A gyermeki agresszió

Kezdőlap » Extrák » Magazin » A gyermeki agresszió - Lelki Titkaink Sikeres gyermek Hírlevél

Mire tanítsuk gyerekeinket az agresszióval kapcsolatban?

Lelki Titkaink Sikeres gyermek Hírlevél

Igen gyakran hallom a hozzám érkező szülőktől ezt a bevezető mondatot: agresszív a gyerekem az

(a sor tetszőlegesen bővíthető) szemben, pedig ezt biztosan nem otthon tanulja, tőlünk ilyent nem lát.

Mit jelent az agresszió kifejezés?

Támadás, mások ügyeibe való erőszakos beavatkozás, olyan cselekedet, amellyel másoknak vagy magunknak sérülést, sérelmet, valamilyen kárt okozunk. Pedig az agresszió önmagában sem nem jó, sem nem rossz, egyszerűen van, és az dönti el, hogy az agresszió jó, vagy rossz, hogy mi a szándékunk vele, és mit eredményez az agresszió.

Nem is tudatosul bennünk, mit tanítunk a gyermekeinknek

Az agresszív viselkedést fokozó tényezők

A legtöbb szülő eleve védekezni kezd, amikor értesül a gyermeke agresszív tetteiről, vagy amikor önmaga is megtapasztalja azt. Sokan nem tudják, hogy a nyugodt szülőnek is lehet agresszív gyermeke. Hiszen a gyermek csak addig a mi nevelésünk, amíg rajtunk kívül más mintákkal nem találkozik. Már a néhány hónapos csecsemőre is hatással van a külvilág, ahogyan az egyre cseperedő gyermekre is minden látott, hallott, megtapasztalt dolog valamilyen hatást gyakorol.

Hatással van a gyermekre az óvodai, iskolai nap, televíziós műsor, minden mese, gyermekdal, környezetében látott viselkedés, felnőttek által mesélt történet, játszótéri tapasztalatok, még az utcai plakát is.

Ki kell jelentenünk, hogy a gyermekeinket nem védhetjük meg az agresszióval való találkozástól.

Mire tanítsuk gyerekeinket az agresszióval kapcsolatban?

Ki vitatná azt, hogy egy tűt beleszúrni egy védtelen gyermekbe – agresszív cselekedet? De ki vitatná azt, hogy a védőoltásokra szükség van? Amikor a gyermek részt vesz a nagymamánál a disznóölésen, akkor is azt látja, hogy az addig dédelgetett, etetgetett, vakargatott állatba egy hatalmas kést szúrnak. Látja, amikor elvágják a csirke nyakát, vagy a fejszével felhasogatják a fát, vagy beverik a szöget a falba. Agresszív cselekedetek? Igen. Szükségesek az életben? Igen.

A gyermekeinket arra érdemes megtanítani, hogy milyen keretek között szabad agresszívnek lenni, és hol vannak azok a határok, amelyeken túl nem engedheti meg magának az agressziót. Tehát a legfontosabb szempont, hogy a szülő jó helyre állított korlátokkal lássa el a gyermekét, hiszen a gyermeknek nagy szüksége van a korlátokra, hogy tudja, milyen keretek között viselkedik helyesen. Ha ezek a korlátok jól lettek kijelölve, és következetesen betartják ezeket a szülők, akkor a gyermekek is következetesen betartják ezeket. Ne feledjük el: a korlátok egyben kapaszkodók is a gyermek számára.

Mi felnőttek, nagyon szeretnénk hinni, de szembesülnünk kell vele, hogy nincs biztonságos, ártatlan gyermekkor. Nekünk, felnőtteknek kell ezt megteremteni a legjobb tudásunk szerint.

Van megoldás!

Arra bátorítok minden szülőt, hogy szorongások nélkül forduljon szakemberhez, ha úgy érzi, vagy arra kap jelzést az óvodából, iskolából, hogy a gyermeke viselkedése eltér az elvárt viselkedéstől. Teljes nyugalommal feltárhatja az otthoni helyzetet, hiszen a pszichológus nem fog ítélkezni felette, nem fogja kritizálni, hanem a legjobb tudása szerint abban fogja segíteni, hogy megtalálják a baj okát, és megszűntessék a tüneteket.

Mire kínálunk megoldást?

Ismered a gyermekedhez vezető utat?