alaine szerint az álmok fajtái:

1. Mindennapi történésekről szóló álmok, vagy álom töredékek. Ezek lehetnek pozitívak, kellemesek, de lehetnek fárasztóak, félelmet keltőek is. Ezek többnyire éjfél előtti álmok.
2. Ismétlődő álmok, újból és újból megjelenő történések, amelyek nyomasztóak, aggasztóak, szorongást okoznak. Ha felismertük a jelentésüket, megszűnnek.
3. Rémálmok, amelyek félelmet, szorongást keltenek, régi vagy friss traumák újbóli átélése jellemzi ezeket az álmokat.
4. Konfliktusokat megjelenítő álmok.
5. Problémamutató álmok.
6. Problémamegoldó álmok.
7. Jelző álmok, amelyek betegséget, vagy valamilyen más, elindult változást jeleznek.
8. Jósálmok. A jövendő történéseire utalnak, megelevenítik azokat, többnyire szimbolikusan, vagy reálisan.
9. Sugalmazott álmok - transzcendens tartalommal.

Minden ember más, ezért minden embernek más a tudatalattija is. Ezért, még azok az álmok is amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak, az embereknek mást és mást jelentenek. Az álmoknak mindig van valós alapjuk, de ezt nagyon árnyalttá tehetik a tudattalan motívumok befolyásai. Ezért, ha lehet, akkor érdemes az álmokat sorozatban vizsgálni, nem pedig egy-egy álmot kiragadva, a többitől elkülönítve elemezni. Így kiküszöbölhető az általános sémák ráhúzása az emberi természetünkből fakadóan nagyon is egyedi esetekre.

Álomfejtés

Mindig, minden kultúrában nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak. Arról azonban, hogy mi történik az emberrel, amikor elalszik, mindig mást gondoltak. Egyes primitív népeknél úgy képzelik, hogy alvás közben a lélek valóban kilép a testből, és mindenféle kalandokba keveredik. A szorongás, hogy miközben nem vagyunk ébren, nem tudjuk, mi történik velünk és körülöttünk, elkísérte az emberiséget a jelenig. Az ókoriak úgy magyarázták az álmokat, hogy azokat az istenek küldik, és a jövőt lehet megismerni belőlük. Az első álommagyarázat-gyűjtemény közel 4000 éve készült. Ebben az egyiptomiak írták össze a különféle álombéli szimbólumok jelentését.

Az ókori görögök ugyancsak mélyen hittek az álmok jóserejében, és legnagyobb tudósaik is foglalkoztak a témával, például Arisztotelész. A középkor misztikumokra fogékony légkörében különösen kedvelték az álomallegóriákat, amelyek segítségével megmagyarázhatóvá váltak az álmok. Ez a vágy a világ minden táján élt az emberekben, és számtalan „álmoskönyv” megírásához vezetett. Egy kínai változat például a következő érdekes tudnivalókat közli: ha egy asszony medvéről vagy a testére tekeredő kígyóról álmodik, netán a férje ingét hordja álmában, csodás gyermeke születik, ha viszont egy férj arról álmodik, hogy a felesége terhes, a jóasszony minden bizonnyal hűtlenkedett… Az első tudományos magyarázatok a XIX. században születtek: az egyik szerint az álmodó az alvás közben érzékelt benyomásokat beépíti álmaiba. Pl. ha hangos zajt érzékel, viharról szóló történetet sző álmában. Freud és Jung követői az álmokat a tudatalatti megismeréséhez vezető útnak tekintik.

Álomfejtés: az álmok fajtái

• Mindennapi történések az álmainkban

  Ezeket az álmokat az éjszaka első felében álmodjunk, többnyire az éjfél előtti időszakban. Nem véletlenül mondták nagymamáink, hogy a gyermeknek időben le kell feküdnie, megfigyeléseik alapján tudták, hogy az éjfél előtti alvás nagyon fontos. Most már a tudományos magyarázatot is ismerjük: ebben az időben rendszerezi agyunk a napi információkat, és sokrétűen fel is dolgozza azokat. Hosszú ideje figyelem az emberek alvási szokásainak és a nappali működésüknek az összefüggéseit, és azt tapasztalom, hogy a rendszerben élők (időben fekszik, időben ébred), sokkal kiegyensúlyozottabbak rendszertelenül pihenő társaiknál.
  
  Az éjfél előtti álmaink lehetnek simogatóan pozitívak, de lehetnek fárasztóak, nehezek is, attól függően, milyen hatások értek napközben. Ekkor felidéződnek és oldódnak az előző nap feszültségei, ekkor álmodjuk tovább a valós történéseket.

• Ismétlődő álmok

  Általában szokatlanabbak, irreálisabbak, és az éjszaka második felében álmodjuk ezeket az álmokat. A visszatérő álmok néha kifejezetten zavaróak, idegesítők tudnak lenni. Nem értjük ezeket, és mivel nem, vagy csak részben kapcsolódnak a hétköznapi történésekhez, nem tudjuk, mit kezdjünk a kellemetlen érzésekkel, amelyeket okoznak.
  
  A legtöbb embernek vannak visszatérő álmai. Van, aki rendszeresen menekül valaki vagy valami elől, van, aki zuhan, van, aki alakokkal viaskodik.
  
  A visszatérő álmok egy fel nem dolgozott lelki szituáció megnyilvánulásai, és nem is tűnnek el addig, amíg a feldolgozás meg nem történik. Megfordítva: a szituáció akkor dolgozódott fel, amikor a visszatérő álom eltűnik, nem jelentkezik többé. Többek között ezért is fontos, hogy megértsük az álmainkat.

• Rémálmok

  Ezekre az álmokra a félelem, a szorongás a legjellemzőbb érzések. Gyakran előfordul, hogy azt álmodjuk, hogy megtámadtak minket, vagy fenyegető szándékkal közeledik egy személy vagy egy esemény. Kergetnek, üldöznek minket, előfordul, hogy az éltünkre törnek. Gyakran élünk át rémálmainkban régebben vagy a közelmúltban történt traumákat. Van, amikor azt hisszük, hogy sok krimit láttunk, és ez okozza a rémálmokat. Ilyen is van. Azonban, ha a rémálmaink gyakoriak, érdemes szakember segítségét kérni. Finn ikerkutatók azt tapasztalták, hogy az ikrek 45%-a rémálmokat álmodik, ha ikertestvére is ezektől szenved. Arra a következtetésre jutottak, hogy a rémálmoknak a genetikai fejlődéshez is köze lehet. A gyakori rémálmok utalhatnak mentális betegségekre is, de azt még nem sikerült megtudni, hogy a rémálmok és a mentális betegségek ok-okozati összefüggésben vannak, vagy csupán együttesen fordulnak elő.

• Konfliktust megjelenítő álmaink

  Ezekben az álmainkban szembesülünk az elhibázott cselekedeteinkkel, az elfelejtett kötelezettségeinkkel, a napközbeni elszólásainkkal, a melléfogásainkkal, az akaratlanul feltörő, megbánt indulatainkkal.
  
  Ezek az álmok olyan lelki konfliktusok kifejeződései, amelyek nem társulnak betegséghez, a lelki problémáink egészséges tartományába sorolhatók. Ennek megítéléséhez némi segítséget adhat, ha megvizsgáljuk álmaink színvilágát. Az egészséges ember általában fekete-fehérben álmodik. A neurotikusok többnyire színes képekkel.

• Problémamutató álmok

  Miközben álmunkban agyunk a nap eseményeit játssza vissza, megmutat olyan problémákat, felismertet olyan érzéseket, amelyek nap közben nem tudatosultak bennünk. Ezek az üzenetek a tudatalattink üzenetei, és érdemes megfogadnunk a tartalmukat, mert ezek segítenek megelőzni, hogy bajba kerüljünk. Felismerünk olyan ok-okozati összefüggéseket, amelyek napközben csak kényelmetlen érzéseket okoztak, de nem találtuk az okát.

• Problémamegoldó álmok, vagy heuréka álmok

  Ha már hosszú ideje küszködünk egy probléma megoldásával, gyakran már aludni sem tudunk tőle. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy álmunkban jövünk rá a helyes megoldásra. Ennek a népi kifejeződése, amikor nem tudunk valamire azonnali választ adni, azt mondjuk: Még alszom rá egyet.

  • Friedrich August Kekulé

    Az egyik leghíresebb bizonyíték a problémamegoldó álom létezésére Friedrich August Kekulé esete, aki német tudós volt, és a valóságban hiába próbálta megtalálni a keresett tudományos probléma megoldását. Álmában találta meg a megoldást, amikor a szeme előtt kavargó molekulák különféle mintázatokat mutattak, majd gyűrű formába rendeződtek. Így találta fel a benzolgyűrűt. Egy kongresszuson kijelentette: „Álmodjunk többet uraim, s akkor talán rátalálunk az igazságra.”

  • Elias Howe

    Elias Howe, a varrógép feltalálója 1884-ben sokadt kísérletezett a varrógép megalkotásával. Álmában egyszer egy kőkorszaki törzsben találta magát, lándzsákat rázogató vademberekkel körbevéve. A lándzsák hegyének közelében egy-egy lyukat fedezett fel. Mikor felébredt, ráeszmélt hogy ez a megoldás a régóta megoldatlan konstrukciós problémára: a varrógép tűjének a hegyénél kell elhelyezni a fonalat vezető lyukat.

  • Srinivasa Ramanujan

    Srinivasa Ramanujan(1887-1920) indiai matematikus azzal sokkolta cambridge-i kollégáit, hogy azt állította, zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki.
    
    Jól ismerik ezt az érzést az alkotók, akiknek időre van szükségük, míg egy művet kihordanak. Amikor hiába az akarat, nem tudunk megalkotni valamit, előbb érlelni kell, többször foglalkozni vele álmunkban, és éber állapotban is. Addig nem tudunk a problémával, feladattal megbirkózni, amíg a lélek el nem készül rá, amíg fejletlen bennünk a megoldás. Ki kell fejlődnie, hogy megszülethessen.

  • William Blake

    William Blake (1757-1827) korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Egyik portréja alá ezt írta:„A férfi, aki Blake-t álmában megtanította festeni.”

  • Graham Greene

    Graham Greene (1904-1991) gyakran az álmoktól várta irói problémáinak megoldását. „Ha valamilyen gondom volt az írással, akkor elalvás előtt végigolvastam a napi penzumot, s amikor felébredtem rátaláltam a megoldásra. Feltehetőleg álmomban jöttem rá, de az álmot reggelre elfelejtettem.”

  • Paul McCartney, Billy Joel és Beethoven

    Sok zeneszerző, köztük Paul McCartney, Billy Joel és még Beethoven is álmaiból merített inspirációt művei megkomponálásához. Ezek az álmok időnként melódiát tartalmaztak, más esetekben dalszöveget.

  • Mary Shelly

    Frankenstein figurája először az alkotó Mary Shelly álmában jelent meg.

• Jelző álmok

  A lélek üzenetei, gyakran valami bajt, betegséget, valamilyen megkezdődött belső változást jeleznek. Például egy negyed évszázados házasságban élő asszony azt álmodta, hogy férje eltűnt a képszerűen látott családi tűzhely mellől, és semmit sem lehetett tudni róla, csak azt, hogy él, mert minden hónapban küldött pénzt. Néhány hónap múlva kiderült a férfi szerelmi kapcsolata, aminek válás lett a vége. Az asszony ösztöne előre jelezte a történéseket.

• Jósálmok

  A jósálmok közelítenek a misztikus, megmagyarázhatatlan dolgokhoz. Némelyekkel előfordul, hogy megálmodnak egy majdan bekövetkező dolgot, eseményt, történést. Több film és regény témája a jövőt megálmodó emberek képességének bemutatása. Ez a valóságban nagyon fejlett lelket feltételez. Ezek az emberek többet tudnak a változások belső logikájáról, és többnyire tisztában vannak azzal, hogy a dolguk a megfigyelés, tanulás, nem a dolgok megváltoztatása. Tudják, hogy nincsen abszolút igazság. A jósálmok közül kisálmoknak hívjuk azokat, amelyek egy személyre vonatkoznak, és nagyálmoknak, amelyek egy családra, egy népre, vagy a történelem alakulására vonatkoznak.

• Sugalmazott álmok

  A sugalmazott álmok a Bibliában gyakoriak. Isten álmokon keresztül üzen, sugalmazza a helyes úton való haladást.
  
  A mai sugalmazott álmok a parapszichológia, és a spiritualitás határterületein mozognak.

• Erotikus álmok

  Az álmaink megmutatják a gátlásainkat, rámutatnak a viselkedésünk és a vágyaink közötti konfliktusokra. A szexuális témájú álmaink nagyon zavarba ejtők lehetnek, miközben rengeteg vidám, vagy gyötrelmes érzést idéznek fel bennünk. A szexuális álmok nem azonosak a szexuális fantáziákkal. A szexuális fantáziálások bonyodalomtól mentes, erotikus képzelgések, amelyeket mi magunk hívunk elő, amikor szexuális izgalomra vágyunk. A szexuális álmaink hívatlanul érkeznek, nem feltétlenül erotikusak, és gyakran bűntudattal, szégyenérzettel járnak.

Álomfejtés az önismeret eszköze

A mindennapi élet azt bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni az álmainkra. Anélkül, hogy túlbecsülnénk vagy lebecsülnénk az álmainkat, érdemes úgy viszonyulni hozzájuk, mint a lelkünk mélyéről jövő sajátságos jelbeszédet. Ez egy kódolt, képekben beszélő nyelv, amelyet dekódolni kell, ha érteni akarjuk az üzenetét. Az álmok megfejtése, megértése nem komolytalan játék, hanem komoly felkészültséget igényel.

Az álmaink ajándékok, érdemes és hasznos érteni a jelzéseiket. Ajánlatos megbecsülni az álmainkat, hiszen nem elhanyagolhatók a lelki egyensúlyunk, az életünk, az egészségünk érdekében.

Az álmok kendőzetlenül tudósítanak a valós helyzetről, szembesítenek minket azokkal a dolgokkal, érzésekkel, amelyeket napközben hárítunk, amelyekkel nem akarunk szembesülni.

Az álom a tudatalattink nyelve, képekben és szimbólumokban beszél hozzánk, és remek tanácsokat ad a legkülönfélébb élethelyzetekben. A lelki krízisek megoldásában nagyon sokat segít az álommunka.

Az álmok sokat segítenek az önismeret gazdagításában is. Ha jobban ismerjük magunkat, az életünket is jobban tudjuk tervezni. Bizonyított tény, hogy aki többet foglalkozik az álmai üzeneteivel, az sokkal többet megtudhat önmagáról.

Álmunkban a képzelet és az emlékezet képei keverednek a valósággal. A lélek nappali oldala a tudat, éjszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti.

Régen fontosabbak voltak az álmok, mint ahogyan most gondoljuk. A primitívebb embert sokkal inkább irányította az ösztöne, mint a mai, tudományokon nevelkedett embert. A civilizáció fokozatosan elszakítja a tudatos részünket a tudattalantól, de az ösztönös részünket nem veszítjük el, csak „letakartuk”, ezért csak az álom leple alatt talál ránk, hogy segítsen nekünk.

Ennek ellenére vannak, akik kétségbe vonják az álmok jelentőségét, s annyira nem akarják elfogadni az álmok jelentőségét, hogy a maguk részéről még az álmok létét is tagadják. Ők azok, akik azért nem emlékeznek az álmaikra, mert nem tisztelik meg őket a figyelmükkel. Amikor ezek az emberek figyelni kezdenek majd lelkük mélyének üzeneteire, az válaszolni fog nekik, megkönnyítve ezzel az életüket, a problémáikat.

Hiszen az ember ideális állapota a harmónia, az összhang, a mentális stabilitás. Álmaink megértése ezek megteremtésében segít minket.

Igazmondó álmaink: álomfejtő és álomértelmező csoport

Ha Te is szeretnéd érteni az álmaid üzenetét, akkor jelentkezz az álomértelmező és álomfejtő csoportunkba!

Igazmondó álmaink

Mindenki álmodik, de nem mindenki emlékszik az álmaira. Minden álom üzen valamit. Egyik álmunk üzenete világos és érthető, a másik álmunk pedig megoldhatatlan rejtvénynek tűnik.

Abban mindenki egyet ért, hogy az álmainkra szükségünk van, hiszen aki nem álmodik, az megbetegszik. Álmainkban megjelennek a tapasztalataink, érzéseink, vágyaink, reményeink, csalódásaink, félelmeink, szorongásaink. Bizonyított tény, hogy aki foglalkozik az álmaival, az többet megtudhat önmagáról, hiszen az álom egy ablak, melyen keresztül betekinthetünk a tudattalanunkba.

Hogyan értsük meg az álmainkat?

Ahány álom létezik, annyiféle mondanivalót, annyiféle örömöt vagy fájdalmat, annyiféle tanítást jelent. Az álmok azonban csak akkor mesélnek, csak akkor tanítanak, ha megkérdezzük őket. Petőfi Jövendölés című versében azt mondja: „Anyám, az álmok nem hazudnak…” De mit kérdezzünk, hogy az álmaink igazat mondjanak? Hogyan kérdezzük meg a saját álmainkat, hogy megtudjuk azt a titkot, amit a tudattalanunk rejt?

Ehhez ad neked segítséget az „Igazmondó álmaink” című hangoskönyv. Megtudhatod belőle, hogyan emlékezhetsz vissza az álmaidra. A szerző megtanít arra, hogy milyen kérdéseket tegyél fel az álmaidnak. József Rozsnyai Júlia bársonyos, megnyugtató hangja segít az ellazulásban. A hangoskönyv végig vezet az úton a lefekvéstől az álmok megértéséig, és egyedülálló módon konkrét tanácsokkal és kérdésekkel segíti az alomfejtést.

Az Igazmondó álmaink CD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.

Álom, álomfejtés és álomértelmezés cikkgyűjtemény

A könyvespolcra ajánljuk

Álomfejtés - titkok nélkül

Életünk kb. egyharmadát alvással töltjük, s ezen időszak bő egyötödében álmodunk is. Álmainkban emlékképeink, tapasztalásaink, vágyaink szimbolikus formában jelennek meg. Bár minden álom egyedi, e szimbólumok segítenek az álmok értelmezésében. A könyv esettanulmányokkal szemlélteti a leggyakoribb álomfajtákat, értelmezi azokat, miközben megismertet az álomkutatás történetével és legkiemelkedőbb alakjaival is.

Álomfejtés - titkok nélkül »

Krúdy Gyula: Álmoskönyv

„Hosszú, csendes esték munkája ez a könyv. Amely estéken a forgatott, sárga lapok mögött feltünedeznek félig-meddig porrá válott öregasszonyok arculatai, akik falusi ifjúságomban, pattogó tűz mellett oly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, mint akár a valóságos életnek. Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak. Álom: játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.”

Krúdy Gyula

Krúdy Gyula: Álmoskönyv »

Álmaink tükrében - Álomfejtő – önismereti kézikönyv és szótár

A könyv nemcsak a laikus olvasóközönség számára hanem pszichológusok, asztrológusok, mentálhigiénés szakemberek, segítő foglalkozásúak számára is hasznos. Gyakorlati szintézist teremt a különböző önismereti, szimbológiai rendszerek között - nem az elméletre, hanem a mindennapi, önismereti alkalmazhatóságra helyezve a hangsúlyt. Számos konkrét álom és ezek megfejtése található meg a könyvben a szerző tizenöt éves álomfejtő munkájának anyagából, továbbá egy betűrendes Szimbólumszótár segíti az olvasó önismeretének a fejlesztését, saját álomfejtő praxisának a kialakítását.

Álmaink tükrében: Álomfejtő – önismereti kézikönyv és szótár »

Álmoskönyv - az Álmok és az Általuk Hordozott Üzenet

„Az álmon keresztül vezet az út a tudatalattiig” - a modern pszichoanalízis egyik legfontosabb tanítása ez. Különösen akkor, amikor minden intelligens nő és férfi felismeri a tudatalatti kulcsfontosságú szerepét. Mi sem természetesebb, mint hogy ennek következtében az álmok, azok jelentése és értelmezése iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Talán sosem volt annyira helytálló a Delphoi jósda felirata, mint ma: "Ismerd meg önmagad!" Egyre többen rádöbbennek, hogy minél inkább megértik gondolataik és cselekedeteik miértjét, annál nagyobb mértékben válnak képessé testi-lelki értelemben vett kimagasló eredmények elérésére. Mindebből pedig következik, hogy életük hajóját saját és mások boldogulása érdekében tudják majd kormányozni. Álmoskönyvünk igyekszik praktikus segítséget nyújtani az álmok értelmezéséhez, megértéséhez: - Mit szimbolizál az álom? - Hogyan fejtsem azt meg, hiszen több szinten is értelmezhető? - Milyen üzenetet hordoz számomra? - Hogyan tovább? Használjuk bátran az álomszótárat!

Álmoskönyv - az Álmok és az Általuk Hordozott Üzenet »

Mohás Lívia Álomkönyv

„Azoknak készült ez a könyv, akik szívesen foglalkoznak álmaikkal, e váratlan és furcsa éjszakai látogatókkal. És néha megpróbálják kitalálni, hogy álmaik útján mit üzen nekik a tudattalan. Lelkünk tudattalanja irdatlan nagy raktár. Ösztönök, elfelejtett és elnyomott emlékek, késztetések és rengeteg «véletlenül» felhalmozott ismeret rejtőzik benne. Dús ez a terep, teljesen átvilágítani képtelenség. Mégis az álmok bogozásával egy-egy fénypászmát küldhetünk a mélybe, így valami keveset megtudhatunk önmagunkról.”

A kötet több rétegű. Újraolvashatjuk benne a korábban készült Álmodj, krokodil! című kisregényt, mely izgalmas „útirajza” egy szerelmi bánat miatt egyensúlyát vesztett asszony belső vívódásának. Az érdekes, izgalmas történet arról győzi meg az olvasót. hogy az „ismerd meg önmagad” örök parancsa beteljesíthető, az emberi méltóság megszerezhető, visszanyerhető. Ha másként nem, az álmok segítségével. De melyek ezek az álmok? S mit üzennek? Ezt ismerhetjük meg a kisregényt követő Álomnaplóból. Majd egy még izgalmasabb fejezet következik: az álmokról ír általában és konkrétan a szerző, állandóan arra ösztönözve az olvasót, hogy saját élményeit, tapasztalatait, veszteségeit és bánatait szembesítse a könyvben talált álomelemzésekkel. Ismét megmutatkozik Mohás Lívia páratlan erénye: egyszerre tud tudományos, ismeretterjesztő, pedagógus, pszichológus és mindenekelőtt szépíró lenni - izgalmas, tanulságos, élménygazdag olvasmányt nyújtva.

Mohás Lívia: Álomkönyv »