Hiperaktív gyermek a családban
Gyakorlati útmutató sikeres gyermekükért aggódó szülőknek
A hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával. Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek? Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
Mit tapasztal a szülő, ha hiperaktív a gyermeke?
Édesanyák panaszolták:
„Nem is emlékszem olyan időszakra, amikor a gyermekem úgy viselkedett volna, mint más csecsemők. Születésétől kezdve hihetetlenül aktív volt. Amikor mások átaludták a nap nagy részét, az én gyermekem mindössze fél órát aludt már csak. Folyton foglalkozni kellett vele, rendkívül gyorsan felfedezett, majd megunt mindent.
Nem szeretett egyedül lenni, a kiságyát addig rázta, míg a csavarok, rácsok ki nem lazultak.
Ahogy nőtt, folyton mesterkedett valamiben, mindig baj volt vele. Ha arra neszeltem fel, hogy csönd van a gyerek körül, már rohantam is, mert tudtam, hogy valami tilos dolgot csinál, a tiltott dolgok ugyanis egy-egy rövid időre lekötötték a figyelmét…”
„A nappaliban éppen rendet tettem a táskámban, mindent kipakoltam a kanapéra, a fiam a másik szobában játszott. Egy pillanatra kiszaladtam a fürdőszobába, mire visszajöttem, a 4 éves gyermekem megette a szívgyógyszeremet. Rohanás az orvoshoz, ott segítettek, de következményként bezsebeltem a „micsoda gondatlan anya, meg is ölhette volna a gyerekét” című minősítést. Folyton azt éreztem, hogy alkalmatlan vagyok az anya szerepre, miközben imádom a gyerekemet…”
„A fiamat karácsonyi ünnepségre vittem, ahol gyermekeknek szóló megható jeleneteket adtak elő. A fiam fél szemmel-füllel figyelt, és biztosított róla, hogy minden nagyon érdekes, miközben az előttünk ülő székét rugdosta ütemesen. Az előttünk ülő haragos tekintete, s az én könyörgésem együttesen hatott: gyermekem a széket nem rugdosta tovább, cserébe ütemesen és hangosan csettintgetett a nyelvével...”
„Elegánsan felöltözve tárgyalásra indultam, amikor az óvodában átöltöztettem a gyermekemet, s elfordultam, hogy a szekrényébe behajtogassam a ruháit. Gyermekem a hátam mögé került, s olyan erővel csimpaszkodott a ruhámba, hogy az elszakadt. S hiába tudtam az okosabbik felemmel, hogy a gyermekem így tiltakozik, amiért ott hagyom az óvodában, ölni tudtam volna tehetetlen dühömben. Tépett ruhában, megtépázott lélekkel estem be a tárgyalásra…”
A hiperaktív gyermek iskolás lesz
A bajok igazán akkor kezdődnek, amikor a hiperaktív gyermek iskolás lesz. Amint beteszi a lábát az osztályba, felborul a rend. A gyermek képtelen tartósan odafigyelni a feladatra, ellenszegül az utasításoknak, gyakran feláll a helyéről, és minden tiltás ellenére ide-oda mászkál az osztályban.
Később megtanul a helyén ülve maradni, de a keze, lába folyamatosan jár. Harangozik a lábával, matat a kezével, eszik óra alatt, dobol az ujjával, állandóan leejti a ceruzáját, fészkelődik.
Időnként kibámul az ablakon, s előfordul, hogy fennhangon tudósít a kinti eseményekről.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Sok szidást és büntetést kap, aminek következtében utálja az iskolát, alig akad barátja, a tanárok haragja folyamatos az irányába, tanulmányi eredménye egyre romlik, gyakran elszigetelődik.
A szülőknek igen nehéz szembe nézni azzal a helyzettel, hogy a családtagoktól kezdve az idegenekig a legtöbben kritizálják őket, s a családi, baráti környezetük igen nehezen viseli el a gyermekük különc viselkedését.
Értetlenség, s indulatok kísérik a szülők nevelő munkáját, s emiatt a szülők gyakran a gyermek rabjává válnak.
A legtöbb szülő nem tudja kire bízni a hiperaktív gyermekét, mert a „kezelhetetlen” gyermeket nem szívesen vállalja senki sem.
A szülő pedig egyre fáradtabb, egyre kedvetlenebb, egyre kilátástalanabbnak látja a jövőt.
Rendkívül fontos, hogy a szülőknek legyen saját külön életük, amikor kikapcsolódnak a hétköznapok kudarcaiból.
Mit érez a hiperaktív gyermek?
Sokszor hallani, hogy a hiperaktív gyermeknek különleges bánásmódra van szüksége. Ez azonban nincs egészen így.
A hiperaktív gyermek gyakran elveszíti az önmérsékletét, magatartása tartósan ellenséges, támadó, viselkedése nem konzekvens (nem következetes), a legfontosabb, hogy mindenben szemben álljon a többiekkel.
Szívesen vitatkozik a felnőttekkel, nem tiszteli mások jogait, a kéréseket már csak azért sem, dacból sem teljesíti. Szándékosan bosszant másokat, ugyanakkor sértődékeny, és rendkívül érzékeny, könnyen megbántódik. Dühös, bosszúálló és sajnos gyakran rosszakaratú.
Mire is van szüksége egy ilyen folyamatosan rosszalkodó gyermeknek?
Megfontolt szülői magatartásra, elfogadásra, és leginkább következetes, áttekinthető, betartható játékszabályokra.
A gyermek nem tehet a tüneteiről. Nem gonoszságból rosszalkodik. Nagyon szenved, hiszen ő is úgy szeretne viselkedni, hogy szeressék, dicsérjék.
A hiperaktív gyermek fejében nincsen rend. Az egyszerű szabályok betartása is gondot jelent neki, ezért csak kevés szabály betartása várható el tőle.
Megfigyelhető, hogy a rend nagyon fontos a hiperaktív gyermek számára, rendezett környezetben nyugodtabban viselkedik, míg a szanaszét dobált holmik között fokozott nyugtalanságot mutat, nem találja a helyét.
Rendkívül nehezen birkózik meg a gyermek a váratlan helyzetekkel, ezért alaposan fel kell készíteni a változásokra.
A hiperaktív gyermekek nincsenek tisztában az idő múlásával, s ha januárban azt mondjuk neki, hogy „ősszel iskolába mész”, akkor rendkívüli nyugtalanság, szorongás lesz úrrá rajta mindaddig, amíg az iskola meg nem kezdődik.
A hiperaktív gyermekek önmagukat rossznak tarják, de nem tudnak megváltozni.
A hiperaktív gyermekek nem reagálnak a büntetésre, egyszerűen nem hat rájuk. Nagyon sokat kell őket dicsérni, jutalmazni. Operáns kondicionálásnak nevezzük azt a folyamatot, amellyel eredményeket érhetünk el az ilyen problémás viselkedésű gyermekeknél. Ennek a lényege, hogy amikor a gyermek elfogadhatatlanul viselkedik, akkor büntetést kap, amikor egy kicsit is jól viselkedik akkor jutalmazzuk.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a gyermeknek egyes cselekedeteit utasítjuk el, nem őt magát.
Ha a gyermek azt hallja a szüleitől, hogy ő mindig bánt másokat, akkor úgy érzi, nincs értelme erőfeszítéseket tenni a változás érdekében. Ezért fontos, hogy a felnőttek megtanulják, hogy ne túlozzanak a gyermekkel kapcsolatos kommunikációjukban, lehetőleg kerüljék a „mindig”, „soha” szavak használatát.
Meg kell tanulni egy pozitív látásmódot és a hozzá tartozó kommunikációs formát, hogy a szülő minél többször észrevegye, mi mindenért dicsérheti meg a gyermekét. Ami más gyermeknél elvárható jó viselkedés, az a hiperaktív gyermeknél már dicséretes erőfeszítés.
A hiperaktív gyermeknek állandóan ingerekre van szüksége, ezért folyamatosan aktív. Jellemző lehet a túlmozgás is, de inkább a túltevékenység jellemzi hűen a valóságot.
Bármennyire furcsa is, a hiperaktivitás önmagában nem probléma, sőt egy elfogadó környezetben érték is lehet, amennyiben kiemelkedő teljesítményt tesz lehetővé.
A gyermek harmonikus lelki fejlődéséhez kiszámítható, rendezett környezetre, és kontrollra van szükség. Ha nincsenek világos és következetesen betartott szabályok, ha nem találja meg a belső logikát, az összefüggéseket, akkor a gyermek nem tudja kialakítani az önmaga belső szabályrendszerét.
Ne feledjük: a korlátok nem csak beszűkítik a teret, hanem kapaszkodót is jelentenek az eligazodni nehezen képes gyermek számára.
A hiperaktivitás klinikai megvilágítása
A hiperaktivitást Amerikában kezdték vizsgálni a múlt évszázad derekán. Az Amerikai Pszichiátriai Intézet 1994-ben figyelemzavar/hiperaktivitás zavar (AD/HD – attention-deficit hyperactivity disorder) néven jelöli.
Az intézet vizsgálatai szerint az ADHD-s gyermek agyának figyelemért felelős részei sokkal kisebbek, mint más gyermeknél.
A vizsgálatok szerint több helyről is „beszerezhető” a hiperaktivitás. Lehet genetikai eredetű, de lehet környezeti ártalom is. Öröklődhet, hiszen az eseteknek legalább a felében az egyik szülő is hiperaktív, de lehet az agyat ért enyhe trauma következménye is. Ez a trauma a gyermek agyát érheti a születés előtt, alatt vagy után is.
Vizsgálják azt is, hogy a nem genetikai okok közül vajon mi köze lehet a koraszülöttségnek a hiperaktivitás kialakulásához, vagy a terhesség alatti dohányzásnak, alkohol, drog fogyasztásának.
A pszichés okok kutatása is folyamatos. Hazánkban Dr. Földi Rita kutatja a korai anya-gyermek kötődés hatását a hiperaktivitásra.
A hiperaktivitást egyszer egészségügyi, máskor oktatási, de van amikor szociális problémaként kezelik.
A hiperaktivitás mindenképpen eltérő neurológiai működést jelent, régebben minimális agyi károsodásnak is hívták. Különféle fokozatai vannak.
A legenyhébb fokozatot nem kezeljük betegségként, de még csak zavarként sem. Megfelelő környezetre és a felnőttek nagyon tudatos, kicsit speciális nevelési módszereire van szükség, és a gyermek lassan megtanulja a megfelelő, társadalmilag elfogadott viselkedési formákat, szabályokat.
Hogyan segítsük hiperaktív gyermekünket
A három legfontosabb tudnivaló:
Az alkotási lehetőség folyamatos biztosítása a hiperaktív gyermek számára
A hiperaktív gyermeknek állandóan csinálnia kell valamit. A várakozás, az üresjárat elképzelhetetlen szenvedést, szorongást okoz a hiperaktív gyermekben. Muszáj az energiáit levezetni, mert különben szétveti a belül keletkező feszültség. Ha felkészültek vagyunk és folyamatosan tudjuk foglalkoztatni a gyermeket, akkor lényegesen kevesebb ideje és ereje marad arra, hogy bosszantó dolgokat eszeljen ki. Persze ez nagyon megterhelő egy nem hiperaktív felnőtt számára.
A hiperaktív gyermeket ne vigyük olyan programokra, amelyek hosszas egy helyben ülést, vagy bármilyen passzív figyelmet igényelnek.
A hiperaktív gyermeknek megfelelően korlátozó környezetre van szüksége
Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy korlátokat állítsunk fel a számára, hiszen ezek segítségével tudja megtanulni a viselkedési határokat. A hiperaktív gyermeknek különösen fontosak a korlátok, mert ezek segítségével tudják megtanulni működtetni a mentális fékrendszerüket.
Ezért ki kell hangsúlyozni, hogy ezeknek a korlátoknak hosszú ideig kell fennállni, nagyon határozott körvonalakkal kell rendelkezniük, és időnként akár merevek is lehetnek. Ezek a korlátok nem tűrik a megszokott rugalmasságot, mivel a gyermek belső korlátai bizonytalanok, és csak lassan szilárdulnak. Ahhoz, hogy a gyermek a határokat tartani tudja, a felnőttek által meghúzott határokat nagyon erőteljesen és következetesen be kell tartani. Kevés szabályra van szükség, de azok kemények és áthághatatlanok legyenek.
A hiperaktív gyermeknek óriási szüksége van a felnőttek türelmére
Az elfogadás azt jelenti, hogy tudatában kell lenni a gyermekünk másságának. Először el kell azt fogadnunk, hogy másképpen tudjunk bánni vele, önmagunk előtt és a külvilág előtt is fel kell tudni vállalni, hogy másképpen neveljük a gyermeket, nem a megszokott módszerekkel.
A kitartó türelemre azért van szükség, mert csak fokozatosan, és rendkívüli következetességgel érhetünk el eredményt. Igen apró lépésekben haladhatunk, s ezeket az apró lépésekben elért eredményeket minden alkalommal hangsúlyosan megerősítve juthatunk el odáig, hogy a gyermek képes legyen a saját mentális fékrendszerét működtetni.
A hiperaktív gyermek terápiás kezelése
Súlyosabb esetben a hiperaktív gyermek terápiás kezelésére van szükség. Ez magában foglalja a pszichológiai, pedagógiai és szociális segítséget is.
A hiperaktív gyermekek előbb látják meg az egészet, mint a részleteket. Rá lehet és rá kell szoktatni őket az analóg gondolkodásra, de úgy, hogy a tananyagot az összefoglalással kezdik, é az egésztől haladnak a részletek felé.
A normál iskolai pedagógia a bal agyfélteke analitikus feldolgozását használja, a hiperaktív gyermekeknek pedig a jobb agyféltekés képi, vizuális információfeldolgozás az erősségük, a bal agyfélteke működése kissé háttérbe szorul.
Rendkívül fontos, hogy a gyermek érzelmi életének zavarai megszűnjenek, s ehhez pszichoterápiás segítséget kaphassanak a gyermekek is és a szülők is.
Kellenek a közösségi játékok, ahol a szociális normák kialakíthatók és követhetőkké válnak a gyermek számára.
A hiperaktivitásról tudni kell, hogy felnőtt korban is megmarad, de addigra sikerül megtanulni az ingerhiányt pótolni. Nem mindegy, hogy mivel sikerül az átlagosnál magasabb ingerhiányt pótolni, hiszen ha a gyermeket egész életében kudarcok érik, és az utcán találja meg az elismerést, akkor akár antiszociális bűnözővé is válhat.
Sikeres gyermek tréning
Állapotfelmérés
Két találkozásból áll. Az első találkozáskor 2x50 perc (megismerkedünk a szülővel és a gyermekkel, és a szükséges tesztek felvétele történik meg.
A második találkozáskor a tesztek eredményeit ismertetjük a szülővel, tanácsokat adunk, módszereket tanítunk a szülőnek az eredményesebb gyermekneveléshez, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, kialakítjuk a személyre szabott gyermeknevelési stratégiát.
Ára: 17 000 Ft+ÁFA
Amennyiben írásos pszichológiai véleményt szeretne, annak külön díja van: 20 000 Ft + ÁFA
Szülők felkészítése a sikeres gyermeknevelésre
Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A szülők személyre szabott felkészítése, a konkrét problémák orvoslása, az élethelyzetek megnyugtató megoldása, módszerek, eszközök megtanulása a konfliktusmentes, sikeres gyermekneveléshez.
Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom
Gyermek viselkedés terápia
Az állapotfelmérést követően szabadon választható, alkalmanként 45 perc. A gyermekkel történő személyre szabott foglalkozások, amelyek pszichológus vezetésével történnek, de szükség szerint bevonhatunk a gyermekkel való munkába óvónőt, mentálhigiénés szakembert, szociálpedagógust, pszichiátert is.
Ára: 9 000 Ft+ÁFA/alkalom
Helyszíne: 1036 Budapest, 3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.térkép »
Jelentkezésed elfogadása után, az Állapotfelmérés időpontját pontosítjuk.
Biztosítunk minden Kedves Résztvevőt, hogy az egyedi igényeit az adott lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük.
Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket? További információ »
Csehák Hajnalka vagyok. A felnőtt életem egy részében pedagógusként tanítottam és a gyermekvédelemben dolgoztam, majd valóra váltottam a dédelgetett álmomat: pszichológus lettem. Négy gyermekem született, akiket sosem szűnő szeretettel neveltem fel. S bár az irántuk érzett szeretetem sosem tűnt el, köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek időnként az idegrendszeremet borzolták.
Szülőnek lenni: nagyon nehéz feladat. Tökéletes szülőnek lenni: elérhetetlen vágy. Elég jó szülőnek lenni: elérhető eredmény.
S a gyermekeink nem is kívánnak ennél többet, ha elég jó szülők vagyunk, a gyermekeink szeretni és küzdeni tudó felnőttek lesznek.
Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket?
Cikkgyűjtemény
Tudástárunkban olyan a gyermekkora vonatkozó mentálhigiénés ismereteket tartalmazó írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek hasznosak lehetnek.
Kérjük olvasd át a gyermekkor problémáira vonatkozó írásainkat, hátha találsz bennük számodra is érdekeset.
Ha ötleted van a gyermekkor problémái tudástár bővítésére, kérjük oszd meg velünk.
Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezz tőlünk, vagy jelentkezz tanácsadásra.
A pszichológiai fejlődés szempontjából is rendkívül fontos az a tény, hogy az anya és gyermeke a várandósság során testileg is összetartozik. Az anya különleges szerepéből eredően az anyai szeretetet Bálint Alice „archaikus szeretetnek” nevezi. Az anya és gyermekének kapcsolata más, kevésbé szabályozható, mint az apa és gyermekének kapcsolata.
Ha nem találod pontosan a helyedet az apa szerepben, ha szeretnél minél jobb apukája lenni a gyermekednek, ha kétségeid vannak, hogy a munkádat vagy a gyermeknevelést kell-e előtérbe helyezned, ha szeretnéd tudni, hol az egészséges határ a „női munkák” átvállalásában, akkor konzultálj munkatársainkkal, vagy kérj tanácsot.
A bántalmazó férfi - Apának alkalmatlan? Ha a te gyermeked is érintett, mert bántalmazó kapcsolatban élsz, feltétlenül kérj segítséget önmagad és a gyermeked számára is. Felnőttek számára az Ego building, gyermekek számára a Kamasz önismereti, önbizalom növelő tábor ad segítséget a változáshoz.
A nagymama és a nagypapa: Nagyszülőnek lenni vasárnapi feladat. A bölcs nagyszülők tudatában vannak annak, hogy a szerepük nem hétköznapi szerep, és ha nem akarnak a szülők helyére beállni, hanem megmaradnak az „ünnepi státuszukban”, akkor az unokák is különleges ajándékként fogják megélni a nagyszülőkkel töltött időt.
Nagyszülők: Nagyszülőnek lenni eredetileg magától értetődő szerep. A nagyszülő másképpen látja a gyermeknevelés vesződségének az értelmét, mint ahogyan fiatal szülőként látta.
Az első unoka: A nagyszülők többsége rendkívül boldog és büszke, amikor az unokája világra jön. A legtöbben rajongással szeretik a kis unokát, és a boldog rajongás sok esetben túlbuzgóságot is jelent egyben.
Agresszív a gyermeked? Megoldás mindig létezik. Engedd kérlek, hogy segítsek ebben! A személyes találkozó alkalmával fényt deríthetünk arra, hogy a gyermekednek mire van szüksége. Beszéljünk a problémáról, találjunk a nehézségben együtt megoldást, hogy a gyermeked újra felszabadult, boldog kis ember lehessen, te pedig büszke szülő!
Nem beszél a gyermeked? Mutizmus. Tudnunk kell, hogy a gyermek szóra bírása nem feltétlenül könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Dadog a gyermeked? Tudnunk kell, hogy az a folyamat, amely során a dadogás elmúlik, nem könnyű és gyors folyamat. Elképzelhető, hogy hirtelen alakult ki, de ez alapján nem következtethetünk a tünetek gyors múlására. Szakmai segítséggel természetesen gyorsítható a folyamat, amely így mélyebb rétegeket is érinthet, ezáltal tartósabb változás érhető el.
Gyakran a gyermeknek arra van szüksége, hogy a lelkének egyensúlya helyre billenjen, több odafigyelést, szeretetet igényel, még több dicséretet, önbizalmának növelését és a biztonságérzetének fokozását.
Éjjel felébred, sír a gyermeked? Fontos, hogy a gyermek biztosan tudhassa, szeretik őt, és fontos a szüleinek. A nyugodt alváshoz fontos, hogy biztonságban érezhesse magát. Elalvás előtt kiemelt szerepe van az esti mesének, éneklésnek, jóéjt-pusziknak és öleléseknek. A játék állatok, babák, tárgyak is segíthetnek a megnyugtatásban.
Bepisilés. Az okokra mindenképpen egyénileg érdemes fényt deríteni. Vannak például olyan esetek, amikor játszmáról van szó, amely során a gyermek megtanulta, hogy a szülőnél az esetek többségében eléri azt, amit szeretne, több figyelmet kaphat akkor, ha a kisebb gyermekekhez hasonlóan viselkedik.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Körömrágás: Miért rágja a körmét, haját a gyermeked?. Ha csemetéd rágja a körmét, vagy a haját, akkor ez az óvodában, iskolában vagy társaságban is újra, meg újra megtörténik, így ez másokra is hatással lehet.
Arra bátorítok minden szülőt, hogy szorongások nélkül forduljon szakemberhez, ha úgy érzi, vagy arra kap jelzést az óvodából, iskolából, hogy a gyermeke viselkedése eltér az elvárt viselkedéstől. Teljes nyugalommal feltárhatja az otthoni helyzetet, hiszen a pszichológus nem fog ítélkezni felette, nem fogja kritizálni, hanem a legjobb tudása szerint abban fogja segíteni, hogy megtalálják a baj okát, és megszűntessék a tüneteket.
A hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával. Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek? Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
- Mik a hiperaktivitás kiváltó okai?
- Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek?
- Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
A szülők részéről a helyes hozzáállás, hogy minden helyzetben segítünk gyermekünknek. A fejlődéshez ilyenkor a gyermeknek szüksége van arra, hogy elfogadjuk az impulzusait, a mozdulatait olyannak amilyenek, és lehetőséget biztosítsunk számára, hogy ha elfáradt, egy-egy pillanatra megpihenhessen a közelünkben. Persze ezt könnyű elméletben, de valójában nagyon nehéz elviselni egy állandóan nyugtalan gyereket.
A testvérek jelentős szerepet játszanak a személyiség alakulásában. Az 1982-ben megjelent „Testvéri kötelék” című könyv volt az első, ahol a klinikai gyakorlat oldaláról közelítette meg a testvérek közötti dinamika problémakörét. A szerzők (Stephen Bank és Michael Kahn) egy pszichoterápiás rendelőben több évtizedes anyagát tekintették át, kifejezetten a testvérkapcsolatokra fókuszálva: Az emberek önmaguk meghatározásakor nagyon gyakran testvérükhöz való viszonyukat használták. Ez ellentétben állt a korábbi elképzeléssel, amely kimondta, hogy az azonos nemű szülővel való azonosulás (vagy ellenazonosulás) képezi az identitás alapját.
150 évvel ezelőtt még úgy tekintettek a gyermekekre, mintha kicsiny felnőttek lennének. Azt gondolták, hogy a világot ugyanúgy látják, mint a felnőttek, és a halállal kapcsolatban is ugyanazt élik át, mint a felnőttek.
A jelenlegi tapasztalataink azonban mást mutatnak. Úgy tűnik, hogy a gyermekekben kevésbé tudatosul a halál, s látszólag kevésbé viselik meg őket a veszteségek. A gyász feldolgozása azonban hosszabb ideig tart náluk, és szakaszosan, újult erővel, vissza-visszatér a veszteség érzése. Ilyenkor a hiányérzet és a szomorúság újra és újra rájuk tör, hogy a gyászt mindig az életkorának megfelelő szellemi és lelki szinten éljék meg.
A szülőknek át kell gondolniuk, hogy mit tegyenek, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. Gyakori, hogy a szülő dühét már nem is a gyermek viselkedése, hanem saját tehetetlensége váltja ki. Kapkodni kezd, ideges lesz, meggondolatlanul olyan büntetéseket ad, amit képtelenség lesz végrehajtani. Ilyenkor a szülő saját hitelét rontja a gyermek előtt, és ezt a lelke mélyén érzi is, és ettől lesz igazán dühös. A gyerek, pedig az elutasítást és bizonytalanságot észlelve még nyugtalanabb lesz és még kibírhatatlanabbul fog viselkedni.
A gyerekből néha harapófogóval sem lehet kihúzni semmit. Sokszor viszont nyilvánvalóan nem mond igazat. Mégsem kell dühbe gurulni. Kétségtelen leggyakrabban, nem a hazugság ténye zavarja a szülőt, hanem a szorongató érzés, hogy elvesztette gyereke bizalmát.
Néha megbánjuk, hogy nem mondtuk ki. Máskor meg épp ellenkezőleg: pont azt bánjuk meg, hogy kimondtuk. Esetleg azt, hogy úgy hangzott el, ahogy… A mindennapi rohanásban időnként elfeledkezünk olyan varázsszavakról, mint a légy szíves, a köszönöm vagy a megértelek. Pedig ezek néha tényleg csodákat művelnek 
A szülői hivatásra való felkészülés nem kizárólag könyvek olvasásából és a gyerekszoba feldíszítéséből áll. A következő 12 egyszerű teszt segít a majdani szülőknek, hogy kellőképpen felkészülhessenek a szülőségre, hogy pontosan megtapasztalják, milyen dolog anyának vagy apának lenni.
A könyvespolcra ajánljuk
Pintácsi Viki: Anya csak egy van, de az nagyon
Ki ne érezte volna azt - legalább egy pillanatig -, hogy a világon a legnehezebb dolog édesanyának lenni?! Ki ne kérdezte volna meg magától várandóssága során legalább egyszer, hogy biztosan készen áll-e a nagy feladatra?! Ki ne érezte volna egy később feleslegesnek tartott kiabálás után, hogy nem elég jó anya és hogy ezt másképpen is lehetett volna?! Vajon létezik-e olyan édesanya, aki mindig minden percben tökéletesnek érzi magát anyaként? Nem hiszem.
Pintácsi Viki: Anya csak egy van, de az nagyon »
Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem!
(Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig)
Sokan úgy vélik, hogy az iskolára való felkészítés az óvodai foglalkozások feladata. Valóban kiemelt helye van a gyermek fejlesztésében az intézményi munkának, ám az önmagában nem biztos, hogy elegendő. A megfelelő fogalomkialakításhoz, az ismeretek mélyebb rögzítéséhez elengedhetetlen az otthoni munka. A szülők többsége tudja ezt, de bizonytalan abban, hogy gyermeke fejlesztését miként kellene megvalósítania. A megfelelő út megtalálásában szeretnék most Önöknek segíteni. Pszichológusok, pedagógusok véleményét és saját tapasztalataimat felhasználva próbáltam egy mindenki számára érthető, szinte semmilyen anyagi befektetést nem igénylő, a gyermek számára élvezetes fejlesztő programot összeállítani. (A szerző)
Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem! »
Andrea Kisch - Sabine Pauli: Amíg nem késő
Hogyan ismerhető fel időben a figyelem- és mozgászavar?
Az Ön gyermeke megfelelően fejlődik? A kicsik fejlődési zavarát a szülők nem mindig észlelik időben. Pedig a gyermek egész életére kihat, ha mozgás- illetve figyelemzavarát nem ismerik fel mielőbb. A korai diagnózis és a megfelelő terápia óriási lemaradásokat pótolhat.
Andrea Kisch - Sabine Pauli: Amíg nem késő - tovább a könyvesboltba »
Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek
Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkörban
Magyarországon mindenki tudni véli, mit jelent ez a szó: hiperaktivitás. Nomen est omen - mondják - hiper-aktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben azt szeretném bemutatni, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackójában nemcsak Tigris, de Malacka, Nyuszi és most fogódzkodjanak meg Füles és maga Micimackó is hiperaktív! Bemutatom őket. igyekszem rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságaikra, és abban reménykedem: a szülök és a nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai. A könyv második részében az agresszivitással foglalkozom. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át, egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig. Választ keresek az ősi kérdésig: amikor a gyermek, vagy a serdülő bűnözővé válik - és nem egyszer szörnyű bűncselekményeket követ el - viselkedése mögött genetikai szabályozást kell-e tételeznünk, vagy a környezet személyiségromboló hatását? Hangsúlyozom: keresem a választ; azt nem állítom, hogy meg is adom. Az olvasónak pedig - aki netán hiányolni fogja a kérdés megoldását - André Gide, francia író megszívlelendő mondatával üzenek: „Bízzál azokban, akik az igazságot keresik - és légy gyanakvó, ha valaki meg is találja”.
SRanschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek - tovább a könyvesboltba »
Silvia Franz: A hiperaktív gyerek
Különleges érzelmi megnyilvánulások, érzelmi labilitás, a gyermek fáradhatatlanul izeg-mozog, felfokozott állapotban van szórakozott, figyelmetlen, türelmetlen, robbanékony, agresszív, rátámad másokra, de sorolhatnánk a külső jegyeket is - törékeny köröm, száraz foltok az arcon, kényes külső megjelenés, de csak rövid ideig, a szoros ruha zavaró hatása - és még számos, a könyvben leírt tünetek. E kézikönyvben egy olyan doktornő hasznos tanácsait olvashatjuk, aki maga is érintett a kérdésben, ezért tud olyan nyíltan szólni a szülőkhöz és bátorítani, hogy van kiút, bár az göröngyös és hosszú. Részletesen tárgyalja a hiperaktivitás tüneteit. Felteszi a kérdést valójában ez egy rossz természet vagy örökletes tulajdonság, netán környezeti hatás betegség, fertőzés vagy nem megfelelő táplálkozás által kialakult viselkedési forma. A választ is megadja a célirányos kezeléshez, mely nem merül ki a hagyományos orvoslásban, hanem az alternatív gyógymódokat és elsősorban a szülő önálló kezdeményezést is hangsúlyozza. Ezek közül is fontosnak tartja: - a tünetek helyes felismerését, - az okok célratörő megkeresését, - a természetgyógyászatot, - a helyes életvitelt, táplálkozást. Ne feledkezzen meg a legfontosabbról: - a mérhetetlen türelemről és szeretetről. Soha ne adja fel! Valahol még mindig akad tennivaló, próbálkozzon tovább. Tartsa szem előtt azt a nagyon fontos dolgot, hogy minél stabilabbnak látja a gyermek szüleit, annál előbb talál vissza a normális élethez.
Silvia Franz: A hiperaktív gyerek »
Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek
A megrázó kötet a szerző évtizedeken át folytatott pszichológusi munkájának tapasztalatait fogja egybe. A halált az éppen csak kezdődő élet szemszögéből ragadja meg, ráébresztve az olvasót a halállal szembesülő gyermek félelmeire, küzdelmére, bölcsességére. Polcz Alaine évtizedeken át dolgozott haldokló gyermekek mellett, megismerte azokat a reakciókat, melyek a halált sohasem elfogadható tényként vagy éppen az élet természetes lezárásaként kezelik. Interjúkat idéz, amelyekben gyermekek szembesülnek a maguk vagy hozzátartozóik halálával. A személyes tragédiákat olyan érzékenységgel fogalmazza meg, hogy az ezekből leszűrhető általános tapasztalat fontos segítséget nyújthat a megértésben, az elfogadásban.
Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
