Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés)
Önmagunk és környezetünk elfogadása
Asszertivitás, asszertív magatartás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.
Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.
Asszertív kommunikáció
Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban:
- a szándék, a cél határozott megfogalmazása
- az érzések nyílt kifejezése
- egyenes, világos állítások
- tárgyszerű szavak, kifejezések használata
- nincs kertelés, mellébeszélés
Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban:
- magabiztosságot sugalló testbeszéd
- a hang határozott, meleg, nyugodt
- szemkontaktus
- nyílt, őszinte szemek
- egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás
Környezetünk állapotát, amelyben élünk értékelnünk kell, hogy az annak megfelelő viselkedést kialakíthassuk. A helyzet értékelése hat az érzéseinkre, fiziológiai állapotunkra, és ezek továbbhatnak a viselkedésünkre, mint ahogyan ez az alábbi ábrán követhető.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Ha a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, vagy úgy érezzük, hogy kudarcot fogunk vallani, akkor feszültség keletkezik bennünk, és reakciónk ennek megfelelően védekező lesz. Ha a helyzetet számunkra nézve pozitívnak ítéljük meg, vagyis hiszünk saját sikerünkben, érdekes eseményeket várunk, akkor viszont szervezetünk ellazult lesz, jól érezzük magunkat, és nyitottan reagálunk az eseményekre.
Érthető, hogy feszült állapotban, önvédelemből nem lehet igazán pozitívan reagálni a külvilágra. Ha nagyon gyakran negatívan látjuk a helyzeteket, akkor viselkedésünkkel legfeljebb önmagunkat védjük, de érdekeinket nem tudjuk jól érvényesíteni.
Ha viszont gyakran észleljük úgy a szituációkat, mint amelyekben kompetensek, sikeresek tudunk lenni, ez lehetővé teszi, hogy nyugodtan felmérjük a helyzetet, és megfelelő megoldásokat találjunk.
Az emberi viselkedés sémái
Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.
| Önmagunk elfogadása | |||
| Környezetünk el nem fogadása | Agresszív
|
Asszertív
|
Környezetünk elfogadása |
Manipulatív
|
Passzív
| ||
| Önmagunk el nem fogadása | |||
Az asszertív magatartás és más magatartás formák
Asszertív attitűd
Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg.Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.
Passzív attitűd
Passzív attitűd esetén az egyén önmagát másoknál értéktelenebbnek tartja, és azt gondolja, hogy mások is azt gondolják, hogy nem jó amit tesz. Gyakran úgy ítéli meg a helyzeteket, hogy kudarcot fog vallani. Ezért inkább háttérbe vonul. Azt gondolja, hogy másoknak mindig igaza van, így meg se próbálja érdekeit képviselni. Még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát.
A passzív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy a másik ember igényei, vagy kívánságai fontosabbak, mint a Te sajátjaid. A másik félnek vannak jogai, de neked nincsenek. Te nem, vagy csak kismértékben tudsz hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik fél teljes mértékben. Általában a passzív viselkedés célja, hogy mások kedvében járj és, hogy elkerüld a konfliktusokat.
A passzív viselkedésű ember nem áll ki a jogaiért, vagy ha igen, akkor azt oly módon teszi, hogy azt mások figyelmen kívül hagyják. Igényeinek, véleményének, érzéseinek és meggyőződéseinek bocsánatkérő, bátortalan kifejezése jellemzi.
Manipulatív attitűd
A manipulatív attitűd, ahogy neve is mutatja, azt jelenti, hogy az egyén hátulról, ferde utakon, ügyeskedve próbálja elérni céljait, mert nem bízik se önmagában, se másokban. Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem tudja elképzelni, hogy elfogadják. Alacsony az önértékelése, és másokat se tart sokra. Ezért folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják.
Aggresszív attitűd
Az agresszív attitűd és viselkedés nem verekedős erőszakosságot jelent, hanem az alacsony önértékelés kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat. Ezen attitűddel az egyének kiválónak szeretnék látni magukat, ezért másokat alulértékelnek. Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük, és azt gondolják, nem látszik, mennyire nincs önbizalmuk.
Az agresszív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké. Az agresszív ember azt gondolja, hogy neki vannak jogai, másoknak nincsenek, hogy ő teljes mértékben hozzá járul a probléma megoldásához, míg mások nem. Az ilyen ember célja a mindenáron való győzelem, ha kell mások figyelmen kívül hagyásával is akár.
Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait eközben. Mások igényeit, kívánságait, érzéseit és véleményeit figyelmen kívül hagyja.
Asszertivitás és asszertív magatartás
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
A nem asszertív attitűdök és viselkedésjegyek a gyakori, legtöbbször a gyerekkorban történt elutasítás és negatív ítélet következtében alakulnak ki. Az egyén énképének formálódása erősen függ a környezet visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Azonban még gyermekkorunkban sem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a külvilág visszajelzéseinek. Megfelelően értékelve a helyzeteket, a visszajelzéseket is differenciáltan lehet értékelni.
Fontos, hogy akár önmagunk, akár mások (pl. gyermekünk) esetében a viselkedést, a tettet értékeljük, és ne a személyt. Mindenki tesz jót és rosszat, viselkedik okosan és bután, elhibáz dolgokat, és kiválóan meg tud csinálni sokmindent. Ezeket a helyzeteket lehet értékelni, de egy-egy helyzet nem minősíti teljességében az egyént.
Teendők önbizalom hiány esetén
Ha valaki nem tud asszertíven viselkedni, az azt jelenti, hogy az önbizalmával baj van. Mit lehet tenni? Számos lehetőségünk van arra, hogy tudatosan megváltoztassuk attitűdünket, és ezáltal viselkedésünket.
1. Pozitív önértékelés kialakítása
Keressük meg jó tulajdonságainkat, és fordítsuk figyelmünket a sikereinkre. Nem kell a kudarcainkat szégyellenünk! Sokkal inkább értékelni kell, hogy miért következett be, mit tehetünk, hogy máskor ne történjen meg! Hibázni szabad, de ugyanazt a hibát többször elkövetni talán nem kellene, mert tanulhatunk az előző kudarcból.
2. Relaxáció (Önmagunk ellazítása)
Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk egy helyzetben fellépni, fontos a feszültség csökkentése. A testi jó érzés visszahat lelkünkre, és megkönnyíti önmagunk és mások elfogadását. Nyugodt, egyenletes légzéssel sokat segíthetünk ebben. Figyeljük meg testünket, tudatosítsuk, hogy mely részét feszítjük meg! Ezután akaratlagosan feszítsük és lazítsuk el ezt a testrészt!
3. A kívánt helyzet elképzelése (Imagináció)
Mikor valamit el akarunk érni, előre elképzeljük a helyzetet. Ha sikerül az asszertív viselkedést vizualizálnunk, akkor könnyebben tudjuk megvalósítani. Érdemes tehát magunkat elképzelni, ahogy nyíltan a másik felé fordulunk (nem összefont karral, vagy csak féloldalasan), a partner szemébe nézünk (nem mereven, csak mondanivalónk tisztaságát bizonyítandó nyomatékkal). Lazán, barátságosan, a másik szempontjait is figyelembe véve beszélgetünk.
4. Tiszta célok meghatározása
Akkor tudjuk elérni, amit akarunk, ha tudjuk, mit akarunk, és ha nincsenek a céljainknak mellékcéljai, amelyek hiányzó önbizalmunk megerősítését célozzák. Tehát nem nyerni akarunk, hanem mindkét félnek megfelelő kompromisszumot keresünk. Ezért a fő célt pontosan meg kell határozni, és számos odavezető utat kell felrajzolni, ha lehet már előre.
5. Megfelelő kommunikáció önmagunkkal és környezetünkkel
Partnerem, akárki is lehet, nem feltétlenül akar velem megegyezni. Ezért fontos, hogy jelezzem, mit szeretnék, és azt is, hogy megértem, ő mit szeretne. Ehhez meg kell, hogy hallgassam a partneremet, meg kell, hogy értsem, és szükség esetén kérdezzek. El kell magyaráznom a saját szempontjaimat, és keresnünk kell a megoldásokat. A tiszta kommunikáció azt jelenti, hogy a megoldást keressük, és nem fogást a másikon. Nem énképünket védjük, hanem valóban a helyzetet akarjuk megoldani.
Az asszertív jogok listája
Az asszertivitás egy kommunikációs módszer
Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, és amelynek elsajátítása a nehezen kezelhető, konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent.
Az asszertív viselkedést tanulással tudjuk elsajátítani. Az asszertivitás megtanulása megoldást adhat, ha valaki úgy érzi, sokszor nem éri el, amit szeretne, ha konfliktushelyzetekben gyakran tapasztal szégyenérzetet, vagy ellenkezőleg, túlzott indulatokat, amelyeken nem tud úrrá lenni. A tanulás megkezdése előtt és annak folyamán tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire is érezzük magunkat asszertívnek.
Az asszertív jogok listája
Az alábbi asszertív jogok listája, segít az asszertivitás felmérésében: alaposan olvasd végig, dönts el, hány tételről állíthatod, valóban érvényes-e Terád. Természetesen a joglista még hosszan folytatható, itt csak a legfontosabbakat írtuk le.
- Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled
- Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet
- Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
- Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem
- Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél
- Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van
- Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél
- Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is
- Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket
- Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet
- Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet
- Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj
- Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom
Önmagunk nevelése, az asszertivitás növelése
Különböző helyzetek különbözően hatnak ránk. Mindenki valamilyen mértékben mind a négy attitűddel él, és viselkedésében mind a négyféle jegy megtalálható. Ezeknek aránya azonban nagyon különböző lehet. Így vannak jellemző beállítódásaink, amelyek viselkedésjegyeinket meghatározzák.
Érdemes megfigyelnünk, milyen helyzetben vagyunk képesek asszertívek lenni, mely helyzetben vagyunk manipulatívak, agresszívek vagy passzívak? Ha tudatosítjuk magunkban viselkedésünket, megtettük az első lépést a változtatás felé.
Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.
Vajon miért viselkedem az adott helyzetben így? Miben különbözik ez a helyzet más helyzetektől? Érdemes végiggondolni a fent említett lehetőségeket is. Melyikek segítenének az adott helyzetben?
Az asszertivitás művészet, ezt mindenkinek meg kell tanulni! Hogyan legyünk önmagunk anélkül, hogy megbántanánk a másikat? Eredendően, születésünktől fogva magunkban hordozzuk az agresszivitást, amellyel saját területünket védjük és az akaratunkat érvényre juttatjuk, és a félelmet, amelyből passzivitásunk, megadásunk táplálkozik. Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.
Az Asszertív tréning során közelebb jutsz az önmegvalósításhoz, megnő az önbizalmad, a birtokodba kerül egy elegáns konfliktuskezelési módszer, eléred, hogy mások jobban tiszteljenek, megtanulsz nemet mondani a számodra kellemetlen kérésekre, az egész személyiséged kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb, határozottabb, boldogabb lesz.
Rendezvénynaptár:
Hogy neked is sikerüljön,
kattints ide, és jelentkezz most
Asszertivitás, asszertív kommunikáció tréningünkre!
Asszertivitás, asszertív magatartásés kommunikáció tréning: További információ és jelentkezés »
Igény esetén kihelyezett (vállalati, zárt) tréninget is tartunk.
Milyen előnyökkel jár egy kihelyezett tréning?
A trénerek helybe mennek Önökhöz. A résztvevők által elsajátított ismeret nem lesz kevesebb, a gyakorlatok ugyan olyan hatékonyak lesznek, mint a hagyományos tréningek esetében. Ezzel szemben megspórolható a kollégák úti költsége, valamint a szállás díja.
A cég több munkatársa egyszerre vehet részt a tréningen, egy időben szerezhetnek azonos tudást. Önök spórolnak, hiszen kedvezőbb áron tudjuk kínálni a kihelyezett tréningeket, mint ha a munkatársai egyénileg vesznek részt a tréningen.
Ha az Önök cégének területén kerül megrendezésre a tréning, akkor a résztvevők alapvetően a munkahelyükön tartózkodnak, így a tréning órák előtt, vagy után el tudják látni a legfontosabb teendőiket, vagy váratlan problémák felmerülésekor segíteni tudnak.
Mivel a résztvevők egyazon cég munkatársai, a felmerülő konkrét problémákra könnyebben születnek konszenzuson alapuló megoldások. A tréning javítja a munkatársak közötti kommunikációt, az együttműködési készséget, a résztvevők megértik és megismerik a kollégáik motivációit, szempontjait, és könnyebben el tudják helyezni magukat a kollektív munkában.
További előny, hogy a tréninget az Önök által meghatározott időpontban tartjuk, így akkorra szervezhetik, amikor a sok éves tapasztalat alapján a munkában nyugalmasabb időszak várható, és nem kell alkalmazkodniuk senkihez.
A kihelyezett tréninghez nem kell más, mint:
- Megfelelő helyiség (székekkel berendezve)
- Legalább 10 résztvevő
Javasolt témák:
Amennyiben esetleg még nem világos számodra mit is jelent az asszertív magatartás, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne egy asszertivitás tréning hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Adalékok az asszertivitás és asszertív magatartás témaköréhez
A magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.
Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.
Asszertív, önérvényesítő viselkedés és kommunikáció: Minden ember vágya, hogy harmóniában éljen önmagával és másokkal. Mindannyian szeretjük, ha odafigyelnek ránk, ha vonzónak tartanak minket, ha a munkahelyünkön korrekt munkatársnak tartanak, a személyes életünkben becsületes embernek neveznek, ha az a közvélekedés, hogy van valami személyes varázsunk. Mindannyian arra törekszünk, hogy a rólunk kialakult kép pozitív legyen, mert akkor tudjuk elfogadni önmagunkat és mások is akkor fogadnak el minket.
Az asszertív kommunikáció tanult kommunikációs forma, mely magában foglalja a verbális és a non-verbális jelentések hiteles alkalmazását. És talán itt a kulcsszó: alkalmazás. Nem elég eljönni egy tréningre, meghallgatni, megérteni és két napig gyakorolni az asszertív kommunikációt. Törekedni kell arra, hogy minél többet alkalmazzuk, így ez a résztvevők számára óriási haszonnal jár majd. Gyere, és tanuld meg! Minél szabadabban tudsz kommunikálni, annál kevésbé kell félned a főnöködtől, vagy az erőszakos, kritikus ismerőseidtől.Asszertív kommunikáció, avagy hogyan reagálunk a különböző szituációkban? »
A kommunikációban a kritika kinyilvánítása az egyik fő konfliktusforrás. Mi is pontosan a kritika? A kritika egy értékelő vélemény, ítélet, bírálat.Miért is annyira szubjektív? Mert a saját véleményünket saját, egyéni gondolkodásunk, saját értékeink alapján határozzuk meg. A saját érzelmeink szövik át, melyek különböző torzításokat okozhatnak abban, hogy egy helyzetet, vagy egy embert milyen módon ítélünk meg.
A nem tárgyilagos, piszkálódó kritizálás és gúnyolódás verbális agresszió. Fogas kérdés lehet, hogy a sértegetést „tedd zsebre” és „oldalogj el vert hadseregként” vagy válaszolj te is hasonlóan bántó stílusban. Nos, ha nem akarsz sem az „örök vesztes” lenni ilyen helyzetekben, de azt sem szeretnéd, ha a másikkal való viszonyod elmérgesedne, akkor fontold meg az alábbi lépéseket!
Hangzatos kifejezés, de nem lehet egyetlen szóval kifejezni, mit is jelent az asszertivitás. Röviden egy olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és mások érdekeinek figyelembe vételét. A szándékok és célok nyílt, egyenes kifejezése, amely során nem „nyertes-vesztes” meccseket játszunk a konfliktusokban, hanem közös megoldást keresünk. Ez a fajta magatartás és kommunikáció pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munkánkban és a magánéletünkben.Érvényesítsd magad: Asszertív magatartás és viselkedés technikák »
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.
Az álommunkahelyből könnyen rémálom lehet: ha valaki képtelen beilleszkedni, vagy hiába próbál megfelelni a régi kollégák elvárásainak, akkor nagyon könnyen „kicsinálhatják” a többiek. A légkör azonban akkor válhat visszavonhatatlanul pokolivá, ha az új dolgozó nem veszi fel a kesztyűt. A maradandó károsodásokért viszont beperelhetjük a céget.
Az asszertíven kommunikáló ember önmagát és a környezetében lévőket egyaránt tiszteletben tartja. Magabiztos, de nem nagyképű, nincs szüksége arra, hogy másokat hibáztasson, és nem kell másokat leszólnia ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Olyan megoldásokra törekszik, amely megoldások mindkét tárgyaló fél érdekeit figyelembe veszik, tud küzdeni, de tudja azt is, mikor kell kompromisszumokat kötni.
Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Sok ember számára nagy nehézséget jelent e viselkedés – mely félúton helyezkedik el az agresszivitás és a passzivitás között – elsajátítása. Nem elég azonban azt részletezni, hogy mit is értünk pontosan asszertivitás alatt, de szükséges a nem asszertív viselkedésformák megismerése.
Az agresszív viselkedés kommunikációs megjelenési formái, és a védekezés módjai: Az emberré válás folyamatában rengeteg agresszióra volt szükségünk az életben maradáshoz. Ennek az agressziónak a nagy része azonban mára feleslegessé, és egyben nehezen kezelhetővé vált. Jó volna, ha nem rúgnánk fel az erőszakmentes emberi kommunikáció szabályait, ha nem dobnánk oda a szerelmeket, barátságokat. Emberek vagyunk, vigyázzunk egymásra!A könyvespolcra ajánljuk
Konrad Lorenz: Az agresszió
„Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”
(Csányi Vilmos)
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről
Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.
A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.
Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.
Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »
Sue Bishop: Asszertivitás
„Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”
Miatovics Márta - coach, senior tréner
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
