Gyakran Ismételt Kérdések E-mail

Kezdőlap » Extrák » Magazin » Hírlevél - Hogyan kerüljük el a mobbing áldozatának szerepét?

Hogyan kerüljük el a mobbing áldozatának szerepét?

Hírlevél a munkahelyi terror megelőzéséről

Mobbing A magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a mobbing, a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a mobbing megelőzését szolgálná. A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező - vagyis a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, és szociális egészsége - játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat.

Megfélemlítés (Wkipédia cikk) »

Mi is az a mobbing?

Mi is az a mobbing? A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.

Segítünk Neked

Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a pszichoterror egyértelműen veszélyes az áldozatra – emellett, azonban rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, sérül a munkahelyi csoport, illetve a szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet és rontja a munkamorált. A mobbing folyamatában megkülönböztetjük a pszichoterror vezetőjét, a követőket és a gyakran kívülállónak is nevezett áldozatot. Sokszor maguk a követők sem feltétlenül értenek egyet kollégájuk fúrásával, esetleg lelkiismeret furdalásuk van emiatt, mégsem tesznek ellene, mert számukra kifizetődőbb a mobbing folyamat vezetője mellett kiállni vagy egyszerűen hallgatólagosan elfogadni a pszichoterrort, mint vállalni a kockázatos szembefordulást, mely kiközösítéssel és az áldozattá válás veszélyével járna.

Melyek az okai a mobbing kialakulásának?

Általában a vezetői hozzá nem értésen, illetve érdektelenségen múlik, hogy egyes munkahelyeken elharapózik a mobbing – a vezetők vagy észre sem veszik, vagy pedig szemet hunynak felette mondván, hogy nem az ő feladatuk személyes konfliktusok békítő bírájaként fellépni. További kiváltó ok lehet a munkahelyi feszített tempó, a munkanélküliségtől való félelem miatti nagy nyomás, a pontatlan munkaköri leírások, melyből nem világos, hogy kinek pontosan mi a feladata, a túlzott felelősséggel járó munkából eredő stressz, a támadó nagy tekintélye, ami által a vezető szinte „felhatalmazva” érzi magát a pozíciójával való visszaélésre (gúnyolódásra, megalázásra, stb.).

Kiből válhat mobbing áldozat?

Kiből válhat mobbing áldozat? Az emberek általában hajlamosak az áldozat hibáztatására: „Nyilván összeférhetetlen ember, ha mindenki kirekeszti”, „Biztosan azért gúnyolják, mert megérdemli”, „Valamit csak kellett tennie, ha ennyien utálják!” Talán te is gondoltál már arra, hogy valóban benned lehet a hiba, ha folyton kikezdenek. Nos, azt kell, hogy mondjuk, hogy elsősorban nem a személyiségjegyeken múlik, hogy ki az, aki áldozattá válik – sőt, ami a legmegdöbbentőbb, hogy kutatások igazolták, hogy bizonyos feltételek mellett BÁRKI lehet áldozat! A folyamatos stressz, az állandó félelem és gyomorgörcs persze hosszú távon beszűkíti az ember figyelmét, szétszórtabbá válik, hibázni kezd és beindul az ördögi kör: hibái miatt egyre jobban kritizálják, ami miatt ő egyre intenzívebben szorong és újra csak elront valamit.

Bizonyos emberek mégis könnyebben válnak áldozattá: ilyenek a kisebbségi csoportok tagjai (nők, melegek, stb.), illetve a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvényesítő készséggel rendelkező személyek (pl. kisgyermekes anyák, romák, stb.).

Ismerünk továbbá olyan viselkedési vagy személyiségjegyeket melyek hajlamosítanak áldozattá válásra (hangsúlyozzuk, hogy csak hajlamosító tényezőkről van szó, ami nem jelenti azt, hogy akire jellemzőek az alábbiak, szükségszerűen kívülállóvá válna, illetve nem igaz az sem, hogy minden áldozatra jellemzőek volnának):

Alacsony stressztűrés, sértődékenység, visszavonulásra, alárendelődésre, beletörődésre és pesszimizmusra való hajlam, veszekedés („legjobb védekezés a támadás” alapon), gyenge önbizalom, rossz helyzetfelismerési képesség, kezdeményezőképesség hiánya, saját érdekeit háttérbe szorítja, kudarckerülő, nem fordul szembe a tekintéllyel, érzelmeit nehezen szabályozza.

Mi a teendő ha a mobbing jelenségével szembesülsz?

Először is felejtsd el az önmagad hibáztatását! Sehova sem vezet, csak tovább rombolja önbecsülésedet.

1. Önbizalom megerősítése
Első lépés tehát az önbizalom felépítése – hiszen a mobbing áldozata hosszú idő alatt megtanulja, hogy bármit tesz is, az értéktelen. Érdemes olyan hobbit, szabadidős tevékenységet választanod, amiben sikeresnek élheted meg önmagad. Szerencsés vagy, ha családod, barátaid elfogadnak. Még jobb, ha megpróbálsz további pozitív kapcsolatokat kiépíteni. Tréningünk önbizalomépítő gyakorlatokkal segíti az önbecsülés növelését.
Fontos azonban azt is tudnod, hogy nem csak a kívülállók szenvednek önbizalomhiánytól, hanem többnyire a követők (mi másért fogadnák el feltétel és szembeszállás nélkül a vezető viselkedését?) és időnként maguk a vezetők is (azért élvezi mások lelki terrorizálását, mert ezáltal különbnek, erősebbnek érzi magát, miközben önértékelése enélkül meglehetősen ingatag volna). Ezzel azért kell tisztában lenned, mert ha önbizalmad megszilárdult, képessé válsz a másik helyzetébe való beleélésre is – és láthatod: bizony, üldözőid is esendő emberek, számos gyenge ponttal. Ez pedig segít a következő szinteken lévő készségek elsajátításában.
2. Határozott, magabiztos fellépés
További lépcsőfok a határozott, magabiztos fellépés elsajátítása. Az üldözők ugyanis pontosan érzékelik az áldozat félénkségét, alárendelődő, behódoló viselkedését, vagy éppen sértődékenységét és annál intenzívebben lendülnek támadásba. És ezzel működésbe lép az ördögi kör. A magabiztos viselkedés megtanulása a nem-verbális, metakommunikációs csatornák alakításával, üzeneteinek formálásával kezdődik (tekintet, testtartás, távolságszabályozás, mimika, hangerő, hanglejtés).
3. Érzelmek megfelelő kifejezése
Fontos feladat elsajátítani az érzelmek megfelelő kifejezését – hiszen az áldozat alárendelődése, esetleg sértődékenysége, „mimózasága”, vagy éppen viszont támadása, robbanékonysága csak olaj a tűzre.
4. Merj nemet mondani!
Meg kell tanulni továbbá mások jogtalan igényeinek visszautasítását (nemet mondani tudás).
5. Viseld el a kritikát!
Fontos készség a kritika elviselése is – hiszen sokszor jogosan kapunk megjegyzéseket a munkánkra. Ilyenkor legokosabb és leghatásosabb a megsértődéssel és támadással, illetve a meghunyászkodással szemben, ha megszilárdult önbizalmunkra támaszkodva (hiszen tudod: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik!) elfogadjuk a kritikát és kérjük a pozitív megoldással kapcsolatos útbaigazítást.

Asszertivitás kommunikációs tréningünk a fenti lépcsőfokok elsajátítására épül.

Az asszertivitás művészet, ezt mindenkinek meg kell tanulni! Hogyan legyünk önmagunk anélkül, hogy megbántanánk a másikat? Eredendően, születésünktől fogva magunkban hordozzuk az agresszivitást, amellyel saját területünket védjük és az akaratunkat érvényre juttatjuk, és a félelmet, amelyből passzivitásunk, megadásunk táplálkozik. Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.

Az Asszertív tréning során közelebb jutsz az önmegvalósításhoz, megnő az önbizalmad, a birtokodba kerül egy elegáns konfliktuskezelési módszer, eléred, hogy mások jobban tiszteljenek, megtanulsz nemet mondani a számodra kellemetlen kérésekre, az egész személyiséged kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb, határozottabb, boldogabb lesz.

Hogyan legyél önérvényesítő, asszertív magatartású?

Asszertivitás, asszertív magatartás és kommunikáció tréning: További információ és jelentkezés »

Asszertivitás kommunikáció tréning

A könyvespolcra ajánljuk

Konrad Lorenz: Az agresszió

Konrad Lorenz: Az agresszió „Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”

(Csányi Vilmos)

Konrad Lorenz: Az agresszió »

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.

A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket? Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »

Sue Bishop: Asszertivitás

Sue Bishop: Asszertivitás „Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”