A depresszió jelei
Téged is veszélyeztet a depresszió?
A depresszióval valamilyen módon mindenki találkozik az élete során. Az azonban, aki még sohasem találkozott a depresszióval, csak nagy nehézségek árán tudja elképzelni, hogy mit érez a depresszióban szenvedő ember. Hiszen első pillantásra nincs semmi baja. Nincs láza, nem köhög, keze-lába ép, mindenét mozgatni tudja.
A környezet ilyenkor nem érti, mi lehet a baj, mert csak annyit látnak, hogy a másik szomorú lett, erőtlen és szótlan, befelé forduló. Úgy gondolják, hogy elegendő lenne, ha az illető erőt venne magán, és máris minden a megszokott kerékvágásban mehetne tovább. Pedig a depressziós ember szenvedései borzalmasak. Nem véletlen, hogy csaknem minden súlyos depressziósnál megjelenik a halálvágy. Ezt azért nagyon fontos tudni, mert a depressziós ember sokat foglalkozik a szabadító öngyilkosság gondolatával. Az öngyilkosságok 30%-át depresszióban szenvedők követik el.
A depresszió jelei
- rendszerint néhány nap vagy néhány hét alatt alakul ki
- csüggedt, fájdalmas arckifejezés
- erőtlen mozdulatok, ernyedt testtartás
- elhanyagolt öltözködés, frizura, súlyos esetben a tisztálkodás, ami lompossághoz vezet
- tekintete szorongó, vagy a semmibe réved
- megmagyarázhatatlan szomorúságot érez
- passzivitás jellemzi a viselkedését, miközben bűntudatot és lelkifurdalást érez
- emésztőrendszeri panaszai vannak, étvágycsökkenés, székrekedés, gyomorégés, felfúvódás
- gyakori fejfájás, általános rossz közérzet, izületi gyulladáshoz hasonló fájdalmak
- gyakran elkezd magában sírni, minden ok nélkül, és nem képes visszafojtani a könnyeit
- nem vágyik vásárolni, birtokolni, kérkedni, büszkélkedni
- a rutin feladatok (mosakodás, öltözködés) nagy erőfeszítést igényelnek
- elment az életkedve, levert
- önbecsülése csökken
- gondolatai lassan áramlanak, koncentrációs nehézségei vannak
- emlékei késlekedve állnak össze
- álmatlanságban, alvászavarokban szenved
- lelke mélyén pesszimizmust érez
- sokat foglalkozik az öngyilkosság gondolatával
- önmegvető gondolatai támadnak (nem vagyok jó semmire, csak útban vagyok, stb…)
- önostorozás jellemzi (csak bajt csinálok, én vagyok az oka, engem nem lehet szeretni)
- idegesíti a nevetés, nem tűri a jókedvet maga körül
- pesszimista hozzáállás mindenhez
- nem hisz a gyógyulás lehetőségében
- tönkrementnek, alkalmatlannak érzi magát
- meggondolatlan döntéseket hoz, otthagyja az állását, eladja az üzletét, felbontja az eljegyzését
- nem látja a következményeket, azonnal szabadulni akar a szorongásaitól
- elkerüli a barátait, mert óriási erőfeszítésbe kerül a látszat fenntartása
A depresszió két fő típusa
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
A depressziónak sok fajtája van. A depressziót a típusa szerint két nagy csoportra osztjuk: a major (endogén) depresszióra, és a neurotikus depresszióra. Nagyon hasonlítanak egymásra, de van egy alapvető tüneti különbség: a major depresszióban szenvedő betegnél a depressziós tünetek reggel sokkal erősebben jelentkeznek, s ahogy telik a nap, javulás tapasztalható, a beteg felélénkül, s este a legaktívabb.
A neurotikus depresszió intenzitása nem a biológiai ritmus szerint, hanem a mindennapi élet negatív eseményeivel összhangban nő vagy csökken. A neurotikus depresszióban az álmatlanság nem annyira erős, viszont kirívóak az emésztőrendszeri panaszok, az étvágycsökkenés, székrekedés, gyomorégés, felfúvódás, gyakori fejfájás, általános rossz közérzet, izületi gyulladáshoz hasonló fájdalmak.
Amikor a depresszió meggyógyul, a tünetek megszűnnek.
Amit soha ne mondjunk egy depressziósnak
- Volnál szíves végre elmagyarázni, mi van veled?
- Szedd össze magad, hagyd abba ezt a nyavalygást!
- Miért nem csinálsz már valamit, hogy felélénkülj?
- Ha igazából meg akarnál gyógyulni… ezt vagy azt tennéd.
- Jót tenne neked egy utazás, levegőváltozás.
- Az a te bajod, hogy nincsenek komoly problémáid.
- Kapcsolódj ki, menj el sétálni vagy moziba!
- Ne igyekezzünk meggyőzni a depresszióst arról, hogy a félelmei alaptalanok vagy túlzóak.
- Ne veszekedjünk a depresszióssal.
- Ne ösztönözzük a depresszióst olyasmire, ami erőfeszítést követel.
- Ha valamit megnevez okként a depressziós, akkor ne próbáljuk megvigasztalni azzal kapcsolatban, mert nem az az igazi ok.
A depressziós hatása a környezetére
A depresszióst a betegsége arra kényszeríti, hogy szomorúságot, pesszimizmust, kedvetlenséget árasszon maga körül.
Rosszul tűri maga körül a jókedvet, a lazítást, vagy a pörgős életstílust. Ha valaki megpróbálja felélénkíteni, az csak pillanatokra sikerülhet, és rendre kudarcba fullad a jóindulatú törekvés.
A depressziós emberrel való együttélés traumatikus hatású lehet, és sok családtag, akik szeretettel veszik körül a depresszióst, végül reaktív depresszióba esik.
A családtagok viselkedését három nagy csoportra oszthatjuk:
Egoisták
Az egoisták: a családtagok szeretnék megvédeni magukat a depresszió hatásától, ezért vannak olyan családtagok, akik nem törődnek a beteggel. Ők azok, akik csak arra figyelnek, hogy a depressziós ne zavarja őket a terveik megvalósításában, ne terhelje őket a panaszaival. Előfordul, hogy ennek érdekében kórházba, szanatóriumba küldik depressziós családtagjukat, vagy valamilyen intézetben helyezik el. Ők azok, akik mindig azt a megoldást választják, ami nekik a legkényelmesebb.
Közönyösek
A közönyösek kivonják magukat a helyzetből, azt várják el a depressziós embertől, hogy egyedül jusson túl a nehézségeken. Azt mondják neki: legyél túl rajta, szedd össze magad, rázd meg magad. A leginkább az zavarja őket, hogy a jól felépített világukat zavarja a depressziós, nem tudnak együtt érezni vele, el sem tudják képzelni, hogy valaki ennyire rosszul érezze magát. Ők azok, akik minimálisra csökkentik a kommunikációt a depresszióssal, magára hagyják őt a problémáival.
Hősies önfeláldozók
Akik valóban mélyen szeretik a depressziós hozzátartozójukat, azok átérzik a fájdalmát, és minden lehetségest megtesznek azért, hogy segítsenek neki. Gyakran érzik magukat tehetetlennek, hiszen, ha segíteni akarnak és megpróbálják kibillenteni a depresszióból a családtagjukat, akkor azt a kritikát kapják, hogy kínozzák őket. Ha nem tesznek semmit, az a vád éri őket, hogy elhanyagolják a beteget. S mivel semmi sem jó, amit csinálnak, nagyon megviselődnek, gyakran tönkre mennek idegileg, s előbb utóbb náluk is megjelenik a reaktív depresszió.
Depresszió nélkül élni
Manapság gyakran elhangzik, hogy „depis vagyok”, olyan esetekben is, amikor csak rosszkedvet, lehangoltságot, átmeneti szomorúságot él át valaki.
Az enyhe depresszió megkeseríti, a súlyos depresszió tönkre teszi az emberi kapcsolatokat. Ha te magad, vagy családtagod, barátod depressziós tünetekkel küzd, mindenképpen forduljatok szakemberhez segítségért. Fontos, hogy tájékozott legyél a tüneteket és a gyógymódot illetően, de kérlek ne kísérletezz diagnózis felállításával, mindenképpen bízd azt szakemberre. A gyógyulásnak is többféle módja van, a leghatékonyabbat nálunk megkaphatod.
Depresszió - További információ a depresszió tünetekkel küzdők egyéni tréningről »
Depresszió tudástár
A depresszióval valamilyen módon mindenki találkozik az élete során. Az azonban, aki még sohasem találkozott a depresszióval, csak nagy nehézségek árán tudja elképzelni, hogy mit érez a depresszióban szenvedő ember. Hiszen első pillantásra nincs semmi baja. Nincs láza, nem köhög, keze-lába ép, mindenét mozgatni tudja.
A környezet ilyenkor nem érti, mi lehet a baj, mert csak annyit látnak, hogy a másik szomorú lett, erőtlen és szótlan, befelé forduló. Úgy gondolják, hogy elegendő lenne, ha az illető erőt venne magán, és máris minden a megszokott kerékvágásban mehetne tovább. Pedig a depressziós ember szenvedései borzalmasak. Nem véletlen, hogy csaknem minden súlyos depressziósnál megjelenik a halálvágy. Ezt azért nagyon fontos tudni, mert a depressziós ember sokat foglalkozik a szabadító öngyilkosság gondolatával. Az öngyilkosságok 30%-át depresszióban szenvedők követik el.
A depressziót bármi kiválthatja, ami mélyen érint valakit. A leggyakoribb okok a házastárs, a gyermek, az anya, apa, testvér, vagy egy nagyon szeretett személy halála.
Majdnem ugyanilyen gyakorisággal fordul elő depresszió egy szerelem elvesztése esetén. A középkorban a depresszió neve „szerelmi kór” volt, és ismerjük a történeteket, amikor valaki belehalt a nem viszonzott szerelembe.
Kiválthatják a depressziót más személyes drámák is, mint egy nem kívánt válás, vagy ha valaki anyagilag tönkrement, vagy elveszítette a becsületét, megszégyenült.
Veszteségek, csalódások mindenkit érnek az életben, de nem mindenki lesz ezektől depressziós. A kulcs tehát a mi válaszunk, a viszonyulásunk azokhoz a rossz dolgokhoz, amik történnek velünk. A világvége hangulat, ami végül depresszióhoz vezet, a saját gondolkodásmódunk miatt következik be. A lehangoltság, a szomorúság, a saját agyunk terméke.
Ha bármi történik veled az életben, ha bármi igazságtalanság, bántás ér is, ha azt érzed is, hogy az életed nehézségei megfojtanak, ha érzed is az elszigeteltség nyomasztó sivárságát, mégis hinned kell abban, hogy ez megtanít valamire, ami hasznodra válik.
Ne hagyd, hogy a türelmetlenség, a bosszússág, a harag és főleg az önsajnálat befészkelje magát a gondolataidba.
Egy vezetett terápia során az egyén maga jön rá tudati tévedéseire, és a világhoz és emberekhez való szemléletén, gondolkozásmódján saját akaratából változtat. Ennek kapcsán fizikai szinten agyidegi kapcsolatok és biokémiai változások következnek be, melyek mélyrehatóan meg tudják változtatni az emberi agy működését.
Gyakorlati tapasztalat a pszichiátriai gyógyításban, hogy ami fizikai szinten hat az agyra, az hat a szellemre, lélekre is, és fordítva is igaz, hogy egy hosszan tartó szorongás vagy hangulatzavar valódi testi tüneteket, betegséget produkál.
Amikor életünkön, gondolkozásmódunkon, tehát tudatunkon változtatunk, akkor ennek hatása saját agyunkon keresztül fizikai szinten, biokémiai változásokban is érvényesül! Döntéseink, gondolataink, viselkedésünk képesek formálni agyunk struktúráját, fizikai működését!
A fentiekből világosan következik, hogy tudatunk képes formálni testünket egészen sejtszintig, továbbá az is, hogy a depresszió gyógyítható, de nem csak gyógyszerrel!
Azonban a beteg csakis és kizárólag akkor gyógyul meg, ha ő úgy dönt, hogy meg akar gyógyulni! Szembe mer nézni a problémájával, hajlandó megváltozni, felvállalni hibáit, azaz önmaga negatív árnyoldalát. Ez az ember önmagával való szembesülését, őszinteségét követeli meg!
A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is. Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását.
A hangulataink általában igen gyorsan változnak, a napi események gyorsan felvidítanak, vagy letörnek minket, de ezek az érzések gyorsan jönnek-mennek, váltakoznak, és nem okoznak maradandó változásokat az életünk ritmusában.
A hangulatzavar mindig foglalkoztatta az embereket, mert nagyon sokakat érint. Már a Bibliában is megjelenik Mózes súlyos depressziója, de sok híres ember, uralkodók, művészek szenvedtek ebben a betegségben.
Az, hogy a depresszió valóságos népbetegséggé vált, nemcsak a modern élettel való elégedetlenségünk következménye - 5 kulcstényezője szinte minden nőt érint és veszélybe sodor.
Csaknem minden napra jut egy celeb, aki elmondja, hogyan küzdött meg a depresszióval, és az antidepresszánsok forgalma is az egeket verdesi. A legtöbben úgy érzik, hogy ez afféle modern nyavalya, és azért fenyegeti jobban a nőket, mert ők azok, akik szeretnének egyszerre szuperanyák, szuperfeleségek, szuperbombázók lenni. Ám a legújabb kutatások szerint több olyan tényező is van, amely aligha védhető ki az életünkben, ám pillanatok alatt a depresszió közelébe sodorhat bennünket.
A depresszió pszichés betegség. A legalapvetőbb tünetei bűntudat, önvád, rossz hangulat, érdeklődés elvesztése, céltalanság, értéktelenség érzése, állandó kimerültség, alvászavarok. A depresszió leggyakoribb fajtánál ezek jórészt megfigyelhetőek, miközben a hangulati mélypont állandósulni látszik. Az említett tényezők a mániás depressziósnál is megjelennek, de leginkább az egyszer fent, másszor lent érzése jellemző: a beteg olykor kifejezetten lehangolt, máskor viszont kitörően jókedvű. Az okok alapvetően kétfélék lehetnek: testi (vitaminhiány, betegség), vagy lelki (negatív élmény, kudarc, kirekesztettség). Sokunknak kijuthat a megrázó tapasztalatokból, viszont körülményeink és lelki alkatunk kérdése, hogy kicsúszik-e a lábunk alól a talaj. Nagyon fontos: ne fogjuk rá minden rosszabb napra, hogy az már a depresszió kezdete. Talán az első figyelmeztető jel, amennyiben szinte már semmiben nem leljük örömünket – a korábban szeretett dolgokban sem –, illetve ha hétköznapi rutinfeladatainknak sem eszünk eleget.
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
