Hírlevél a burnoutról
Lelki Titkaink Hírlevél 2008 március
Márciusi hírlevelünkben a kiégés (burnout) jelenségről szeretném megosztani Veled a gondolataimat.
– Nincs kedvem semmihez, nem tudok dolgozni. – néz rám nagyot sóhajtva kedves ismerősöm. S még hozzáteszi:
– Kiégtem.
Csodálkozva meredtem rá. Hát már ő is? Ő, aki a munkáját mindig minden elé helyezte? Aki a kötelességtudás mintaképe? Aki az örömteli alkotó munka megtestesült szobra? Igen, Ő is, és elsősorban Ő. Miért is?
Kiket fenyeget a kiégés
Mert a kiégés azokat fenyegeti a legjobban, akik a legtöbbet, a leglelkesebben, a munkaidejüket kitöltve, a szabad idejüket a munka szolgálatába állítva dolgoznak. Akik mosogatás vagy borotválkozás közben is a munkával kapcsolatos problémákon rágódnak, s még a legboldogabb intim együttléteik után is azt sajnálják: nem dolgoztam azokban az órákban. Akik sajnálják maguktól az örömöt, hiszen a legnagyobb öröm és boldogság számukra a munkájuk végzése, s az elismerések begyűjtése.
De sajnos gyakran kell szembesülni azzal, hogy a munkánk inkább lidércnyomásra hasonlít, mint jól szervezett munkahelyre. Foglalkoznunk kell kellemetlen ügyekkel, tartanunk kellene az irreális határidőket. Szembesülnünk kell a nehezen elviselhető, és követelőző főnökkel, a bürokráciával, a nevetséges értekezletekkel, a kozmetikázott beszámolókkal, kvótákkal. S előfordul, hogy a munkahelyi közösségben a rosszul szervezett, ellenőrizetlen munka nyomán a munkatársak egymás ellen fordulnak, s ilyenkor nem ritka a hátba támadás, a kritika, az egymás negatív értékelése, az érzéketlen, önző viselkedés.
Tehát az nem kérdés, hogy létezik-e a munkahelyi stressz, és mindannyian ki vagyunk-e téve neki, hanem az a kérdés, hogy mit kezdünk vele, hogyan tudjuk ezeket a helyzeteket kezelni?
Vannak nagyon stresszes és kevésbé stresszes munkahelyek. A könyvtáros, levéltáros munkája mérhetően kevesebb stressz helyzettel jár, mint a sürgősségi ambulancián dolgozók munkája. Amikor körülöttünk az emberek jajgatnak, és mindegyik beteg ellátása, fájdalmának csillapítása sürgős lenne, nehéz jó döntéseket hozni.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik a más embereken való segítést választották hivatásul. Amikor baj és könnyek között a segítségedet kérik, nehéz önmagadra figyelni. Amikor egyidőben mindenkinek rád van szüksége, akkor szeretnél mindenkinek a leggyorsabban a segítségére lenni, és dehogyis van idő magadra gondolni. Nem vagy fontos önmagadnak, csak az a fontos, hogy másoknak segíts.
Természetesen vannak irányelveink, de nem mindig alkalmazhatók. Vannak elkeserítő dolgok, amelyek gyakran megtörténnek velünk. Vannak viszonzatlan telefonok, elveszett levelek, túlvállalásaink.
A munkával kapcsolatos kiégés emberek millióinak nagyon nagy és drága problémája. Nagyon nagy, mert az embereknek elegük van a munkájukból, másabb, kielégítőbb tevékenység után sóvárognak. Drága, mert a burnout (kiégés) szindrómában szenvedők egyre többet vannak betegállományban, egyre rövidebb ideig és romló minőségben képesek a munkájuk végzésére.
A kiégés megelőzése
Sajnos nincs receptre felírható orvosság a kiégés megelőzésére, de van néhány dolog, amelyet megtehetünk magunkért.
A megoldás kulcsa az egyensúlyra törekvés, és a folyamatos fejlődés. Megfigyelések igazolják, hogy azok az emberek nem égnek ki, akik fejlődés-orientáltak, és akik megtartják a munka és a magánélet egyensúlyát.
Ez azt jelenti, hogy a munkaidőben keményen dolgoznak, állják a versenyt, törekszenek a kiváló munkavégzésre, jól megfogalmazott, gyakran magasztos, kicsit talán idealisztikus céljaik vannak, mindazonáltal kitartanak amellet, hogy legyen magánéletük. Vannak barátaik, fontos számukra a párkapcsolat, a család, a közös kirándulások, a kikapcsolódás.
A kiégést elkerülő emberek folyamatosan fejlesztik önmagukat, de nem csupán szakmailag, hanem lelkileg és érzelmileg is. Foglalkozásokon és tanfolyamokon vesznek részt, szélesítik a látókörüket. Élvezik a tanulást, és az életet. Kíváncsiak, vidám és pozitív a hozzáállásuk. A munkán kívül más is érdekli őket, és olyan tevékenységeket végeznek, mely táplálja a lelküket.
Akik folyton csak dolgoznak, még akkor is, ha kielégíti őket a munkájuk, végül kiégnek. Mindig ugyanazt teszik és mondják, mindig egy dolog körül forog a gondolatviláguk. Megszokottá és unalmassá válnak. Gondoljunk csak bele, mindannyiunknak van kedvenc étele, de ha minden nap azt kellene enni, egy idő után rosszul lennénk tőle.
Az az ember, aki azt mondja: „nincs időm arra, hogy magánéletet éljek” biztos úton van a kiégés felé. Még ha tökéletesen munkamániás is valaki, akkor is van esélye arra, hogy változtasson. Vagy ha a körülmények arra kényszerítenek valakit, hogy vég nélkül dolgozzon, a munkaidőt akkor is meg lehet és meg is kell szakítani egy-egy hosszabb ebédszünettel, időről időre beiktatott pihenő nappal. Tudatosan és rendszeresen keresni olyan tevékenységet, ami más, mint a munka, és örömöt okoz.
Kigés (burnout) megelőző tréning
Kiégés (Burnout) megelőző tréningünkön ezt tanulhatod meg. Hogy elkerülhesd a fásultságot, hogy sokáig élvezhesd a munkádat, hogy kreatív, jó minőségű életet élhess. Hogy meg tudd teremteni az egyensúlyt, és elkerülhesd a kiégettség nyomasztó, üres érzését.
Burnout tréningünkről itt olvashatsz »
A Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió tréning kínálata
Százhalombatta, 2008. március 31.
Szeretettel:
Csehák Hajnalka
LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió
csehak.hajnal@lelkititkaink.hu
Telefon/fax : (0623)350-616
Mobil : (0620)353-7262
Skype : lelkititok
