Gyermek gyász
Gyermekek egyéni gyászfeldolgozása
150 évvel ezelőtt még úgy tekintettek a gyermekekre, mintha kicsiny felnőttek lennének. Azt gondolták, hogy a világot ugyanúgy látják, mint a felnőttek, és a halállal kapcsolatban is ugyanazt élik át, mint a felnőttek.
A jelenlegi tapasztalataink azonban mást mutatnak. Úgy tűnik, hogy a gyermekekben kevésbé tudatosul a halál, s látszólag kevésbé viselik meg őket a veszteségek. A gyász feldolgozása azonban hosszabb ideig tart náluk, és szakaszosan, újult erővel, vissza-visszatér a veszteség érzése. Ilyenkor a hiányérzet és a szomorúság újra és újra rájuk tör, hogy a gyászt mindig az életkorának megfelelő szellemi és lelki szinten éljék meg.
A gyermeki lélek védekezik a túl erős és fájdalmas érzések ellen, s mivel nincsenek megfelelő szavaik a fájdalomra, félelemre, kétségbe esésre, a viselkedésükkel, a játékaikban, rajzaikban fejezik ki az érzéseiket. Játékukban szökőár történik, házak és autók gyulladnak ki és égnek le, meghal a krokodil, hegyomlás és pusztítás várható.
A gyermek és a gyász
A különböző korú gyermekek különböző szinteken élik meg a halál tényét. Polcz Alaine szerint már a hat hónapos gyermek is érzékeli-megéli a gyászt. Kevesebbet mozog, romlik az étvágya, keveset és nyugtalanul alszik, gyakran felsír.
A totyogó csecsemők érzékelik, de nem értik a halált, a gyászt. Nincs halálfogalmuk, így nincs halálfélelmük sem. Csak az anya vagy a környezetükben élő, számukra fontos felnőttek szomorúsága, félelme és kétségbeesése ragad át rájuk. Saját félelmük a szeparációs félelem, a legnagyobb szorongást az anyától való távollét, az anyától való elszakadás váltja ki náluk. Az elhunyt hiányát azonban ők is érzik, gyakran visszautasítják az ételt, kedvetlenek és visszahúzódók, a szeretetteljes törődést is elutasítják.
A halál fogalma 4 éves korban jelenik meg és lassan alakul ki a gyermekben (Gessel). Az óvodás korú gyermek túl kicsi még ahhoz, hogy felfogja: a halál végleges, úgy képzeli, hogy a halál egy hosszú ideig tartó álom, amiből egyszer majd felébred, aki meghalt. Várják a visszatérést, s mivel ez nem következik be, dühösek lesznek. Tudati szinten a gyermek elfogadja a halál tényét, de érzelmileg nem képes a veszteség elfogadására.
Arra is hajlamosak, hogy felelősnek érezzék magukat, s mivel jellemző rájuk a mágikus gondolkodás, gyakran úgy érzik, hogy a halál, az életből való eltűnés az ő ártó gondolataiknak a következménye. A mágikus gondolkodás a gyermek számára a halált visszafordíthatóvá teszi, az óvodás korú gyermek a legszörnyűbb dolgokat is képes semmivé tenni a gondolataiban.
A felnőtteket omnipotensnek (mindenhatónak, korlátlan hatalmúnak) látják, és nem értik, miért sírnak és szomorúak, miért nem varázsolják vissza az eredeti állapotot.
4 éves kisfiú így vigasztalta a síró kislányt, akibe szerelmes volt: Ne sírj, majd szólok az apukámnak, és visszahozza a nagymamádat a temetőből. – Akkor jó. – volt a válasz, és a kislány vidáman szaladt játszani.
A gyermekek hangulata ebben a korban könnyen és gyorsan változik.
Igen gyakori az is, hogy súlyos bűntudatot éreznek a hozzátartozó halála miatt, mert meg vannak győződve, hogy a rosszaságukkal idézték elő a bajt. Azt gondolják, hogy a haragjukkal megbetegíthetnek, vagy meg is ölhetnek másokat.
Sokat kérdeznek, tudni szeretnék, hogy mi történik a halottal, mit csinál nap közben, hogyan eszik, hogyan iszik, jár-e a WC-re, álmodik-e?
6 éves kor környékén kezdik felfogni a gyerekek, hogy a halál ténye visszafordíthatatlan. Úgy tudják, hogy a halál csak az öregeket fenyegeti, de nincsenek tisztában az idő múlásával, ezért gyakran félnek attól, hogy a szüleik hirtelen megöregszenek és meghalnak. Amikor szüleik halála már felmerül a félelmeik között, a saját haláluk még teljes képtelenségnek tűnik a számukra, s mint elfogadhatatlan történést, elutasítják.
A kisiskolások már megértik, hogy bizonyos betegségek gyógyíthatatlanok, és halállal végződnek. Ők már akkor is sokat foglalkoznak a halál gondolatával, ha nem halt meg senkijük. Félnek a haláltól, de abban bíznak, hogy az csak öreg és beteg emberekkel fordulhat elő, velük vagy a szeretteikkel nem.
Sokat gondolkodnak azon, hogy mi történik a testtel, a tudattal, a lélekkel.
Nyolc-kilenc éves kor körül a halál fogalmát kiterjesztik minden élőlényre, így önmagukra is. Megjelenik a halálfélelem, megélik a saját haláluk lehetőségét.
A gyászoló kisiskolással előfordulhat, hogy nem akar iskolába menni, nem figyel az órákon, a tanulmányi eredménye romlik.
Lehet, hogy agresszívvé válik, vagy aggódni kezd a saját egészsége miatt, és mindenféle betegségeket beképzel magáról. Különösen a fiúk magatartására lehet jellemző az agresszív rombolás. Van, aki tombol, van, aki visszahúzódóvá válik, és magányos lesz, mások erősen a felnőttekbe kapaszkodnak.
A felső tagozatos gyermekek elfogadják, hogy az élet múlandó, és a halál nem büntetés. Már tudják, hogy egyszer mindannyian meghalunk. Reális, gyakorlati kérdéseket tesznek fel a halállal kapcsolatban, elképzelik, milyen lehet, amikor a test életfunkciói leállnak.
A serdülők gyásza a felnőttekéhez hasonlóan zajlik. Visszahúzódnak a világtól, és egymásban keresnek vigaszt. Érzéseik és viselkedésük már nagyobb összhangban van, tudnak sírni, és meg tudják fogalmazni a fájdalmas érzéseiket. A kamaszok azonban sokkal érzékenyebbek a felnőtteknél, a halál nagyobb kockázatot jelent a számukra. Az erősen szorongó, depresszióra, vagy deviáns viselkedésre hajlamos serdülők különösen nagy érzelmi támogatást igényelnek.
A gyermekek normál gyászmunkája sokkal több ideig tart, mint a felnőtteké. Külföldi kutatások, és saját kutatásaim is azt igazolták, hogy a gyermekek gyász feldolgozása 2 évnél is tovább tart, és periodikusan történik. A gyermekben szakaszosan újra és újra támad, fokozatosan csökkenő erővel a veszteség fájdalma, szorongása.
Gyermekek egyéni gyászfeldolgozása
A gyermekek életkoruknál, fejlődési sajátosságaiknál, vagy megváltozott lelkiállapotuknál fogva gyakran nem képesek szavakkal elmondani, hogy mit éreznek, ezért nem képesek segítséget kérni akkor sem, ha szenvednek. Mi felnőttek azt mondjuk: nyomott a hangulatom, szorongok, nyugtalan vagyok, de a gyermekeinktől ilyen szavakat a legritkábban hallunk. Nem képesek a bennük lévő érzéseket szavakkal kifejezni. Más módon üzennek nekünk: kevesebbet beszélnek, kevesebbet nevetnek, kevesebbet játszanak, romlik a tanulmányi eredményük, vagy agresszívek lesznek, rongálnak, rombolnak, éjszaka gyakran felébrednek, félnek a sötéttől, az árnyékoktól, a szörnyektől.
A Világjáték remek diagnosztikai és terápiás eszköz, mely segít abban, hogy belelássunk a gyermek lelkébe. Megmutatja azokat a gondolatokat, amelyeket a gyermekünk nem tud megosztani velünk. Pedig szeretné elmondani, ami fáj, de nem képes rá. Ezért közvetítő eszközként használjuk a Világjátékot, a rajzokat, és szükség szerint más gyermek teszteket.
A Világjáték úgy működik, mint egy tolmács. Érthetővé teszi a gyermek kimondhatatlan belső gondolatait, érzéseit, félelmeit, szorongásait.
Részlet egy elemzésből:
«A gyermek, aki a ezt a világot építette, az édesanyját veszítette el. A hétköznapokban nyugodt, csendes, kedves, okos, jó tanuló, igazi jó gyermek.
Magányosságot, egyedüllétet, elszigetelődést mutat a „világa”. Rendkívül erős a bizonytalanság érzése, megmutatkozik a fokozott biztonságkeresése, védtelennek érzi magát. Játéka tele van bajjal, természeti csapással, meneküléssel. Depressziós jegyei vannak, az angyalokhoz közel szeretne lakni, halálvágya van. Fél a betegségtől, és fél attól, hogy a többi családtagját is elveszítheti. Jelen van a rejtett agresszió, mely bármelyik pillanatban kitörhet. A világa mindenütt szomorú, örömtelen. Tele van lemondással, veszélyérzettel, s miközben az építményéről mesél, megfogalmazza, hogy a ház (az otthon jelképe) megég és romos lesz, és nem lehet ujjá építeni, és nem lehet újat venni sem. A gyermek a szimbólumok nyelvén tökéletesen kifejezi, hogy milyen módon éli meg az édesanyja elvesztését, akit nem tudtak meggyógyítani, és nem lehet több édesanyja sem. Megértette a halál véglegességét, de elfogadni nem képes azt.»
Fél évvel később…
Részlet az elemzésből:
«A gyermek magányossága, elszigetelődése sokat csökkent. Világának közepén ugyan még káosz uralkodik, de benépesedett és mozgásban van. Az előző világ építésénél a középpontban az édesanya és a betegség állt. Most a középponti kérdés a saját védelme. Eltűnt a halálvágy, hidakat épít, kapcsolatokat keres. Azt mondja, egy nagy bajtól fél. De elkezdett ismét bízni a felnőttekben, mert így fogalmaz: „Itt mindent figyelnek, és semmi baj nem lehet. Ha valami elromlana, meg tudják javítani.”
Még mindig veszélyes a számára a világ, de már nem tehetetlen elszenvedője a történéseknek, a dermedtség után lassan fordul az élet felé, közvetlen családtagjaiban kezd ismét megbízni. Még mindig nagyon erős a szorongása, tele van félelemmel, nagy az igénye a védelemre, de elkezdődött a gyász feldolgozása.»
Mi történik a találkozáskor, hogyan zajlik a vizsgálat?
Először a szülővel ismerkedünk meg, és azokkal az eseményekkel, amelyek a gyermek jelenlegi állapotát okozták.
A következő lépésben megismerkedünk a gyermekkel, és elkezdünk játszani a Világjátékkal. A gyermeknek nem teszünk fel kérdést direkt módon a halálról, csak akkor beszélünk erről, ha a gyermek önmaga említi azt.
Szükség esetén más teszteket is használunk.
Világteszt
A Világjáték, vagy Világteszt a legátfogóbb játékdiagnosztikai és terápiás módszer. Korosztályra való tekintet nélkül használható, a gyermekben lévő feszültségek és problémák megelevenednek, láthatóvá válnak az építés és a játék közben.
A világteszt jól használható információkat ad az intelligencianívótól kezdve a személyiségstruktúráig, s megmutatja a gyermek félelmeit, vágyait, konfliktusait, s az esetleges traumáit, lehetőséget ad a gyermeki lélek kulcskérdéseinek megválaszolására.
A dolgok mögé kell néznünk, és meglátni a nem kézenfekvő dolgokat is, ezt segíti a gyermekkel való beszélgetés a felépített világról. A gyermek a világának bemutatása közben önmagát mutatja be.
Rajztesztek
A rajz a rajzoló gyermek érzelmi, pszichés állapotának tükre, vizuális fogalmakat jelenít meg. A rajzteszt egyszerű feladatokat tartalmaz, kis változtatással olyanokat, amelyeket a gyermekek maguktól is szívesen rajzolnak. A gyermek élményei képi elemekké formálódnak, s ezeket a gyermek a formák és a színek segítségével könnyebben képes megjeleníteni.
A gyermekek belső világa őszinte, ártatlan, ösztönös világ, gyermekeink a rajzaikon keresztül beszélnek nekünk, de mi gyakran nem értjük meg őket.
„Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félnem egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni.(…) Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta az 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott:
- Ez egy kalap.
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyóról, se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető felnőtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.”
Antoine de Saint-Exupéry
10 éves koruk után egyre kevesebbet rajzolnak a gyermekek, a rajzok kommunikációs értéke csökkenni kezd, idővel a tudatosság elfedi a rajzok őszinteségét, s az akarat irányítja a gyermeki kezet. Ebben az időszakban a gyermek verbális kifejezőképessége nagyot fejlődik, és egyre inkább képessé válik az érzései, gondolatai szóbeli kifejezésére.
C.A.T teszt (Children Apperception Test)
A C.A.T teszt (Children Apperception Test) képei a gyermeket körülvevő világ egy-egy szituációját ábrázolják, s a gyermek ezeket a többjelentésű helyzeteket a korábbi élményei alapján értelmezi. Támpontokat kaphatunk ahhoz, hogy megismerjük a gyermek viselkedését irányító érzéseket, történéseket. A gyermek reakciói mögött zajló belső folyamatok jutnak kifejezésre.
Elsősorban 3-10 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas, de értékes adatokat nyújthat 13-14 éves korban is.
A teszt vizsgálja az agresszivitást, a testvér-féltékenységet, szorongásokat, a gyermek családi elhelyezkedését, a regressziót.
A teszt vagy tesztek elemzése után a szülő képet kap arról, hogy a gyermek mit érez, mit gondol, hol vannak elakadásai, vannak-e szorongásai, ezek mire irányulnak, mekkora trauma érte a gyermeket. Részletes, személyre szabott tanácsokat kap, hogyan tud segíteni a gyermekének, miben kérje az iskola, óvoda, a tágabb család, vagy a baráti környezet segítségét.
A legtöbb családban ez elegendő ahhoz, hogy a gyermek fel tudja dolgozni a gyász, a veszteség élményét.
Mindenkinek javasoljuk, hogy fél év múlva újra készüljön egy teszt-sorozat, amely megmutatja, hol tart a gyermek a gyász munkában, és mire van aktuálisan szüksége.
Állapotfelmérés
Két találkozásból áll. Az első találkozáskor 2x50 perc (megismerkedünk a szülővel és a gyermekkel, és a szükséges tesztek felvétele történik meg.
A második találkozáskor a tesztek eredményeit ismertetjük a szülővel, tanácsokat adunk, módszereket tanítunk a szülőnek az eredményesebb gyermekneveléshez, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, kialakítjuk a személyre szabott gyermeknevelési stratégiát.
Ára: 17 000 Ft+ÁFA
Amennyiben írásos pszichológiai véleményt szeretne, annak külön díja van: 20 000 Ft + ÁFA
Szülők felkészítése a gyermek gyászfeldolgozás segítésére
Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A szülők személyre szabott felkészítése, a konkrét problémák orvoslása, az élethelyzetek megnyugtató megoldása, módszerek, eszközök megtanulása a konfliktusmentes, sikeres gyermekneveléshez.
Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom
Gyermek egyéni gyászfeldolgozó terápia
Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A gyermekkel történő személyre szabott foglalkozások, amelyek pszichológus vezetésével történnek, de szükség szerint bevonhatunk a gyermekkel való munkába óvónőt, mentálhigiénés szakembert, szociálpedagógust, pszichiátert is.
Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom
Helyszíne: 1036 Budapest, 3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.térkép »
Jelentkezésed elfogadása után, az Állapotfelmérés időpontját pontosítjuk.
Biztosítunk minden Kedves Résztvevőt, hogy az egyedi igényeit az adott lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük.
Csehák Hajnalka vagyok. A felnőtt életem egy részében pedagógusként tanítottam és a gyermekvédelemben dolgoztam, majd valóra váltottam a dédelgetett álmomat: pszichológus lettem. Négy gyermekem született, akiket sosem szűnő szeretettel neveltem fel. S bár az irántuk érzett szeretetem sosem tűnt el, köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek időnként az idegrendszeremet borzolták.
Szülőnek lenni: nagyon nehéz feladat. Tökéletes szülőnek lenni: elérhetetlen vágy. Elég jó szülőnek lenni: elérhető eredmény.
S a gyermekeink nem is kívánnak ennél többet, ha elég jó szülők vagyunk, a gyermekeink szeretni és küzdeni tudó felnőttek lesznek.
Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket?
Cikkgyűjtemény
Tudástárunkban olyan a gyermekkora vonatkozó mentálhigiénés ismereteket tartalmazó írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek hasznosak lehetnek.
Kérjük olvasd át a gyermekkor problémáira vonatkozó írásainkat, hátha találsz bennük számodra is érdekeset.
Ha ötleted van a gyermekkor problémái tudástár bővítésére, kérjük oszd meg velünk.
Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezz tőlünk, vagy jelentkezz tanácsadásra.
A pszichológiai fejlődés szempontjából is rendkívül fontos az a tény, hogy az anya és gyermeke a várandósság során testileg is összetartozik. Az anya különleges szerepéből eredően az anyai szeretetet Bálint Alice „archaikus szeretetnek” nevezi. Az anya és gyermekének kapcsolata más, kevésbé szabályozható, mint az apa és gyermekének kapcsolata.
Ha nem találod pontosan a helyedet az apa szerepben, ha szeretnél minél jobb apukája lenni a gyermekednek, ha kétségeid vannak, hogy a munkádat vagy a gyermeknevelést kell-e előtérbe helyezned, ha szeretnéd tudni, hol az egészséges határ a „női munkák” átvállalásában, akkor konzultálj munkatársainkkal, vagy kérj tanácsot.
A bántalmazó férfi - Apának alkalmatlan? Ha a te gyermeked is érintett, mert bántalmazó kapcsolatban élsz, feltétlenül kérj segítséget önmagad és a gyermeked számára is. Felnőttek számára az Ego building, gyermekek számára a Kamasz önismereti, önbizalom növelő tábor ad segítséget a változáshoz.
A nagymama és a nagypapa: Nagyszülőnek lenni vasárnapi feladat. A bölcs nagyszülők tudatában vannak annak, hogy a szerepük nem hétköznapi szerep, és ha nem akarnak a szülők helyére beállni, hanem megmaradnak az „ünnepi státuszukban”, akkor az unokák is különleges ajándékként fogják megélni a nagyszülőkkel töltött időt.
Nagyszülők: Nagyszülőnek lenni eredetileg magától értetődő szerep. A nagyszülő másképpen látja a gyermeknevelés vesződségének az értelmét, mint ahogyan fiatal szülőként látta.
Az első unoka: A nagyszülők többsége rendkívül boldog és büszke, amikor az unokája világra jön. A legtöbben rajongással szeretik a kis unokát, és a boldog rajongás sok esetben túlbuzgóságot is jelent egyben.
Agresszív a gyermeked? Megoldás mindig létezik. Engedd kérlek, hogy segítsek ebben! A személyes találkozó alkalmával fényt deríthetünk arra, hogy a gyermekednek mire van szüksége. Beszéljünk a problémáról, találjunk a nehézségben együtt megoldást, hogy a gyermeked újra felszabadult, boldog kis ember lehessen, te pedig büszke szülő!
Nem beszél a gyermeked? Mutizmus. Tudnunk kell, hogy a gyermek szóra bírása nem feltétlenül könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Dadog a gyermeked? Tudnunk kell, hogy az a folyamat, amely során a dadogás elmúlik, nem könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Gyakran a gyermeknek arra van szüksége, hogy a lelkének egyensúlya helyre billenjen, több odafigyelést, szeretetet igényel, még több dicséretet, önbizalmának növelését és a biztonságérzetének fokozását.
Éjjel felébred, sír a gyermeked? Fontos, hogy a gyermek biztosan tudhassa, szeretik őt, és fontos a szüleinek. A nyugodt alváshoz fontos, hogy biztonságban érezhesse magát. Elalvás előtt kiemelt szerepe van az esti mesének, éneklésnek, jóéjt-pusziknak és öleléseknek. A játék állatok, babák, tárgyak is segíthetnek a megnyugtatásban.
Bepisilés. Az okokra mindenképpen egyénileg érdemes fényt deríteni. Vannak például olyan esetek, amikor játszmáról van szó, amely során a gyermek megtanulta, hogy a szülőnél az esetek többségében eléri azt, amit szeretne, több figyelmet kaphat akkor, ha a kisebb gyermekekhez hasonlóan viselkedik.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Arra bátorítok minden szülőt, hogy szorongások nélkül forduljon szakemberhez, ha úgy érzi, vagy arra kap jelzést az óvodából, iskolából, hogy a gyermeke viselkedése eltér az elvárt viselkedéstől. Teljes nyugalommal feltárhatja az otthoni helyzetet, hiszen a pszichológus nem fog ítélkezni felette, nem fogja kritizálni, hanem a legjobb tudása szerint abban fogja segíteni, hogy megtalálják a baj okát, és megszűntessék a tüneteket.
A hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával. Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek? Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
- Mik a hiperaktivitás kiváltó okai?
- Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek?
- Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
A szülők részéről a helyes hozzáállás, hogy minden helyzetben segítünk gyermekünknek. A fejlődéshez ilyenkor a gyermeknek szüksége van arra, hogy elfogadjuk az impulzusait, a mozdulatait olyannak amilyenek, és lehetőséget biztosítsunk számára, hogy ha elfáradt, egy-egy pillanatra megpihenhessen a közelünkben. Persze ezt könnyű elméletben, de valójában nagyon nehéz elviselni egy állandóan nyugtalan gyereket.
A testvérek jelentős szerepet játszanak a személyiség alakulásában. Az 1982-ben megjelent „Testvéri kötelék” című könyv volt az első, ahol a klinikai gyakorlat oldaláról közelítette meg a testvérek közötti dinamika problémakörét. A szerzők (Stephen Bank és Michael Kahn) egy pszichoterápiás rendelőben több évtizedes anyagát tekintették át, kifejezetten a testvérkapcsolatokra fókuszálva: Az emberek önmaguk meghatározásakor nagyon gyakran testvérükhöz való viszonyukat használták. Ez ellentétben állt a korábbi elképzeléssel, amely kimondta, hogy az azonos nemű szülővel való azonosulás (vagy ellenazonosulás) képezi az identitás alapját.
150 évvel ezelőtt még úgy tekintettek a gyermekekre, mintha kicsiny felnőttek lennének. Azt gondolták, hogy a világot ugyanúgy látják, mint a felnőttek, és a halállal kapcsolatban is ugyanazt élik át, mint a felnőttek.
A jelenlegi tapasztalataink azonban mást mutatnak. Úgy tűnik, hogy a gyermekekben kevésbé tudatosul a halál, s látszólag kevésbé viselik meg őket a veszteségek. A gyász feldolgozása azonban hosszabb ideig tart náluk, és szakaszosan, újult erővel, vissza-visszatér a veszteség érzése. Ilyenkor a hiányérzet és a szomorúság újra és újra rájuk tör, hogy a gyászt mindig az életkorának megfelelő szellemi és lelki szinten éljék meg.
A szülőknek át kell gondolniuk, hogy mit tegyenek, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. Gyakori, hogy a szülő dühét már nem is a gyermek viselkedése, hanem saját tehetetlensége váltja ki. Kapkodni kezd, ideges lesz, meggondolatlanul olyan büntetéseket ad, amit képtelenség lesz végrehajtani. Ilyenkor a szülő saját hitelét rontja a gyermek előtt, és ezt a lelke mélyén érzi is, és ettől lesz igazán dühös. A gyerek, pedig az elutasítást és bizonytalanságot észlelve még nyugtalanabb lesz és még kibírhatatlanabbul fog viselkedni.
A gyerekből néha harapófogóval sem lehet kihúzni semmit. Sokszor viszont nyilvánvalóan nem mond igazat. Mégsem kell dühbe gurulni. Kétségtelen leggyakrabban, nem a hazugság ténye zavarja a szülőt, hanem a szorongató érzés, hogy elvesztette gyereke bizalmát.
Néha megbánjuk, hogy nem mondtuk ki. Máskor meg épp ellenkezőleg: pont azt bánjuk meg, hogy kimondtuk. Esetleg azt, hogy úgy hangzott el, ahogy… A mindennapi rohanásban időnként elfeledkezünk olyan varázsszavakról, mint a légy szíves, a köszönöm vagy a megértelek. Pedig ezek néha tényleg csodákat művelnek 
A szülői hivatásra való felkészülés nem kizárólag könyvek olvasásából és a gyerekszoba feldíszítéséből áll. A következő 12 egyszerű teszt segít a majdani szülőknek, hogy kellőképpen felkészülhessenek a szülőségre, hogy pontosan megtapasztalják, milyen dolog anyának vagy apának lenni.
A könyvespolcra ajánljuk
Pintácsi Viki: Anya csak egy van, de az nagyon
Ki ne érezte volna azt - legalább egy pillanatig -, hogy a világon a legnehezebb dolog édesanyának lenni?! Ki ne kérdezte volna meg magától várandóssága során legalább egyszer, hogy biztosan készen áll-e a nagy feladatra?! Ki ne érezte volna egy később feleslegesnek tartott kiabálás után, hogy nem elég jó anya és hogy ezt másképpen is lehetett volna?! Vajon létezik-e olyan édesanya, aki mindig minden percben tökéletesnek érzi magát anyaként? Nem hiszem.
Pintácsi Viki: Anya csak egy van, de az nagyon »
Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem!
(Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig)
Sokan úgy vélik, hogy az iskolára való felkészítés az óvodai foglalkozások feladata. Valóban kiemelt helye van a gyermek fejlesztésében az intézményi munkának, ám az önmagában nem biztos, hogy elegendő. A megfelelő fogalomkialakításhoz, az ismeretek mélyebb rögzítéséhez elengedhetetlen az otthoni munka. A szülők többsége tudja ezt, de bizonytalan abban, hogy gyermeke fejlesztését miként kellene megvalósítania. A megfelelő út megtalálásában szeretnék most Önöknek segíteni. Pszichológusok, pedagógusok véleményét és saját tapasztalataimat felhasználva próbáltam egy mindenki számára érthető, szinte semmilyen anyagi befektetést nem igénylő, a gyermek számára élvezetes fejlesztő programot összeállítani. (A szerző)
Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem! »
Silvia Franz: A hiperaktív gyerek
Különleges érzelmi megnyilvánulások, érzelmi labilitás, a gyermek fáradhatatlanul izeg-mozog, felfokozott állapotban van szórakozott, figyelmetlen, türelmetlen, robbanékony, agresszív, rátámad másokra, de sorolhatnánk a külső jegyeket is - törékeny köröm, száraz foltok az arcon, kényes külső megjelenés, de csak rövid ideig, a szoros ruha zavaró hatása - és még számos, a könyvben leírt tünetek. E kézikönyvben egy olyan doktornő hasznos tanácsait olvashatjuk, aki maga is érintett a kérdésben, ezért tud olyan nyíltan szólni a szülőkhöz és bátorítani, hogy van kiút, bár az göröngyös és hosszú. Részletesen tárgyalja a hiperaktivitás tüneteit. Felteszi a kérdést valójában ez egy rossz természet vagy örökletes tulajdonság, netán környezeti hatás betegség, fertőzés vagy nem megfelelő táplálkozás által kialakult viselkedési forma. A választ is megadja a célirányos kezeléshez, mely nem merül ki a hagyományos orvoslásban, hanem az alternatív gyógymódokat és elsősorban a szülő önálló kezdeményezést is hangsúlyozza. Ezek közül is fontosnak tartja: - a tünetek helyes felismerését, - az okok célratörő megkeresését, - a természetgyógyászatot, - a helyes életvitelt, táplálkozást. Ne feledkezzen meg a legfontosabbról: - a mérhetetlen türelemről és szeretetről. Soha ne adja fel! Valahol még mindig akad tennivaló, próbálkozzon tovább. Tartsa szem előtt azt a nagyon fontos dolgot, hogy minél stabilabbnak látja a gyermek szüleit, annál előbb talál vissza a normális élethez.
Silvia Franz: A hiperaktív gyerek »
Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek
A megrázó kötet a szerző évtizedeken át folytatott pszichológusi munkájának tapasztalatait fogja egybe. A halált az éppen csak kezdődő élet szemszögéből ragadja meg, ráébresztve az olvasót a halállal szembesülő gyermek félelmeire, küzdelmére, bölcsességére. Polcz Alaine évtizedeken át dolgozott haldokló gyermekek mellett, megismerte azokat a reakciókat, melyek a halált sohasem elfogadható tényként vagy éppen az élet természetes lezárásaként kezelik. Interjúkat idéz, amelyekben gyermekek szembesülnek a maguk vagy hozzátartozóik halálával. A személyes tragédiákat olyan érzékenységgel fogalmazza meg, hogy az ezekből leszűrhető általános tapasztalat fontos segítséget nyújthat a megértésben, az elfogadásban.
Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
