Grafológia

Segít-e grafológia az önismereti, személyiségfejlesztő munkában?

A grafológia tudomány és nem jóslás. E néhány sor csak kedvcsináló, egy villanás abból, mi mindent képes egy egyszerű íróeszköz megmutatni személyiségünkből.

A grafológia rövid története

Minden tudomány fejlődése ugyanúgy kezdődik. Valaki - valahol - valamin elgondolkodik. A gondolatot idővel elméletté formálja, s igyekszik ezt bizonyítani. Rögös út, amíg a bizonyítás és az elvetés csatája zajlik. Az ellenzők mellett követők is vannak, s ha az eredeti ötlet kiállja az idő próbáját, tudomány születik. Tiszteljük meg elődeinket - emlékezzünk munkájukra nevük említésével.

A grafológia „története” az Ókorig vezethető vissza. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) mondta: „… éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.” A római Constantin és Justinianus császárok idejében már a mai írásszakértéshez hasonló kérdésekkel foglalkoztak. A grafológia igazán a XIX. században teljesedett ki Nyugat-Európában. Legnevesebb képviselői: a francia Jean-Hippolíte Michon abbé, a svájci orvos-pszichológus Max Pulver, a svájci neurobiológus Rudolf Pophal és a német filozófus, Ludwig Klages.

A magyar grafológia történetéből

Magyar elődeink: Románné Goldzieher Klára, Bendetz Móric, Bíró József, Balázs Dezső és Hajnal Richárd. Magyarországon 1950-80 között a grafológia egész egyszerűen tiltott „tudomány” volt. 1987-től a 2. Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásától kapott hivatalos utat a fejlődéshez. Ma már a szakmai névjegyzékben szereplő emelt szintű szakma, amelynek elsajátítása háromévi tanulást, szakdolgozat készítését, félévenkénti vizsgák, szigorlatok, államvizsga letételét teszi szükségessé. Ezután szakértői és szakoktatói végzettség is szerezhető. Az alkalmazott grafológia speciális területeire szakosodott képviselői egy-egy szakágban végezhetnek eredményes munkát.

A grafológia vizsgálati tárgya az emberi kézírás

Gondolatközlésünk egyik formája az írás. A bennünket érő napi stressz, a lelkünkben zajló folyamatok, a szellemiség iránti igényünk és ezek megélése, álmaink, vágyaink, társas kapcsolataink, mindennapjaink során történő helytállásunk, ösztöneink, az erotika, az anyagiak iránti igényünk és élményünk, betegségjegyeink mind nyomot hagynak kézírásunkban. Érthető tehát, ha gyakran nevezik a „lélek tükrének”. Gondolataink fészke azonban az agyunk - mozgásunk irányítórendszere is (mint minden) innen indul ki. Ez a magyarázata annak, hogy a kézírás = agyírás. Ha bármilyen okból valaki elveszíti kezét, vagy annak íróképességét, más szerv, például a száj vagy a láb „megtanítható” az írásra. Ugye ismered a „Szájjal és lábbal festő művészek” csodálatos munkáit? Ha nem - itt az ideje, hogy utánanézz » és csodáld őket. A művészet és az emberi akarat, a kitartás bámulatra méltó példáiban gyönyörködhetsz munkáikra pillantva.

Egészen pici gyermekkorodban fantasztikus mesevilágot rajzoltál már magadnak, s e rajzocskákban is benne élt már minden személyiségvonásod, ami meghatározta, milyen felnőtt leszel. Talán ma is rajzolsz néha, vagy firkálgatsz, miközben telefonálsz. Ami szinte biztos, lehet otthon, munkahelyeden számítógéped, a ceruzát és a tollat nem tudod kiküszöbölni életedből. A vonal, a nyom, amit hagysz, TE VAGY adott pillanatban, adott szituációban.

A grafológus számára nincs szép vagy csúnya írás. Az írás egyéni, s bárhogyan is igyekszünk megváltoztatni, elváltoztatni, az alapvető jellemvonásainkat nem tudjuk láthatatlanná tenni. A „betanult, vagyis modoros” írás olyan, mint egy maszk, de azonnal elárulja, hogy viselője nem vállalja önmagát - így hát nem érdemes próbálkozni ezzel.

Milyen területeken használható a grafológia?

Más tudományok (pl. pszichológia) számára segédtudományként funkcionálhat. A grafológia az emberi psziché megismerésének kiváló eszköze, segítségével teljes személyiségkép állítható fel az emberről.

Ahhoz, hogy a belső énünket - akik valójában vagyunk - sikerre hangoljuk, tisztába kell lennünk önmagunkkal. Tudnunk kell az életünk legalapvetőbb kérdéseire a válaszokat. Tudnunk kell, hogy kik is vagyunk valójában, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. A sikeres férfiak erre a három kérdésre tudják a választ, és ezért van erejük, ezért tudják megtenni azokat a dolgokat, amiket a sikertelenek nem tesznek meg soha. Senki nem álmodhat sikeres életről, ha nem tudja, hogy ki is valójában, ha nincs tisztában az eredetével, és ha fogalma sincs arról, hogy mi lesz a sorsa a halála után.

A mindennapok során az ember olykor tanácstalanná válik, megkérdőjelezi saját képességeit. Döntési helyzetben is nagy segítséget nyújt. Aki ismeri a grafológia eszközeit, önismeretének fejlesztéséhez is jól hasznosíthatja tudását. Ma már számos szakterületen alkalmazzák a grafológiát. A pedagógus semmivel nem pótolható információhoz jut dákjairól, magyarázatot kap viselkedésükre, de felismeri a tehetséget is.

Lelki torzulásokat, rossz szokásokat grafoterápiás módszerekkel enyhíthetünk, hagyhatunk el, változtathatunk meg. Ha pályát választunk, vagy módosítunk, nem mindegy milyen irányt veszünk. Adottságainkat, tehetségünket, munkához való viszonyunkat avatott szem felismeri és így megkímélhet bennünket a néha évekig, évtizedekig tartó „vakvágánytól”. De ugyanígy nem mindegy, hogy főnökök vagy alkalmazottak, beosztottak vagyunk e valahol, esetleg önállóan is, vállalkozóként is megálljuk majd a helyünket? Menedzser típusú, statikus, tudós, intuitív vagy erőskezű vezetők leszünk?

Játssz egy kicsit. Figyeld meg valakinek a mozgását. Gyors? Lassú vagy esetleg vontatott? Próbáld meg elképzelni az írását. Beszéd közben gesztikulál? Hangsúlyos a beszéde? Minden, amit a mozgáson megfigyelsz, visszaköszön az írásban. Az írás úgy, mint az élet maga: kozmikus lüktetés!

Hol segítheti személyes életed a grafológia?

Kiemelten fontos szerep juthat a grafológus számára a VÁLASZTÁS segítésében. Ha párt választasz, írásaitok összevetéséből hamar kiderül, összeilletek-e, közös életetek a harmóniát vagy a csatateret hordozza. Ha munkahelyet választasz, vagy éppen el szeretnél nyerni egy állást, s ehhez szükséges kézzel írnod, tudd, hogy nagy valószínűséggel grafológus fogja szemlélni betűiden át a megbízhatóságodat, monotónia tűrésedet, alkalmazkodó és beilleszkedő képességedet.

Egy-egy írásjelenség időben rávilágíthat a lelkünkben zajló zavarok testi tüneteire, a kezdődő betegségekre is. Érdemes hát odafigyelni erre is.

Egykettőre kiderül kommunikációs módod is, de ugyanígy kaphatsz tanácsot tárgyalási stílusokra egy-egy fontos megbeszéléshez.

Mit is vizsgál hát a klasszikus grafológia?

I. Az Én-hez való viszonyt

• önértékelés, önbizalom
• önkontroll
• Én-kép, Én-ideál
• Önelfogadás
• Én- rezisztencia (ellenállás, ellenálló képesség)
• Önfejlődés lehetséges irányai

II. Szociabilitást (kapcsolattartási és teremtési mutatók)

• beilleszkedési igény
• a beilleszkedés formája, célzata
• dominanciaigény, szereplési vágy
• konfliktushoz való viszonyulás
• autonómia,
• alkalmazkodóképesség, diplomácia

III. Érzelmi életet

• az érzelmek intenzitása
• érzelmeink tartalma
• vérmérsékleti típus
• agresszió, élménykészség
• az érzelmek megnyilvánulási formája
• szenzibilitás
• sikerorientáltság vagy kudarckerülés
• frusztrációtűrés, gátlások

IV. Mentális jellemzőket

• a gondolkodás sebessége, rugalmassága, plaszticitása
• globalizáció, a gondolkodás minősége
• variációs képesség, kreativitás, fantázia,
• viszonyfelismerés, következtető képesség, logika
• strukturáló (rendező, rendszerező) képesség,
• figyelem koncentráció
• kritikai képesség, objektivitás, érdeklődés

V. Energiákat

• mennyisége
• felhasználásuk módja

VI. Munkatevékenységet

• energiafelhasználás tendenciája
• megbízhatóság
• tervszerűség, spontaneitás
• munkatempó, aktivitás,
• az előnyben részesített terület
• munkatársi viszony
• hagyománytisztelet vagy újítás
• döntéshez való viszonyulás
• sikerorientáltság, szervezőkészség

VII. Motivációs bázist

• teljesítmény motiváció
• önmegvalósítás igénye
• anyagi javadalmazás
• szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
• közösségi kapcsolatok igénye
• vezetői szerep, elmélyülés igénye,
• kényelem igénye, kifejezett mozgás
• kapcsolatok igénye

VIII. Ösztönterületet

• az ösztönök intenzitása
• élménykészség
• az én-határok feladásának vágya
• intimitások
• a pszichoszexuális fejlődés zavartalansága

Gyulai Zsuzsanna

Grafológia cikkgyűjtemény a grafológus tollából

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.