Téged is veszélyeztet a depresszió?

A depresszió a leggyakoribb hangulatzavar

Az, hogy a depresszió valóságos népbetegséggé vált, nemcsak a modern élettel való elégedetlenségünk következménye - 5 kulcstényezője szinte minden nőt érint és veszélybe sodor.

Csaknem minden napra jut egy celeb, aki elmondja, hogyan küzdött meg a depresszióval, és az antidepresszánsok forgalma is az egeket verdesi. A legtöbben úgy érzik, hogy ez afféle modern nyavalya, és azért fenyegeti jobban a nőket, mert ők azok, akik szeretnének egyszerre szuperanyák, szuperfeleségek, szuperbombázók lenni. Ám a legújabb kutatások szerint több olyan tényező is van, amely aligha védhető ki az életünkben, ám pillanatok alatt a depresszió közelébe sodorhat bennünket.

• Hormonok

  Ha a lehangoltságod kimerültséggel, izomfájdalmakkal, hízással és koncentrációs nehézségekkel párosul, lehet, hogy a depi okát a pajzsmirigyedben kell keresned. A pajzsmirigy-alulműködést akkor állapítja meg az orvos, ha a pajzsmirigy a kelleténél kevesebbet termel a tiroxin nevű hormonból, amely az anyagcsere szabályozásában játszik kulcsszerepet. Nagyon sok nőnél a depresszív érzésekkel jelentkezik először ez a betegség, amely egyre gyakrabban fordul elő a 40 év alatti korosztályban, és gyakran szülés után alakul ki. Ha erre a betegségre gyanakszol, mindenképp fordulj orvoshoz, mivel egy egyszerű vérvizsgálatból megállapítható, hogy pajzsmirigy-alulműködésről van-e szó, és a betegség gyógyszeresen jól kezelhető.

• Krízisek

  Az élet nagy kérdései - „vajon azt csinálom, amiben a legjobb vagyok?”, „merre tartok, és miről szól az életem?” - általában a jelentős születésnapok környékén bukkannak fel, mindenekelőtt akkor, ha a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan ezt korábban elképzeltük. Ha nem találunk választ rájuk, és úgy érezzük, hogy céltalan az életünk, az önmagában is depressziót válthat ki.

  Az első fontos lépés mindenképpen az, hogy beszélj egy szakemberrel a dologról: a pszichológus vagy pszichiáter segít eljutni azokig a döntésekig, amelyektől kielégítőbb lesz az életed.

• Változások

  Az élet nagy változásai, amilyen például a válás, egy haláleset vagy az elbocsátás, szintén bárkit képesek depresszióba taszítani. Az ilyen, úgynevezett reaktív depresszió esetén a változások miatt érzett szomorúság felerősödik, és az egész élet reménytelennek tűnhet. Enyhébb esetben sokat segíthet egy jóleső beszélgetés a családtagjaiddal, de ne tőlük várd a megoldást a saját lehangoltságodra. Ha azonban a rossz hangulat már a mindennapi életedre is rányomja a bélyegét, fordulj szakemberhez.

• Önbizalom-problémák

  Előfordult már veled, hogy rosszul érezted magad, de nem tudtad az okát? Ha ez az enyhe, de kellemetlen lehangoltság hosszú időn, akár éveken keresztül is fennáll, valószínű, hogy a depresszió hosszabb lefolyású, enyhébb változatában, az úgynevezett disztímiában szenvedsz. A disztímiát nem egy nagy horderejű változás „lobbantja be"”, a hátterében sokkal inkább a gyermekkorunkban gyökeredző, önmagunkat érintő negatív hitrendszerek állnak. A betegség figyelemfelkeltő tünete lehet, ha haszontalannak érzed magad, úgy érzed, senki sem szeret, és akármit is csinálsz, nem tudsz változtatni ezen.

  Sokan nem fordítanak kellő figyelmet erre a tünetegyüttesre, pedig a kezeletlen disztímia növeli annak az esélyét, hogy a páciensnél valódi depresszió alakuljon ki. A problémát általában az antidepresszánsok és a pszichoterápia kombinációjával kezelik.

• Stressz

  A válság és az elbocsátások veszélye mindannyiunk létbiztonságát megingatta, így a stressz mindannyiunk gyakori vendége. Ám míg időnként teljesen természetes dolog a feszültség, ha tartós stresszben élünk, az az erőtlenség érzéséhez és végső soron depresszióhoz vezethet. A stressz félreérthetetlen jele a gyakori fejfájás, az emésztési problémák, a gyors, kapkodó légzés, a remegés, az izzadás, az alvási problémák, az ingerlékenység és az időnként feltörő sírás. Ha ezeket veszed észre magadon, próbálj tenni valamit a feszültség csökkentése érdekében, mielőtt még megbetegítene. A jóga és a meditáció például hatékonyan csökkenti a stresszt, és így a depresszió veszélyét. Ha az váltja ki a feszültséget, hogy mindenkinek igyekszel megfelelni, keress olyan tréninget, amelyen megtanulhatod az asszertivitás művészetét, azaz azt, hogyan állj ki magadért anélkül, hogy ezzel mások jogait sértenéd. Ha a munka és a pihenés közötti egyensúly megtalálása okoz nehézséget, egy jó pszichológus lehet a te embered.

Átmeneti rosszkedv vagy súlyos betegség?

Hogyan állapíthatod meg, hogy csak átmeneti rosszkedvvel küzdesz vagy komolyabb a helyzet? Ha a következő tünetek közül több is érvényes rád, fordulj szakemberhez, mivel jó eséllyel kezdesz belecsúszni a depresszióba.

Alvászavarok: akár állandóan aludnál, akár rendszeresen felébredsz éjszaka, és nem tudsz visszaaludni.

Koncentrációs zavarok: különösen, ha ez a munkán kívül, például olvasás vagy tévénézés közben is észrevehető.

A reménytelenség érzése: ha sokszor nem látod a megoldást a problémáidra.

Változó étvágy: akár többet, akár kevesebbet eszel a megszokottnál.

Ingerlékenység: nincs türelmed, és gyorsan kijössz a sodrodból.

Öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok: ha úgy érzed, hogy nem érdemes élned, az a súlyos depresszió jele.

A depresszió tünetei

• A depresszió érzelmi tünetei:

  intenzív bánatérzés, elutasítottnak véli magát a beteg. Gyakran hagyja el a száját: üres vagyok, megalázott, szerencsétlen. Nem talál okot az örömre, humorérzékét elveszítette, gyakran szorong, dühöng vagy idegeskedik.

  A depresszióban szenvedők gyakran beszámolnak arról, hogy nem tudnak szeretetet érezni sem a családjuk, sem a barátaik iránt. Van aki irigységet él meg azok iránt, akik tudnak önfeledten nevetni, s néha az önfeledten játszó gyermek látványa is fájdalmas irigységgel tölti el. A depressziós ember úgy érzi, hogy mindenki csak akar tőle valamit, de ha neki van szüksége segítségre, magára marad.

• A depresszió motivációs tünetei:

  a legtöbbször megfigyelhető, hogy elvész az érdeklődés a külvilág dolgai iránt. AAron Beck „ az akarat bénultságaként jellemezte ezt az állapotot, amelyből hiányzik a kezdeményezőkészség, a spontaneitás, a lendület. Találkozás a barátokkal, szeretkezni a partnerrel, de néha még az evés is óriási erőfeszítés. A depressziós csak arra vágyik, hogy hagyják békén, ne foglalkozzanak vele.

• Viselkedéses tünetek:

  egyre többet fekszik az ágyában a depressziós beteg, szinte csak ott érzi jól magát. Rengeteg kávéval igyekeznek ébren tartani magukat, miközben egyre kevésbé produktívak a munkájukban. Egyre kevesebbet takarítanak, drámaian lelassulnak, halk, monoton hangon beszélnek, összegörnyedve járnak, tekintetüket a földre szegezik.

• Kognitív tünetek:

  rossz véleménnyel vannak önmagukról, kellemetlennek, alacsonyabb rendűnek, gonosznak tartják magukat, Külsejükről úgy vélik, hogy csúnyák és visszataszítóak. Minden negatív eseményért önmagukat okolják, és nem hiszik el, hogy képesek jó teljesítményt nyújtani. Mindenben a rosszat látják, mindig a legrosszabbra készülnek, negatív jövőképük van. A depressziósok beszéde néha zavarodott, elfelejtenek dolgokat, és a legkisebb dolog (pl.: zaj) is kizökkenti őket a gondolatmenetükből. Munkájukkal szinte sohasem végeznek, mindig csak abbahagyják.

• Szomatikus tünetek:

  gyakori a fejfájás, szédülés, emésztési zavar, székrekedés. Mellkasi szorítás is gyakran jellemzi a depressziót, ezért először mindig a szervi problémákra gondolnak, s amikor a kivizsgálás nem hoz eredményt, akkor kezdenek vizsgálódni a depresszió irányába. Gyakoriak az evési- valamint az alvászavarok. Örökös fáradtságot éreznek, bár egyre kevesebbet dolgoznak, és egyre többet pihennek, mégsem érzik soha, hogy kipihenték volna magukat.

Pánik tünetek »

A depresszió kezelése

Amikor a depressziós állapot szóba kerül, azonnal jelentkezik a dilemma: antidepresszánssal vagy anélkül lehet, kell kigyógyulni a depresszióból.

A klinikusok kutatásai szerint a depresszió kialakulását igen gyakran erősen stresszes időszakok előzik meg. A depresszió eredete és lefolyása erős különbözőségeket mutat, s a kutatók megkülönböztetnek reaktív (exogén) és endogén depressziót.

A reaktív depressziót konkrét kiváltó események előzik meg, az endogén depresszió nyilvánvaló külső tényezők nélkül alakul ki.

Az unipoláris depressziót okozhatják genetikai tényezők is, de vannak biológiai, pszichológiai, szociális okai is.

Mint tudjuk, a neurotranszmitterek olyan vegyületek, amelyek az információkat szállítják az idegsejtek (neuronok) között. Az unipoláris depresszió mintázatában a két legfontosabb neurotranszmitter a norepinefrin és a szerotonin, s ha ezek szintje alacsony, a depresszió nagy valószínűséggel kialakul. Marie Asberg és munkatársai kutatásaik eredményeképpen megállapították, hogy a norepinefrin depresszió minőségileg más, mint a szerotonin-depresszió. Az alacsony szerotoninszintű depressziósok sokkal fásultabbak, és többet foglalkoznak öngyilkossági gondolatokkal, többször is kísérelnek meg öngyilkosságot, és sokkal kegyetlenebb módszerekkel, mint más depressziósok.

A stresszállapotok idején a mellékvese által termelt kortizol nevű hormon (stresszhormonnak is nevezik) nagy mennyiségben jut a vérbe. A depressziós embereknek általában magas a kortizol szintjük, s ez összecseng azzal a megfigyeléssel, hogy a depresszió gyakran stresszes életszakasz után alakul ki. A depresszióval kapcsolatba hozható még a melatonin hormon, amely csak sötétben termelődik, és Drakula hormonnak is nevezik.

Mivel látható, hogy a depresszió biokémiai változásokat is létrehoz a szervezetben, mindenképpen orvosra, pszichiáterre, laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van a korrekt diagnózis felállításához.

Ha a depressziós állapot friss, és nem túlságosan mély, lehetséges, hogy elegendő a gyógyuláshoz a pszichoterápia. Ennek megállapítása azonban feltétlenül az orvos dolga, s a diagnózis tudatában a gyógykezelés, a terápia megtervezése is szakembert kíván, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kezeletlen depressziónak öngyilkosság lehet a vége.

A legtöbb esetben a gyógyszeres és a terápiás segítség együtt hozza meg a kívánt eredményt. A kezdeti gyógyszerszedés után a pszichoterápia előre haladtával a gyógyszerek elhagyhatóvá válhatnak, és a hangulatzavar gyógyíthatóvá válhat.

Enyhébb esetekben, vagy megelőzésképpen a gyógyszermentes csoportok rendkívül jó hatásfokkal segítenek a depressziótól veszélyeztetett személyeknek.

A választás a Te kezedben van

Sajnos napjainkban egyre több a depresszióval diagnosztizált betegek száma, akik egyetlen lehetősége és módszere sajnos csak a gyógyszerek hosszú időn (évekig tartó) keresztül való szedése. Pedig létezik, van élet, antidepresszánsok nélkül is! Van választási lehetőségünk és léteznek alternatívák.

• Vagy változunk, tanulunk és fejlődünk személyiségünkben,
• vagy a gyógyszeres kezelést válasszuk.

Ne feledjük, a döntés joga mindig a kezünkben van! Figyeljünk oda jobban lelki egészségünkre és tegyünk meg mindent gyógyulásunk érdekében!

A lelki egészségfejlesztés gyakorlata

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.