Hírlevél a pánikról
Lelki Titkaink Hírlevél 2009 július
Remélem, hogy a mostani, legújabb hírlevelünk elolvasása után azt fogod mondani: de jó, hogy ez a téma nem érint engem. Ha így van, tartsd magad szerencsésnek, ugyanis a pánikról szól ez a hírlevelünk.
Ha mégis érintett vagy a témában, vagy ismersz valakit, aki pánikbeteg, vagy pánik szindrómával küszködik, talán mégis hasznos információkat kaphatsz.
A pánikról még ma is azt hiszik sokan, hogy „hisztis nők” (és férfiak) így akarják felhívni magukra a figyelmet. Pedig erről szó sincs.
Hogyan keletkezik a pánikbetegség?
Sok okozója lehet. Gyakran azt hisszük magunkról, hogy kevesebbek vagyunk másoknál, és bármit megteszünk azért, hogy jobban szeressenek, jobban becsüljenek minket. Persze, ahány ember, annyiféle elvárás, mindenkinek nem lehet megfelelni. De megpróbáljuk a lehetetlent, naponta olyan szerepekbe kényszerítjük magunkat, amelyek komoly feszültségeket okoznak bennünk. Megerőszakoljuk magunkat, hogy megfeleljünk valakinek vagy valakiknek.
Türelmesek vagyunk, amikor tombolni volna kedvünk. Utálunk bejárni a munkahelyünkre, de nem merünk változtatni, mert élni kell valamiből. Szenvedünk a párunk mellett, de jobban félünk az egyedülléttől, mert életképtelennek érezzük magunkat. Nem valljuk be magunknak, hogy már régóta magányosak vagyunk ebben a kapcsolatban és csak hamis biztonságérzetet ad a névleges párkapcsolat. Van, akit olyan trauma ért, amit nem tud feldolgozni, van, aki a munkahelyi problémák miatt, de a legtöbben a boldogtalan párkapcsolatuknak „köszönhetik” a pánikot.
Saját önértékelésünk erősen csökken, amikor nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy minden dolgunk félbe szakad, és amit elterveztünk, annak nem jutunk a végére. Mindenki csak panaszkodik ránk, elégedetlen velünk, mert alulteljesítünk. Rakódik ránk a bűntudat, s az alkalmatlanság érzése.
S mit tesz, aki rosszul érzi magát, és meg van győződve arról, hogy valami gyógyíthatatlan betegsége van? Elmegy az orvoshoz, aki sok-sok vizsgálat után kimondja: önnek nincs szervi baja, ön pánikbeteg. S kezdődik a harc a pánik ellen. Gyógyszerek, melyek szedálnak, befolyásolják a gondolkodásunkat, javítanak vagy rontanak a hangulatainkon, álmossá vagy álmatlanná válunk tőlük, és csökken a libidónk, amivel egyenesen arányosan nő a párunkkal a feszültség.
A pánik a gondolkodás betegsége, az ingerekre adott téves reakciók betegsége. Tehát a gondolkodást kell „meggyógyítani”. Mégpedig a személy önmagáról és a világról, a környezetéről való gondolkodását.
Pánik, szorongás cikkgyűjtemény
Pánik, szorongás: Hogyan történik a gyógyulás?
A gyógyulás három lépésben történik.
A megértő rész
A pánikot kiváltó valódi okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése.A viselkedési rész
A beteg megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot, megtanulja kezelni a szorongását, segítséggel kialakít egy olyan védekezési mechanizmust, amellyel le tudja állítani a kezdődő rosszullétet.
Az egészséges életöröm megszilárdítása
Nagyon sokan küzdenek azzal, hogy a negatív gondolkodásmód visszavezeti őket a korábbi megoldásaikhoz, és visszaesnek. Ennek megelőzésére szolgál az új, egészségtudatos életszemlélet, és viselkedési módok begyakorlása.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.
Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.
A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.
Rendezvénynaptár:
Lelki Titkaink hírlevelek
Igazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat »
Pánik és szorongás » Szerelem és szeretet » Házasság » Miért nehéz ma… » Ego bulding tréningek »
Adunk a véleményedre » A véletlen » Asszertivitás, asszertív viselkedés »
Az érzékelés és a mentális energia »
A könyvespolcra ajánljuk
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)
Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal
Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »
Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen
Harriet Lerner
„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”
(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)
„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„
(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)
Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András
Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »
A Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió tréning kínálata
Százhalombatta, 2009. július 09.
Szeretettel:
Csehák Hajnalka
LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió
csehak.hajnal@lelkititkaink.hu
Telefon/fax : (0623)350-616
Mobil : (0620)353-7262
Skype : lelkititok
