Mit lehet tenni kiégés (burnout) ellen?

Munka- és életkedv vesztetten

Már nem a régi kedvvel jársz dolgozni? Gyakran fáradt, fásult, ingerlékeny vagy? Már a hétvégékkel sem tudsz mit kezdeni? Ha igen, akkor a kiégés, angol szóval burnout ejtett rabságába, ahonnan némi segítséggel és lelki váltással ki lehet kerülni.

Ha úgy érzed, hogy veled minden rendben, akkor sem árt megtudni, mit érdemes elkerülni, vagy min kell egy-egy vészjósló jel után változtatni.

A kiégés (burnout) valós megjelenése

A közelmúltban egy 32 éves fiatalember jelentkezett nálunk, aki egy magyarországi multinacionális cégnél dolgozik középvezetőként. Két éve nagy tervekkel érkezett a vállalathoz, lelkesen vetette magát a munkába, ám mostanra úgy érzi, a felsővezetés akadályozza őt tervei megvalósításában, és a részleg működésének javításában.

Míg korábban a dolgozni vágyás bizsergető érzésével érkezett a munkahelyre, mára fáradt, kedvetlen, ingerülten szól munkatársaihoz és a szabadidejével sem tud mit kezdeni. "Valószínűleg hamarosan elmegyek a cégtől, mert sem a munka, sem a körülöttem levő emberek nem motiválnak", foglalta össze emberünk a bevezető interjú során kissé rezignáltan érzéseit.

Jól láthatóak a kiégés (burnout) típikus tünetei. A burnout szindróma ügyfélszolgálatosok, középvezetők, üzletkötők, szociális ágazati dolgozók pedagógusok között gyakori, de tulajdonképpen minden munkavállalót veszélyeztett.

Mi is az kiégés (burnout)?

A burnout magyarul kiégést jelent, mely elsősorban érzelmi kiégést jelent. A munkahelyen akkor kerülhetünk ebbe a depresszív állapotba, ha belefáradunk a munkába, elveszítjük motivációnkat, nem érezük azt, hogy maguk alakíthatjuk a cégen belüli folyamotokat, a napi stressz mellett külső körülmények döntenek a sikerről és kudarcról.

Jobban veszélyeztetett az a réteg, amely naponta emberekkel tartja a kapcsolatot, például az ügyfélszolgálatosok, a tanárok, az eladók, az üzletkötők vagy a középvezetők. Szintén könnyen a kiégés (burnout) foglyai lehetnek a perfekcionisták, akik nehezen dolgozzák fel a bizonytalanságot vagy csapatban dolgozva a mások miatt bekövetkezett hibákat. A kiégéshez kapcsolódó tünet a sivár, kiüresedő magánélet. A baráti szálak lazulnak, a családtagokkal sokszor feszültté válik a viszony, kikapcsolódásra egyre kisebb az igény, a lehetőség. Tömeges leépítés után a cégnél: nagy az egészségügyi kockázat A motiváció és a munkakedv elvesztését számos tényező elősegítheti: a cég rossz piaci helyzete, a főnök diktatórikus vezetési stílusa, az irreális célkitűzések és érdekes módon a tömeges leépítés utáni munkahelyi légkör is.

A vizsgálatok szerint azoknál a dolgozóknál, akiknek kollégáit menesztették az intézményből, sokkal több pszichés valamint szív- és érrendszeri betegség alakult ki, a szívinfarktus kockázata az ötszörösére emelkedett. A tömeges leépítés után a cégnél maradt dolgozók elbizonytalanodnak, úgy érzik, ők is bármikor az utcára kerülhetnek. Elmegy kedvük a munkavégzéstől, viszont a munka mennyisége, a terhelés és ezzel együtt a napi stressz a leépítés miatt növekszik.

A burnout okai

A burnout (kiégés) okai a következőkben foglalhatók össze:

• hiányos teljesítménymérés (kontroll),
• visszajelzés hiánya,
• megerősítés hiánya,
• alacsony jövedelem,
• extra igénybevétel mellett nagy felelősség,
• gyakori krízishelyzet,
• elégtelen adminisztratív támogatás,
• adminisztratív terhek,
• korlátozott előrejutási lehetőségek,
• határaink rugalmas kezelése.

A burnout (kiégés) megelőzése

A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. Mivel kialakulásáért egyrészt az egyén jellemzői, másrészt a munkaszervezet egyes jellemzői tehetők felelőssé, a ciklus is két szinten módosítható. A megelőzés (prevenció) és a beavatkozás (intervenció) megjelenhet a személy és az intézmény szintjén is.

Fontos tudnunk, hogy a kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. A folyamatban számos beavatkozási pont adódik.

A kiégésnek lehetnek belső, a személyiségből fakadó okai, valamint külső okai is. Ha valaki állandóan magasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóan könnyen kiéghet. Hasonló nem kívánt állapot következhet be, ha valakit a munkahelyén állandóan támadnak, lelkileg terrorizálnak - akár nyíltan, akár burkoltan.

Akár a munkatársaira is veszélyes lehet az ilyen egyén, megfertőzheti munkatársait!

Bízzunk tudásunkban! Ügyeljünk a kikapcsolódásra! A kiégés megelőzésére, illetve kezelése érdekében Tudatosítsuk szakmai kompetenciánkat! Ha külső okból nem működik valami, ne személyes kudarcként fogjuk fel a történést. Ha belefásultunk a munkába, próbáljunk átmenetileg más részfolyamatot végezni, ha erre lehetőség nyílik. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet, keressük az apró örömöket az életben! Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltődni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket kell újra meglelni a munkában.

A burnout (kiégés) öndiagnózis

Néha mindenkinek meg kell állnia és megogalmazni, hogy miért teszi azt, amit. Válaszolnia kell olyan kérdésekre, mint: milyen motivációval indultam erre a pályára? Mi tart ott? Mit jelent számomra ez a munka? Hogyan látnak kollegáim? Diákjaim? Vajon hol tartok a kiégés folyamatában? Mutatkoznak-e a kiégés tünetei?

A következő tünetek segíthetnek a kiégés felismerésében:

• Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség).
• Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségének megromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítőképesség csökkenése, az elköteleződés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése.

A burnout (kiégés) kezelése

A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külső segítségre van szükség. A burnout elhárításában nagy szerepe lehet a tudatosításnak, képzésnek, amely felhívja a figyelmet a burnout tüneteire és megfelelő módszereket ajánl a leküzdésére. Természetesen a munkafeltételek javítása a túlterheltség csökkentésével elsőrendű fontosságú lehet. A család, a munkahely mint támogató csoport léte is elengedhetetlen. A burnout különböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban. A lelkesedés fázisában a realitásra kerül a súlypont, míg a stagnáció állapotában a mozgósítás, képzések, tréningek kerülnek előtérbe. A frusztráció állomásán a pozitívumok láttatása, az elnyomott energiák felhasználásával a változtatás lehetősége fontos, míg az apátia fázisában új, reális célok keresését, reális involvációt céloz a beavatkozás.

A kiégést végső soron azzal is elkerülhetjük, ha kilépünk a számunkra alkalmatlan munkahelyről. Az 5-7 évenként ajánlott szakmai szerepváltás, a nyugaton jellemző „alkotó évek” beiktatása szintén segít a kiégési ciklusok megszakításában.

Az olyan szervezeti kultúra, melyben a személy a munkájával kapcsolatban megélheti saját fontosságának, jelentősségének érzését, kisebb eséllyel termel kiégett munkatársakat. Fontos megadni a dolgozóknak az autonómiát, a szakmai fejlődés lehetőségét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést. A munkahelyi stábmegbeszélések, esetmegbeszélések, szakmai továbbképzések, kollegiális konzultációk, a szakmai túlterheltség szabályozására bevezetett rendszerek csökkentik a kiégés kockázatát. Támogatni kell a munkatársak közötti segítő, feszültségcsökkentő, felelősségmegosztásra lehetőséget adó kapcsolatok kialakulását.

A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása szintén csökkentik a kiégés kockázatát.

A személyi jellemzők és munkahelyi feltételek természetesen szorosan együttműködve, egymással való kölcsönhatásukban vezetnek - vagy sem - kiégéshez.

A munkaadók változatos munkaszervezéssel, rotációs rendszer kialakításával, a munkatársak véleményének kikérésével, a döntési folyamatba való bevonásával, a dolgozók munkájának elismerésével, személyük fontosságának hangsúlyozásával, valamint ingyenes kikapcsolódási, sportolási lehetőségek megadásával tehetnek sokat a beosztottak kiégésének megelőzésére vagy kezelésére.

A fenyegető burnout jeleinek felismerése és kezelése érdekében kiégés elleni önismereti és csapatépítő tréningeket indítunk. A tréningek célja a saját mentálhigiéné ápolása, a feszültség csökkentése, a munkatársi csoport, közösség ventillációjának lehetővé tétele, a kockázati tényezők csökkentése.

Hogy neked is sikerüljön,

kattints ide, és jelentkezz most

Kiégés (burn out) tréningünkre!

Rendezvénynaptár:

Kiégés (burn out) tréning: További információ és jelentkezés »

Pedagógus burn out - Kiégés elleni tréning »

Hasznos olvasmányok a kiégés (burnout szindróma) témaköréből

A kiégés (burn out) kialakulása » A kiégés (burnout szindróma) fázisai »

Hogyan ismerjük fel a kiégés (burnout) tüneteit? »

A kiégés (burnout szindróma) az informatikus pályán » A kiégés (burn out) a párkapcsolatban »

Burnout (kiégés) teszt » Egy óvodapedagógus önvallomása a kiégés (burnout) jelenségéről »

Mit lehet tenni kiégés (burnout) ellen? »

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.