„Felelősek vagyunk életünkért és annak irányításáért.”
Dr. Edward Bach
Munkahelyi asszertivitás
Az asszertív kommunikáció technikája
Asszertivitás és asszertív kommunikáció női tréning, Eger
Az életünk egyik nagy kérdése, hogy van-e munkánk, és ez a munka megfelel-e a vágyainknak, az elképzeléseinknek, jól érezzük-e magunkat a munkahelyünkön? Ha a munkahelyünket ijesztőnek, veszélyekkel telinek éljük meg, mindenképpen feszültek leszünk, és gyakran kudarcot vallunk. Ha a munkahelyi helyzetünket pozitívnak látjuk, akkor sikerre számítunk, és nyitottan reagálunk az eseményekre, és a helyzeteket önérvényesítő, asszertív módon tudjuk kezelni.
Kérdés persze, hogy mennyire akarunk dolgozni. Van-e választási lehetőségünk, belső igényünk-e a munka, vagy gazdasági kényszer? Vajon ha volna választási lehetőségünk, akkor is küzdenénk-e a munka és a család összeegyeztetésén, vagy egyszerűen „maradnánk a fakanál mellett”, amíg a gyermekeink fel nem nőnek?
Kutatások azt mutatják, hogy ma már egyre elfogadottabb a nők körében az, hogy a nő dolgozzon akkor is, amikor kisgyermekeket nevel, és háttérbe szorul a hagyományos szerepfelosztás, mely szerint az apa feladata a pénzkereset, az anya feladata a háztartás és a gyermeknevelés. Ennek oka, hogy nem vonzó életcél, hogy csak háziasszony legyen egy nő, és egyre fontosabb az anyagi függetlenség is, hiszen tudjuk, hogy aki gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben van, az minden más szempontból is kiszolgáltatottabbnak érzi magát.
Fontos szempont, amikor a munkáról gondolkodunk, hogy a karrier, vagy a család élvezi-e az elsőbbséget a prioritási rendünkben? A legtöbb kisgyermekes anya feladja a karrierjét, hogy megfeleljen az „első a család” életszemléletnek. Úgy vélem, hogy ez egy egészséges életszemlélet, hiszen amikor a gyermekek már felnőttek, még mindig ereje teljében van a nő, hogy karriert építsen. Ha a gyermekek felnövekedése után az önmegvalósító munka felé fordul a figyelmünk, akkor nem esünk abba a csapdába, hogy rátelepszünk a gyermekeinkre, és nem hagyjuk őket érvényesülni a saját párkereső, fészekrakó időszakukban.
Sajnos, a munkanélküliség réme minden munkavállalót fenyeget, s tudjuk, hogy a nők fokozottabban ki vannak téve a munkanélküliségnek. Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a kisgyermekes anyákat, vagy a „férjnél lévő, de még gyermektelen nőket” nem szívesen alkalmazzák a munkáltatók. Pedig a munkanélküliség nem csak anyagi károkkal jár, hanem súlyos önértékelési zavarokat is okoz.
A lelki egészségünk alapja, hogy dolgozhassunk, ha azt szeretnénk, s a munkahelyi sikerek alapja az önmagunk és mások elfogadása, az önbizalom, és a mások iránti bizalom.
Félelem a kirúgástól
Ameddig értéktelenebbnek gondoljuk magunkat másoknál, amíg azt gondoljuk, hogy másoknak mindig igaza van, addig meg sem próbáljuk önmagunkat képviselni. Háttérbe vonulunk, és harc nélkül megadjuk magunkat, ha konfliktushelyzet alakul ki. Még az egyébként nagyszájú nők is gyakran hallgatnak a munkahelyi viták alkalmával, mert félnek, hogy „kirúgják őket”.Akinek alacsony az önértékelése, az másokat sem tart sokra. Folyton tele van panasszal, és ferde utakon, ügyeskedéssel próbál célhoz érni. Nem mer egyenesen kiállni az érdekeiért, mert el sem tudja képzelni, hogy mások azt elfogadják. Rosszak a tapasztalatok, a munkatársak gyanakvóvá válnak egymás iránt, és a manipulációk végtelen köreit futják.
Rendkívül kellemetlen tapasztalatokat jelentenek az erőszakos munkatársak is. Ők azok, akik úgy viselkednek, mintha nem lenne szükségük másokra, pedig az erőszakosságuk oka az önbizalomhiányuk. Csak úgy tudják saját magukat kiválónak látni, ha másokat alulértékelnek.
Akik meg tudják szerezni és meg tudják tartani az állásukat
Számtalan lehetőségünk van arra, hogy tudatosan megváltoztassuk a viselkedésünket. Mindenki tesz jót és rosszat is, viselkedünk okosan és bután is. Néha mindenki manipulatív, agresszív vagy passzív, de a legtöbb esélye annak a nőnek van a munkaerőpiacon, akinek a legjellemzőbb viselkedése az asszertív viselkedés.A munkahelyünkre szükségünk van, ezért adott helyzetben mindannyian félünk a munkahely elvesztésétől. Aki azonban képes elfogadni önmagát és képes tisztelni másokat, aki tud felelősséget vállalni, annak megnőnek az esélyei a vágyott állás megszerzésére vagy megtartására.
Fontos, hogy merjük kifejezni, amit szeretnénk elérni, vagy amit gondolunk. Ez a nyílt bátorság az asszertív viselkedés alapja.
A magabiztos (asszertív) viselkedés azt jelenti, hogy képesek vagyunk egy-egy adott helyzetben az illendő kapcsolatot megteremteni a családtagokkal, a barátokkal, idegenekkel. Ehhez hozzátartozik, hogy tisztában kell lennünk önmagunk képességeivel, korlátaival. Ha kudarcot vallunk, akkor sem szabad elveszíteni az önbecsülésünket, a kudarcból mindig a tanulság a nyereségünk.
Az asszertív viselkedésű nő mindig a cselekedetet értékeli, nem a személyt. Hiszen az egy-egy helyzetben tanúsított viselkedés nem minősíti teljes egészében az egyént. Ha megfigyeljük önmagunkat, akkor tudatosítani tudjuk, hogy mikor viselkedünk agresszíven, manipulatív, passzív, vagy asszertív módon.
Akkor leszünk nyerő helyzetben, ha az asszertív jogaink többségét beépítjük a viselkedésünkbe.
Te szoktál élni az alábbi jogaiddal?
Az asszertív jogok listája:
- Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled.
- Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet.
- Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak, és komolyan vegyenek.
- Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem.
- Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
- Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van.
- Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél.
- Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is.
- Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket.
- Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet.
- Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet.
- Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom.
Az asszertivitás és az asszertív kommunikáció
Az asszertivitás annyit jelent, mint szándékod és céljaid nyílt, őszinte megfogalmazása, egyenes, világos kifejezések alkalmazása a beszédben. Az asszertív viselkedés a non verbális kommunikáció keretében magabiztos fellépésben nyilvánul meg, melynek elemei a következők:
- szavaiddal összhangban lévő testbeszéd,
- nyílt tekintet,
- határozott és nyugodt hang,
- egyenes tartás.
Most talán arra gondolsz, hogy sokszor jobb, ha az ember a népi bölcsességet tartja szem előtt: „Ne szólj szám, nem fáj fejem”. Talán azt is megkérdeznéd, hogy mi mást tehet az ember, például egy konfliktus helyzetben: vagy „lenyeli” a dolgokat vagy „kiborul” és veszekszik. Ez sajnos egy közkeletű tévedés. Létezik egy harmadik megoldás – és ez az asszertív kommunikáció, amely lehetővé teszi, hogy se a saját, se a másik érdekei ne sérüljenek. Miért fontos ez? Gondolhatnánk, hogy aki mindig készséges, állandóan lehet rá számítani, az egy kellemes ember – mi ezzel a baj? Természetesen ezzel nincsen gond, azonban hosszútávon az ilyen ember kiszolgáltatottnak, kedvetlennek, akár depressziósnak érezheti magát, az elfojtott harag érzés miatt gyakran fájhat a feje vagy a gyomra, tartósan emelkedhet vérnyomása, stb. Ezzel szemben az, aki gyakran agresszíven viselkedik, az elsősorban nem saját testi-lelki egészségét, hanem másokkal való kapcsolatát rombolja – így könnyen magára maradhat.
Esetleg az a gondolat foglalkoztat, hogy ha visszahúzódó vagy szorongó embernek születtél vagy életed folyamán valamiért félőssé, bizonytalanná váltál, akkor számodra nincs megoldás, nem fogsz tudni magabiztosan fellépni, hiszen esetleg számtalanszor próbáltad már, de csak ügyetlenkedés, dadogás, majd elkeseredés lett a vége. Talán azt is megfogadtad, hogy soha többé nem kísérelsz meg kérni (pl. szívességet /előléptetést, stb.) vagy visszautasítani (romlott áru/túlóra, amikor éppen sietnél az előre lefixált programodra, stb.) dolgokat, és inkább elkerülöd az ilyen helyzeteket (inkább mindent egyedül csinálsz, kizárólag önkiszolgáló boltba jársz; nem kérsz fizetésemelést vagy előléptetést, stb.). Tudom, hogy számos kétséged van, én mégis azt mondom, hogy a magabiztos viselkedés megtanulható – gyakorlás kérdése az egész. Ugyanis a megfelelő viselkedések gyakorlása segít a szorongások oldásában, ezzel ellentétben az elkerülő viselkedés fenntartja a félelmeket. Egy egyszerű példa arra, hogy a viselkedés megváltoztatása milyen látványosan befolyásolja az érzelmeinket: próbáld ki, hogy bánatodban a savanyú arc helyett néhány percen keresztül varázsolj ajkaidra mosolyt – először nehezedre fog esni, majd kis idő multával meglátod, kissé oldódik rosszkedved, végül talán el is párolog a kezdeti bánatos hangulat. Így van ez a szorongó, bizonytalan magatartás helyett kis munkával megtanulható magabiztos viselkedés esetében is – nem csak fellépésed lesz bátrabb, de önmagad is határozottabbá válsz, önbizalmad növekedni fog.
Talán megkérdeznéd, hogy akkor az asszertivitás valamiféle öntömjénezést és nagyképűséget jelent, ami másokon való átgázolást eredményez az előrejutás érdekében?
Semmiképpen sem. Az asszertív kommunikáció birtokában egyszerűen képessé válsz majd arra, hogy saját értékeidet megfelelően mutasd be – hiszen eddig hajlamos voltál rá, hogy saját előnyös tulajdonságaidat lebecsüld, magától értetődőnek tekintsd.
Mit kapsz egy asszertív kommunikáció tréning során?
Ha kétségeid eloszlottak, akkor ideje, hogy megfogalmazzuk, miben is válhat hasznodra az asszertív tréning? Az asszertív tréning abban segít, hogy képes legyél magabiztos fellépésre, melynek során megfelelően tudod majd érteni és alkalmazni a non verbális kommunikáció elemeit (testbeszéd, stb.), kifejezni pozitív és negatív érzéseidet egyaránt, valamint elmondani ellenvéleményedet, nem tetszésedet, képviselni érdekeidet.
Az Asszertív tréning során közelebb jutsz az önmegvalósításhoz, megnő az önbizalmad, a birtokodba kerül egy elegáns konfliktuskezelési módszer, eléred, hogy mások jobban tiszteljenek, megtanulsz nemet mondani a számodra kellemetlen kérésekre, az egész személyiséged kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb, határozottabb, boldogabb lesz.
Rendezvénynaptár:
Az Asszertivitás, asszertív magatartás tréning felépítése egy hétvégi elfoglaltságot jelent számodra, összesen 20 órát.
Résztvevők száma: 6-10 fő.
A tréning főbb témakörei:
- a metakommunikáció magabiztosságot sugalló és bizonytalanságról árulkodó elemeinek megismerése,
- magabiztos fellépés elsajátítása,
- a kevésbé hatékony viselkedések felismerése és módosítása,
- nemet mondani tudás megtanulása,
- érzelmek asszertív kifejezése.
Az Asszertivitás tréning során csoportos helyzetgyakorlatok, videó és csoportos visszajelentés, megerősítés segíti az asszertív készségek elsajátítását. A két tréningnap között lévő időszakra minden résztvevő személyre szabott házi feladatokat kap, melyek egy-egy új készség mindennapi életben való kipróbálását segítik, melynek tapasztalatait a következő találkozás alkalmával megbeszéljük.
Lehetőségekhez mérten törekszünk a résztvevők igényeinek figyelembevételére – ennek megfelelően egyes készségfejlesztő gyakorlat típusok hangsúlyosabbak lehetnek, míg mások esetleg érintőlegesebben kerülnek feldolgozásra. A gyakorlatok sorrendje felcserélődhet.
| Idő | Program |
| 1. nap – A test színháza, érzelmek kifejezése | |
| 10.00. - 10.30. |
|
| 10.30. - 10.40. | Kávészünet |
| 10.40. - 12.10. |
|
| 12.10. - 13.00. | Ebédszünet |
| 13.00. - 14.40. |
|
| 14.30. - 14.40. | Kávészünet |
| 14.40. - 16.10. |
|
| 16.10. - 16.20. | Kávészünet |
| 16.20. - 18.00. |
|
| 2. nap – Információ kérés, szociális viselkedés | |
| 10.00. - 10.30. |
|
| 10.30. - 10.40. | Kávészünet |
| 10.40. - 12.10. |
|
| 12.10. - 13.00. | Ebédszünet |
| 13.00. - 14.30. |
|
| 14.30. - 14.40. | Kávészünet |
| 14.40. - 16.10. |
|
| 16.10. - 16.20. | Kávészünet |
| 16.20. - 18.00. |
|
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Takácsné Szigeti Ilona vagyok, pszichológus. Olyan dologban tudok segíteni, ami számodra fontos, de nehézséget okoz. 22 évig pedagógusként dolgoztam, majd átnyergeltem a szociális segítés területére. Vezetőként egy igen nehéz területen – a pszichiátriai- és szenvedélybeteg – ellátásban és szociális alapszolgáltatások vezetőjeként végeztem a munkámat. Az élet, e rejtett területei is ismertek számomra.
Felnőttként tanultam sok olyan – számomra érdekes dolgot – ami továbbvisz utamon, lehetőséget ad, hogy másoknak is segíthessek.
Jelenleg a Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió egri irodáját vezetem. Ha úgy érzed, hogy segíthetek, keress az elérhetőségeimen. Biztosan megtaláljuk a számodra is megoldást.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Adalékok az asszertivitás és asszertív magatartás témaköréhez
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.
Asszertív, önérvényesítő viselkedés és kommunikáció: Minden ember vágya, hogy harmóniában éljen önmagával és másokkal. Mindannyian szeretjük, ha odafigyelnek ránk, ha vonzónak tartanak minket, ha a munkahelyünkön korrekt munkatársnak tartanak, a személyes életünkben becsületes embernek neveznek, ha az a közvélekedés, hogy van valami személyes varázsunk. Mindannyian arra törekszünk, hogy a rólunk kialakult kép pozitív legyen, mert akkor tudjuk elfogadni önmagunkat és mások is akkor fogadnak el minket.
Az asszertív kommunikáció tanult kommunikációs forma, mely magában foglalja a verbális és a non-verbális jelentések hiteles alkalmazását. És talán itt a kulcsszó: alkalmazás. Nem elég eljönni egy tréningre, meghallgatni, megérteni és két napig gyakorolni az asszertív kommunikációt. Törekedni kell arra, hogy minél többet alkalmazzuk, így ez a résztvevők számára óriási haszonnal jár majd. Gyere, és tanuld meg! Minél szabadabban tudsz kommunikálni, annál kevésbé kell félned a főnöködtől, vagy az erőszakos, kritikus ismerőseidtől.Asszertív kommunikáció, avagy hogyan reagálunk a különböző szituációkban? »
A kommunikációban a kritika kinyilvánítása az egyik fő konfliktusforrás. Mi is pontosan a kritika? A kritika egy értékelő vélemény, ítélet, bírálat.Miért is annyira szubjektív? Mert a saját véleményünket saját, egyéni gondolkodásunk, saját értékeink alapján határozzuk meg. A saját érzelmeink szövik át, melyek különböző torzításokat okozhatnak abban, hogy egy helyzetet, vagy egy embert milyen módon ítélünk meg.
A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre” és „oldalogj el vert hadseregként” vagy válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes” lenni ilyen helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az alábbi lépéseket!
Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a fajta magatartás és kommunikáció pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a magánéletünkben.Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.
Az álommunkahelyből könnyen rémálom lehet: ha valaki képtelen beilleszkedni, vagy hiába próbál megfelelni a régi kollégák elvárásainak, akkor nagyon könnyen „kicsinálhatják” a többiek. A légkör azonban akkor válhat visszavonhatatlanul pokolivá, ha az új dolgozó nem veszi fel a kesztyűt. A maradandó károsodásokért viszont beperelhetjük a céget.
Az asszertíven kommunikáló ember önmagát és a környezetében lévőket egyaránt tiszteletben tartja. Magabiztos, de nem nagyképű, nincs szüksége arra, hogy másokat hibáztasson, és nem kell másokat leszólnia ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Olyan megoldásokra törekszik, amely megoldások mindkét tárgyaló fél érdekeit figyelembe veszik, tud küzdeni, de tudja azt is, mikor kell kompromisszumokat kötni.
Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Sok ember számára nagy nehézséget jelent e viselkedés – mely félúton helyezkedik el az agresszivitás és a passzivitás között – elsajátítása. Nem elég azonban azt részletezni, hogy mit is értünk pontosan asszertivitás alatt, de szükséges a nem asszertív viselkedésformák megismerése.
Az agresszív viselkedés kommunikációs megjelenési formái, és a védekezés módjai: Az emberré válás folyamatában rengeteg agresszióra volt szükségünk az életben maradáshoz. Ennek az agressziónak a nagy része azonban mára feleslegessé, és egyben nehezen kezelhetővé vált. Jó volna, ha nem rúgnánk fel az erőszakmentes emberi kommunikáció szabályait, ha nem dobnánk oda a szerelmeket, barátságokat. Emberek vagyunk, vigyázzunk egymásra!A Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió kínálata
A könyvespolcra ajánljuk
Konrad Lorenz: Az agresszió
„Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”
(Csányi Vilmos)
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről
Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.
A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »
Sue Bishop: Asszertivitás
„Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”
Miatovics Márta - coach, senior tréner
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
