Élet gondolatokLelkünk bugyrai
Mit csinálunk itt?
- Iskolákba járunk, hogy ha befejeztük egyiket, beiratkozhassunk egy másikba.
- Munkába járunk, hogy szakmai tudást szerezzünk, hogy könnyebben találjunk egy másikat.
- Autóra gyűjtünk, hogy mire kifizetjük a jelenlegit, vehessünk egy másikat.
- Mohón és habzsolva olvasunk könyveket, kalandokról, hősökről, nagy eszmékről, bátorságról, szeretetről, vágyakozásról és beteljesülésről, hogy átéljük a bennük lévő izgalmakat és tanuljunk belőlük, majd ha végeztünk velük, feltesszük őket a polcra, jöhet a következő, ahol megsárgulnak mint a dohányosok ujjai és belepi őket a por.
- Nőket szerzünk meg, akiket húsz dugás után már halálosan unalmasnak tartunk.
Segítünk Neked Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat? Tanácsot is szeretnél kapni? Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt. Kattints ide »
- Inget és ágyneműt mosunk és vasalunk, majd kihajítjuk a szennyesbe, hogy felhúzzunk egy másikat és kezdhessük az egészet előröl.
- Ruhákat veszünk, amiket ideig-óráig büszkén viselünk, majd két év múlva a kukába hajítunk.
- Esszük az olcsó menüt a menzán, amiben néhanapján olyan étel is kerül, amit szeretünk és közben aggódunk a forint mélyrepülésén, hogy egyre kevesebbet tudunk költeni és utazni, miből fizetjük ki a hitelbe vett lakást és kocsit.
- Remegve vágyakozunk nők után, akiket hónapokkal később őszintén átölelni sem tudunk már.
- Eljárunk fogorvoshoz, eljárunk futni, hogy rendbe tartsuk testünket, próbáljuk kivédeni a támadásokat és próbálunk szeretni, hogy a lelkünk is rendben legyen.
- Annyi dolgot próbálunk meg betartani az életben, kivel, hogyan beszéljünk, kinek mit mondjunk ill. ne mondjunk, hogy be tartsuk a ránk vonatkozó szabályokat (KRESZ, udvariassági, társadalmi – együttélési) a határidőket (pontosság, munkahelyi feladatok priorizálása és megoldása, számlák fizetési határidejének respektálása és teljesítése), hogy mindig mosolyogjunk és legyünk mindig fittek és este játékosak a partnerünkkel, hogy ha ezeket mind betartanánk ez önmagában felérne egy terhes hivatallal, ahogy Ábel mondá a Hargitán.
- Költünk a kocsinkra, a házunkra, a ruhatárunkra, és magunkra, de idővel egyik sem fiatalodik, sőt! Elporlad.
Mit hagyunk az utódainkra?
- Pár köbméter poros, elsárgult, szétmálló, unalmas könyvet.
- A veszekedések emlékét és azokat a pillanatokat, amikor megbántottuk őket.
- Szar házasságunk templomát, örökké emlékeztetve őket, hogy ti is így jártok, ha nem tudtok időben nemet mondani.
- Szétmálló családi autót, családi bútorokat, és családi házat, amik csak a nepperek, antikváriusok és ingatlanosok örömére szolgál majd.
- A hiányunk fájdalmát örökké emlékeztetve őket arra, hogy egyedül vannak, a hidegben, az őszben, a télben, a nyárban, egyedül a bánatban és az örömben, egyedül ebben az üres életben.
- Akkor is, mikor idegen nőkkel bújnak ágyba, buja ösztöneiktől vezérelve és akkor is mikor plátói szerelmük illúzióját kergetik, vagy éppen egy kávézóban az asztal mellett simogatják kezét, aki ebben a meghitt pillanatban elárulja, hogy ő bizony szerelmes, csak éppen másba, mint, ahogy ezt Ladóval tette, az Anya csak egy van Verája.
- Hagyunk egy mintát, egy licencet, egy cseppet sem édes élet-receptet, erre a mintára tanítjuk őket harminc éven át, amit ha betartanak, akkor ők is garantáltan ugyanilyen boldogtalan, sikertelen és egészen egészségtelenek lesznek, mint mi, csak sokkal fiatalabban.
- Jól neveltségre, tiszteletre, udvariasságra, tanítanak minket, de aki csak ezt ismeri, azzal gyakorlatilag a padlót is feltörölhetik, ha nem tud kiállni magáért, megvédeni magát, és nem tud nemet mondani.
- Nem tanítjuk meg őket az élet igazán fontos dolgaira, mert mi sem ismerjük őket, ha tudnánk, akkor alkalmaznánk és e szerint élnénk. Ehelyett itt, az unokáinktól kölcsön kapott Földön, feléljük a természeti erőforrásainkat, tönkretesszük a természet szépségét, szennyezzük a levegőt és az ivóvizet, elolvasztjuk a jéghegyeket, háborukat és totális bizonytalanságot hagyunk rájuk, mankók nélkül.
- Nem vesszük észre, hogy túlnépesedünk, hogy fogyóban vannak a természeti erőforrásaink, az erdeink és vizeink, hogy az egész történelmünk telis tele van faji és vallási háborúkkal, vérengzésekkel, kivégzésekkel, faj és idegengyűlölettel.
- Örülünk, ha szépen szól a HIFI a kocsiban, ha este van egy ezresünk mozira vagy vacsorára, ha van új ruhánk, sminkünk, parfümünk, új szőnyegünk, függönyünk, vagy ágyneműnk, ha aznap nem bántunk meg senkit, és ha az új barátnőnknek keskenyebb a dereka, nagyobb, feszesebb a melle és szűkebb, illatosabb, nedvesebb a puncija mint az előzőnek.
Magamról
- Hétvégenként már nem dolgozom, nem végzek munkát a szó klasszikus értelmében, már nem ások kertet, nem vágok füvet, nem tolmácskodom és nem megyek el áru feltöltőnek vagy leltározni. Helyette olvasok és próbálom rendbe rakni az életemet. Ennek nincs közvetlen gazdasági haszna, ettől rövidtávon nem lesz nálam otthonosabb a pénz, de talán hosszútávon intelligensebb, empatikusabb, együttérzőbb leszek, amire ott ahova én készülök igencsak szükség lesz. Ha nem bántok meg embereket, beosztottakat, vagy éppen a szüleimet, ha nekik nem kell miattam pszichológushoz, wellnessre, stressz kezelésre, rehabilitációra, vagy éppen mesterséges megtermékenyítésre járniuk, annak lehet közvetett gazdasági haszna, ha annak amikor hazamennek nem az asszonyt verik el, hanem nekilátnak gyermeket nemzeni.
- Szeretem azt az arcot, ami visszanéz rám a tükörből, de nem ez az arc szokta elvinni a bulikból a legjobb csajokat, és nem ezért az arcért szokták a lányok a piros kanapémra dobálni a tangájukat. Talán nekem mégsem az ápolt, kisportolt és lelkiismeretesen rendben tartott külsőm, az ami vonzó, talán inkább az intellektusommal, életszínvonalammal, társadalmi ranglétrán elfoglalandó pozíciómmal tudnék náluk sikereket elérni.
Kelt: 2009.01.30, Gödöllő
Dániel
Elbúcsúztattam a karácsonyt |
Amikor már majdnem kopasz volt a fa, akkor vettem észre, hogy a régi beidegződések még mindig működnek bennem: ösztönösen hagytam néhány csillagszórót a fán. Amikor a gyerekek kicsik voltak, és szomorúan, sírva bontogatták le a díszeket, mindig „megtaláltunk” a fán el nem égett csillagszórókat. Meggyújtottuk, és azt játszottuk, hogy a karácsonyfa ezzel integet nekünk, hogy most mennie kell, de a következő karácsonykor újra a szikrázó csillagszórókkal érkezik majd. Elbúcsúztattam a karácsonyt » |
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől |
Hemingwayt nem tudtam csak úgy felszínesen olvasni, mert egyből szörnyen unalmassá vált. Nem ponyva. Őt csak nyugodtan, lassan, odafigyelve tudtam olvasni, s akkor valami elementáris erővel ragadtam betűihez. Odaszögezett. Éreztem, ahogy belémélyedek, benne úszok a világában, az utastársaim a metrón sehol sincsenek. Igazán önmagamban vagyok utastársaim között. Hemingway minden szava fontos, minden egyes betű lényeges, még ha egy hosszú tájleírásról is van szó, mert ha ez kimarad, nem érzem át a cselekmények mélységét. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől » |
Az akarat mindent legyőz |
Az akarat mindent legyőz: A gyerek nagyon akarta a kiskutyát, és minden további nélkül kimondta a nevét, és már együtt játszott, fogócskázott vele. Igen, igen meglepődtem, de nagyon örültem. Hosszú ideig gyakoroltunk, és semmire sem jutottunk, és az akarat mindent legyőzött. Az akarat mindent legyőz » |
Élet gondolatok |
Szeretem azt az arcot, ami visszanéz rám a tükörből, de nem ez az arc szokta elvinni a bulikból a legjobb csajokat, és nem ezért az arcért szokták a lányok a piros kanapémra dobálni a tangájukat. Talán nekem mégsem az ápolt, kisportolt és lelkiismeretesen rendben tartott külsőm, az ami vonzó, talán inkább az intellektusommal, életszínvonalammal, társadalmi ranglétrán elfoglalandó pozíciómmal tudnék náluk sikereket elérni. Élet gondolatok » |
Kérdőjelek |
Biztosan nem látok teljesen objektíven ebben az ügyben, de egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy nem csak azt látom, amit látni szeretnék, hanem valóban részéről is több ez mint barátság. Kérdőjelek » |
Hűség |
Randizgattam, ismerkedtem. S végül nagyon kellemes találkozásaim voltak egy független férfival. Kedves és heves volt, megkaptam tőle mindazt, amit a Kedvesemtől nem. Séták a természetben, kézen fogva, nagy beszélgetések, figyelem, virág és édesség, mozi, színház, udvarlás, apróbb ékszerek, ajándékok, tétova, ismerkedő ölelések. Hűség » |
Az alkohol rabságában |
Az alkoholbetegséggel kapcsolatban szeretném megosztani a történetemet, segítséget adni azoknak, akik ebben a betegségben szenvednek vagy hozzátartozóiknak, hogy miként segítsék családtagjukat és nem utolsó sorban a társadalmi előítéleteket szeretném megváltoztatni amit egy alkoholista emberrel kapcsolatban a legtöbb ember érez. Az alkohol rabságában » |
Az emlőrák nem válogat |
Az a nap megváltoztatta az életemet. Az orvosok kegyetlenül zúdították fejemre az információkat, a szövettani vizsgálat eredményét, a műtéti beavatkozás fontosságát, valamint azt, hogy a legnagyobb esélyem a túlélésre akkor van ha a beteg mellet teljesen eltávolítják. Szó volt a kemoterápiás kezelések menetéről, ami több ciklusból áll és a ciklusok közötti 3 hetes pihenő időkről. A kezelés a daganatsejtek növekedését és szaporodását nem csak megállíthatja, hanem azokat el is pusztíthatja. Az én esetemben ez annyit jelentett, hogy ha jól reagálok a kezelésre, hatására az emlődaganat kisebb lesz és akkor nem teljes, hanem csak részleges emlőeltávolítás szükséges. Az emlőrák nem válogat » |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
|