Apának alkalmatlan?
A bántalmazó férfi
Theaodore M. Hesburg azt mondja: „A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.”
A munkám során nagyon sokféle apával találkoztam már. Mi felnőttek összehasonlítjuk az apákat, és megpróbáljuk definiálni, hogy ki a jó apa és ki nem az. A gyerekek azonban nem hasonlítják össze az apjukat más apákkal (legalábbis bizonyos életkorig nem), hanem az egyetlen mai apjukat hasonlítják a tegnapihoz.
Milyen személyiség a bántalmazó?
„Egy kilenc éves kisfiú kálváriája indította el bennem az igényt, hogy jobban utána nézzek a bántalmazó szülő viselkedésének, motivációinak, lelkivilágának. A gyermek apukája kétségkívül bántalmazó. A szülők között folyik a harc, mert a gyermek nem akar az apukájával négyszemközt találkozni, és főleg nem akar vele napokig-hetekig együtt lenni. Fél. Az anya hiába küzdött, hiába vitte a „bizonyítékokat”, a gyámhatóság közölte: az apukának jogai vannak, a gyereknek meg engedelmeskednie kell. A gyermek szorong, fél és szenved. Az apa a megkapott láthatásokat egy év alatt három alkalommal vette igénybe. Viszont minden második héten pénteken délutántól a gyermek otthon ül, és felöltözve várja az „ítéletet”, hogy aznap becsenget-e érte az apja, vagy sikerül megúszni a találkozást? A gyermek pedig feltette nekem a kérdést: az apámnak miért szabad kínlasztani engem? Nem tudtam a kérdésre válaszolni.”
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Ez a gyermek hatósági segédlettel ki van téve az apai bántalmazásnak, mert a gyámhatóság fogalmai szerint ez nem bántalmazás, évekkel ezelőtti történéseket pedig nem hajlandók vizsgálni. Az apukája nem veri a gyermeket. Csak félelmet keltő filmeket nézet vele, mert „úgy lesz belőle férfi”. A gyermeknek fáj a foga, de nem ad fájdalomcsillapítót az apa (orvoshoz sem viszi), mert „a fájdalmat tűrni kell”. A láthatások alkalmával a gyermek nem beszélhet az anyukájával telefonon „mert anyád majd így megtanulja a leckét.” A gyermek azután hónapokig sírva könyörög az anyjának, hogy feltétlenül tanulja meg a leckét, hogy beszélhessenek egymással. Ezek csak az apa enyhébb nevelési módszerei, mert nem az elborzasztás a célom.
Szögezzük le: a legtöbb bántalmazónak (legyen az férfi vagy nő), nincs a külvilág által érzékelhető pszichés problémája. Nincsen több gondjuk az intimitással, mint másoknak, nem gyengébb az impulzuskontrolljuk, mint másoknak. A klinikai vizsgálatok szerint a bántalmazók képesek nem bántalmazó eszközöket használni, csak éppen a gondolkodásmódjuk miatt nem akarnak.
A személyiségük szociopátiás vagy pszichopátiás tüneteket mutat, manipulálnak és kihasználnak másokat, hajlamosak az erőszakra, mások megfélemlítésére. A kapcsolataik felületesek, őszintétlenek, a partnereiket rendszeresen megcsalják. Holtzworth-Munroe és Meehan 2004-es kutatási eredményei szerint a legtöbb bántalmazó az intim kapcsolataira korlátozza az erőszakot. Csak olyankor mutatnak külső személyek felé is erőszakot, ha valaki kívülről bele akar avatkozni abba, ahogyan a partnerükkel vagy a gyermekükkel bánnak.
Érdekes vizsgálati eredmény, hogy a szegényebb családokban és a leggazdagabb családokban gyakoribb a párkapcsolati erőszak, a legkevésbé a középosztálybeli családok érintettek a kérdésben. A magasabb beosztásban dolgozó férfiak esetében gyakoribb a szisztematikus bántalmazás. Érdekesség még, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb nők számára a legnehezebb a bántalmazó partnertől való elválás.
Milyen bántalmazási típusok vannak?
A tekintélyelvű
A bántalmazó szülő többnyire tekintélyelvű. Elvárja, hogy vakon engedelmeskedjenek neki, és nem tudja elfogadni, ha a párja vagy a gyermek mást gondol, mint ő, még akkor sem, ha érvekkel próbálják meggyőzni. A kritikát egyáltalán nem viseli el, többnyire nem tud bocsánatot kérni, és nem képes figyelembe venni, hogy a gyermekének mire van szüksége. A bántalmazó szülő gyakran ingadozik a „majd én megmutatom, hogy ki az úr a háznál” állapot és a gyermek elhanyagolása között, tehát kiszámíthatatlan. A legtöbb bántalmazó a fiúkat veri, a lányokat szóban bántalmazza, megalázza.Az fiú, akinek az apja hatalmi szóval nevel, nagyobb valószínűséggel fog nőket bántalmazni. Még nagyobb a valószínűsége, hogy bántalmazó lesz, ha azt látta, hogy az apja veri az anyját.
A felelőtlen, elhanyagoló
Az elhanyagoló típusú bántalmazó kevésbé vesz részt a gyermeknevelésben, szívesen hagyja azt az anyára. Kevesebb ölelést, érintést ad, a gyereket gyakran tekinti koloncnak. Gyakran provokál veszekedést, hogy elmehessen otthonról, de ne derüljön ki, hogy előre megbeszélt programja van. Ritkán köt kompromisszumot, nem mond le a saját egyéni igényeiről a családi kötelezettségek javára. Nem ismeri a gyerek tanárainak a nevét, orvoshoz nem viszi a gyermeket, nem tudja milyen vágyai, élményei, tervei vannak a gyerekének.Az elhanyagoló bántalmazó akkor érdeklődik a gyermek iránt, ha dicsekedni, büszkélkedni lehet vele.
Aki aláássa az anya-gyerek kapcsolatot
A bántalmazó viselkedése azt üzeni a gyermekeknek, hogy az anyjuk megérdemli a sértéseket, a megalázást, és nem érdemel tiszteletet. Megvetendő ember, akinek nem kell szót fogadni, akit nem kell tisztelni. Lehet becsmérelni, kifigurázni, gúnyolni, nevetségessé tenni vagy megalázni.Sok bántalmazó családban felnövekvő gyermek megüti az anyját serdülőkorában.
Az egoista
Az egoista bántalmazó saját magát tekinti viszonyítási pontnak. Nem alkalmazkodik a gyermeke igényeihez, nem vesz részt a gyermek gondozásában, amikor a gyermek kicsit nagyobb, elvárja, hogy a gyermek szolgálja ki őt. Nem tűri a játék zaját, mindenkinek csendben kell maradnia, amikor ő pihenni akar. Minden engedetlenséget megtorol, a gyermekeit tárgyaknak tekinti. Jellemző, hogy teátrális jelenetekkel hozza a családtagok tudomására a sikereit vagy a frusztrációit. Gyakran szánalmas vagy önpusztító szerepet játszik, öngyilkossággal fenyegetőzik, így állandóan a család figyelmének a középpontjában áll.
A bántalmazó manipulálja a családtagokat. A bántalmazónak van egy tipikus viselkedése, mégpedig az, hogy megfelelően tud viselkedni, amikor megfigyelik őt. Nyilvános helyen, gondoskodó, figyelmes, sőt gyengéd is lehet. Humoros, amíg egy kívülálló is jelen van.
A bántalmazó szülő hatása a gyermekre
Azok a gyerekek, akik párkapcsolati erőszakot láttak, gyakran szenvednek Poszttraumás Stressz Szindrómában. Rosszabbul alszanak, félősekké válnak, ragaszkodnak a bántalmazott szülőhöz. Koncentrációs zavaraik vannak, nehéz egyhelyben maradniuk, gyakran vannak rémálmaik, és sűrűbben lesznek alvajárók. A szorongás szintjük magas, emlékbetöréseik vannak a bántalmazásról, kerülik az erőszakhoz kötődő játékokat. Ingerlékenyek, magányosak, riadtak, visszahúzódók, zárkózottak, gyakran hiperaktívak. Bűntudatuk van, mert úgy érzik, miattuk kell az anyjuknak szenvedni. Ezek a gyerekek szoronganak, nehogy olyant tegyenek, amiért az anyukájukat bántani fogják.
Minél hosszabb ideig élnek a bántalmazó szülővel a gyerekek, annál kevesebb időt töltenek a barátaikkal, és annál aggódóbbá válnak. Nő a tanulási nehézségek esélye, rosszabbul olvasnak, gyakoribbak az iskolai hiányzások, a bukások, valamint a beszédzavarok. Igyekeznek minél kevesebb időt otthon tölteni, de magukra veszik az anya megvédésének a terhét. Gyakran fizikálisan is beavatkoznak, ha az apa veri az anyát. Nagyon sok beszélgetésben hangzik el ez a mondat: „apám azóta nem veri az anyámat, amióta megnőttem, és megfenyegettem…”
A bántalmazott nők gyerekeit gyakrabban érik balesetek, és kétszer nagyobb az esélye annak, hogy fiatalkorúként erőszakos bűncselekményt követnek el. A fiúkra jellemző, hogy gyakoribb az erőszakos bűnelkövetés esélye, ha az anyját bántalmazzák, mint akkor, ha magát a gyermeket bántalmazzák. Az állatokat kínzó fiúk legtöbbje bántalmazó apa mellett él. Felnőttként gyakrabban depressziósak.
Ha az anyával szemben érzelmi erőszakot alkalmaz az apa, akkor a gyermeknek nagy valószínűséggel lesznek beilleszkedési problémái, és a társas viselkedése vagy visszahúzódó, vagy agresszív lesz, de mindenképpen problémákat mutat.
Egy 2008-ban végzett kutatás (Chiodo) azt igazolta, hogy ugyanakkora a stressz mértéke, ha egy gyermeket bántalmaznak, mint akkor, ha a gyermek „csak” végig nézi, amint az anyját bántalmazzák. Ha látja is az erőszakot és őt magát is bántalmazzák, akkor a kétfajta lelki sérülés összeadódik, így alakulnak ki a legsúlyosabb érzelmi és viselkedéses problémák.
A bántalmazás és a Stockholm szindróma
Meg kell még említeni a traumás kötődést, mint a bántalmazás következményét. Gyakran találkozunk a jelenséggel, hogy a bántalmazó szülőhöz erősebben kötődnek a gyerekek, a nem bántalmazó szülők pedig értetlenül állnak a jelenség előtt.
A bántalmazás nem vezet feltétlenül távolságtartó, vagy nyíltan félelemmel teli kapcsolathoz. A bántalmazó ugyanis nem veri nap mint nap a családtagokat, hanem váltakoznak a kedvesség és a félelemkeltés időszakai. Ennek a kiszámíthatatlan viselkedésnek a következménye a szokatlanul erős, de egészségtelen kötődés.
Minél többet bántalmaznak egy gyermeket, vagy minél több bántalmazást lát, annál erősebb benne a vágy, hogy kedvesen és megértően bánjanak vele, hogy oldódni tudjon benne a félelem. Megmentőként tekint arra az emberre, aki vigaszt nyújt neki. A traumás kötődést az okozza, hogy ugyanaz az ember nyújtja a vigaszt, aki elkövette a bántalmazást. Azt erőszakot gyakran követi bocsánatkérés, „megértő beszélgetés”, amikor a bántalmazó elmagyarázza, hogy ő senkit sem akar bántani, csak a bántalmazott nem hagy neki más lehetőséget. A gyermek ilyenkor hálát érez a kedvesség miatt, és arra gondol, hogy a bántalmazó szülő nagyon is törődik vele, és igyekszik megbocsátani. Ha a bántalmazás – bocsánatkérés – magyarázat – kedvesség folyamat néhányszor ismétlődik, akkor a bántalmazott gyermek már akkor is hálát érez, ha a bántalmazó abbahagyja az erőszakot.
Sok bántalmazott gyerek számol be arról, hogy a bántalmazás egy pontján biztos volt benne, hogy most meg fog halni, és a bántalmazó az utolsó pillanatban mégis életben hagyta. A „biztos halálból való megmenekülés” után a gyermek megmentőként tekint a bántalmazó szülőre. A gyermekben összekeveredik a bántalmazás és a szeretet, főleg, hogy a bántalmazó meg is magyarázza, hogy amit tesz, a gyermek érdekében teszi. Ezt a lelki folyamatot Stockholm szindrómának nevezték el. Felnőtt korban az emberek így fogalmazzák meg a jelenséget: „az apám jó ember, csakis azért vert, hogy embert faragjon belőlem.”
A gyermek rájön arra, hogy ha kitalálja, hogy mire van szüksége a bántalmazó szülőjének, akkor esetleg elkerülhető a bántalmazás. Ilyenkor átállnak a bántalmazó apa pártjára, így próbálják elkerülni a bajt, hiszen, ha nyíltan az anya pártjára állnak, nagyobb veszélyben vannak. Ilyenkor a gyerekek óriási kognitív disszonanciát élnek át.
Ha a te gyermeked is érintett, mert bántalmazó kapcsolatban élsz, feltétlenül kérj segítséget önmagad és a gyermeked számára is. Sajnos a bántalmazás következményei akkor is hatnak, ha a gyermek születése után véget ért a bántalmazóval a kapcsolat. A bántalmazás közvetett vagy közvetlen megélése egész életre meghatározza a bántalmazott személyiségét. Szükséges a bántalmazás feldolgozása, és a tudatos életvezetés.
Felnőttek számára az Ego building, gyermekek számára a Kamasz önismereti, önbizalom növelő tábor ad segítséget a változáshoz.
Csehák Hajnalka pszichológus
Biztosítunk, hogy az egyedi igényeidet - az adott lehetőségeken belül - messzemenően figyelembe vesszük.
Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.
Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket?
Cikkgyűjtemény
Tudástárunkban olyan a gyermekkora vonatkozó mentálhigiénés ismereteket tartalmazó írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek hasznosak lehetnek.
Kérjük olvasd át a gyermekkor problémáira vonatkozó írásainkat, hátha találsz bennük számodra is érdekeset.
Ha ötleted van a gyermekkor problémái tudástár bővítésére, kérjük oszd meg velünk.
Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezz tőlünk, vagy jelentkezz tanácsadásra.
A pszichológiai fejlődés szempontjából is rendkívül fontos az a tény, hogy az anya és gyermeke a várandósság során testileg is összetartozik. Az anya különleges szerepéből eredően az anyai szeretetet Bálint Alice „archaikus szeretetnek” nevezi. Az anya és gyermekének kapcsolata más, kevésbé szabályozható, mint az apa és gyermekének kapcsolata.
Ha nem találod pontosan a helyedet az apa szerepben, ha szeretnél minél jobb apukája lenni a gyermekednek, ha kétségeid vannak, hogy a munkádat vagy a gyermeknevelést kell-e előtérbe helyezned, ha szeretnéd tudni, hol az egészséges határ a „női munkák” átvállalásában, akkor konzultálj munkatársainkkal, vagy kérj tanácsot.
A bántalmazó férfi - Apának alkalmatlan? Ha a te gyermeked is érintett, mert bántalmazó kapcsolatban élsz, feltétlenül kérj segítséget önmagad és a gyermeked számára is. Felnőttek számára az Ego building, gyermekek számára a Kamasz önismereti, önbizalom növelő tábor ad segítséget a változáshoz.
A nagymama és a nagypapa: Nagyszülőnek lenni vasárnapi feladat. A bölcs nagyszülők tudatában vannak annak, hogy a szerepük nem hétköznapi szerep, és ha nem akarnak a szülők helyére beállni, hanem megmaradnak az „ünnepi státuszukban”, akkor az unokák is különleges ajándékként fogják megélni a nagyszülőkkel töltött időt.
Nagyszülők: Nagyszülőnek lenni eredetileg magától értetődő szerep. A nagyszülő másképpen látja a gyermeknevelés vesződségének az értelmét, mint ahogyan fiatal szülőként látta.
Az első unoka: A nagyszülők többsége rendkívül boldog és büszke, amikor az unokája világra jön. A legtöbben rajongással szeretik a kis unokát, és a boldog rajongás sok esetben túlbuzgóságot is jelent egyben.
Agresszív a gyermeked? Megoldás mindig létezik. Engedd kérlek, hogy segítsek ebben! A személyes találkozó alkalmával fényt deríthetünk arra, hogy a gyermekednek mire van szüksége. Beszéljünk a problémáról, találjunk a nehézségben együtt megoldást, hogy a gyermeked újra felszabadult, boldog kis ember lehessen, te pedig büszke szülő!
Nem beszél a gyermeked? Mutizmus. Tudnunk kell, hogy a gyermek szóra bírása nem feltétlenül könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Dadog a gyermeked? Tudnunk kell, hogy az a folyamat, amely során a dadogás elmúlik, nem könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Gyakran a gyermeknek arra van szüksége, hogy a lelkének egyensúlya helyre billenjen, több odafigyelést, szeretetet igényel, még több dicséretet, önbizalmának növelését és a biztonságérzetének fokozását.
Éjjel felébred, sír a gyermeked? Fontos, hogy a gyermek biztosan tudhassa, szeretik őt, és fontos a szüleinek. A nyugodt alváshoz fontos, hogy biztonságban érezhesse magát. Elalvás előtt kiemelt szerepe van az esti mesének, éneklésnek, jóéjt-pusziknak és öleléseknek. A játék állatok, babák, tárgyak is segíthetnek a megnyugtatásban.
Bepisilés. Az okokra mindenképpen egyénileg érdemes fényt deríteni. Vannak például olyan esetek, amikor játszmáról van szó, amely során a gyermek megtanulta, hogy a szülőnél az esetek többségében eléri azt, amit szeretne, több figyelmet kaphat akkor, ha a kisebb gyermekekhez hasonlóan viselkedik.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Arra bátorítok minden szülőt, hogy szorongások nélkül forduljon szakemberhez, ha úgy érzi, vagy arra kap jelzést az óvodából, iskolából, hogy a gyermeke viselkedése eltér az elvárt viselkedéstől. Teljes nyugalommal feltárhatja az otthoni helyzetet, hiszen a pszichológus nem fog ítélkezni felette, nem fogja kritizálni, hanem a legjobb tudása szerint abban fogja segíteni, hogy megtalálják a baj okát, és megszűntessék a tüneteket.
A hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával. Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek? Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
- Mik a hiperaktivitás kiváltó okai?
- Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek?
- Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
A szülők részéről a helyes hozzáállás, hogy minden helyzetben segítünk gyermekünknek. A fejlődéshez ilyenkor a gyermeknek szüksége van arra, hogy elfogadjuk az impulzusait, a mozdulatait olyannak amilyenek, és lehetőséget biztosítsunk számára, hogy ha elfáradt, egy-egy pillanatra megpihenhessen a közelünkben. Persze ezt könnyű elméletben, de valójában nagyon nehéz elviselni egy állandóan nyugtalan gyereket.
A testvérek jelentős szerepet játszanak a személyiség alakulásában. Az 1982-ben megjelent „Testvéri kötelék” című könyv volt az első, ahol a klinikai gyakorlat oldaláról közelítette meg a testvérek közötti dinamika problémakörét. A szerzők (Stephen Bank és Michael Kahn) egy pszichoterápiás rendelőben több évtizedes anyagát tekintették át, kifejezetten a testvérkapcsolatokra fókuszálva: Az emberek önmaguk meghatározásakor nagyon gyakran testvérükhöz való viszonyukat használták. Ez ellentétben állt a korábbi elképzeléssel, amely kimondta, hogy az azonos nemű szülővel való azonosulás (vagy ellenazonosulás) képezi az identitás alapját.
150 évvel ezelőtt még úgy tekintettek a gyermekekre, mintha kicsiny felnőttek lennének. Azt gondolták, hogy a világot ugyanúgy látják, mint a felnőttek, és a halállal kapcsolatban is ugyanazt élik át, mint a felnőttek.
A jelenlegi tapasztalataink azonban mást mutatnak. Úgy tűnik, hogy a gyermekekben kevésbé tudatosul a halál, s látszólag kevésbé viselik meg őket a veszteségek. A gyász feldolgozása azonban hosszabb ideig tart náluk, és szakaszosan, újult erővel, vissza-visszatér a veszteség érzése. Ilyenkor a hiányérzet és a szomorúság újra és újra rájuk tör, hogy a gyászt mindig az életkorának megfelelő szellemi és lelki szinten éljék meg.
A szülőknek át kell gondolniuk, hogy mit tegyenek, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. Gyakori, hogy a szülő dühét már nem is a gyermek viselkedése, hanem saját tehetetlensége váltja ki. Kapkodni kezd, ideges lesz, meggondolatlanul olyan büntetéseket ad, amit képtelenség lesz végrehajtani. Ilyenkor a szülő saját hitelét rontja a gyermek előtt, és ezt a lelke mélyén érzi is, és ettől lesz igazán dühös. A gyerek, pedig az elutasítást és bizonytalanságot észlelve még nyugtalanabb lesz és még kibírhatatlanabbul fog viselkedni.
A gyerekből néha harapófogóval sem lehet kihúzni semmit. Sokszor viszont nyilvánvalóan nem mond igazat. Mégsem kell dühbe gurulni. Kétségtelen leggyakrabban, nem a hazugság ténye zavarja a szülőt, hanem a szorongató érzés, hogy elvesztette gyereke bizalmát.
Néha megbánjuk, hogy nem mondtuk ki. Máskor meg épp ellenkezőleg: pont azt bánjuk meg, hogy kimondtuk. Esetleg azt, hogy úgy hangzott el, ahogy… A mindennapi rohanásban időnként elfeledkezünk olyan varázsszavakról, mint a légy szíves, a köszönöm vagy a megértelek. Pedig ezek néha tényleg csodákat művelnek 
A szülői hivatásra való felkészülés nem kizárólag könyvek olvasásából és a gyerekszoba feldíszítéséből áll. A következő 12 egyszerű teszt segít a majdani szülőknek, hogy kellőképpen felkészülhessenek a szülőségre, hogy pontosan megtapasztalják, milyen dolog anyának vagy apának lenni.
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
