Gyakran Ismételt Kérdések E-mail |
Viselkedési formákÖnérvényesítő asszertív viselkedésLelki Titkaink HírlevélA jól működő emberi kapcsolatok kialakítása és megtartása a legnehezebb feladatok egyike. Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Az asszertív viselkedés önérvényesítő viselkedést jelent. Az önérvényesítés 30 évvel ezelőtt illetlen és önző dolognak számított. A szülők szerénységre, másokhoz való alkalmazkodásra, a dolgok kritika nélküli elfogadására tanították a gyermekeiket. Az önérvényesítés egyenlő volt a lázadással. A legtöbb ember számára problémát jelent az asszertív viselkedés, mert gyermekkorukban nem ezt tanították meg nekik. Önérvényesítési szándék nélkül nem fejlődnek a megküzdési mechanizmusaink. Ha nem tudjuk elfogadtatni a környezetünkkel a jó szándékú törekvéseinket, akkor örök életünkben mások elvárásai szerint kell élnünk. Sokan félnek attól, hogy erőszakosnak tűnnek, ha kiállnak a véleményük mellett, vagy megfogalmazzák a saját igényeiket. Pedig az asszertív viselkedés a nyugodt, barátságos, határozott, másokra és önmagára tekintettel lévő ember jellemzője. Az asszertív viselkedés eszköze az erőszakmentes kommunikáció. A viselkedés négy fő csoportját különböztetjük meg, s ezeken belül számos alcsoportot ismerhetünk fel. Az alárendelődő (szubmisszív) viselkedésHa szófogadó gyerek voltál, akkor megtanultad a behódoló, passzív viselkedést. Meg akartál felelni az elvárásoknak, ezért bármit is kértek a szüleid (később a pedagógusok, rokonok, szomszédok), te meg akartál felelni nekik, hogy megdicsérjenek: „milyen jól nevelt ez a gyerek”. Persze volt akkor is olyan ötleted, amit nagyon szerettél volna megvalósítani, de inkább lemondtál róla, hogy ne okozz gondot a felnőtteknek. Szerettél volna új dolgokat kipróbálni, voltak eredeti ötleteid, de ha nem kaptál rájuk engedélyt, akkor lemondtál ezekről. Egy idő után aztán már akkor is el tudtad dönteni, hogy tetszene-e másoknak amit tenni akarsz, ha nem is beszéltél róla. S megszoktad, hogy inkább megtartod magadnak a gondolataidat, mintsem lehurrogjanak, kinevessenek, vagy elutasítsanak téged. Így lettél passzív, alárendelődő típus. Ha úgy érzed, hogy gyakran válsz más emberek, vagy a körülmények áldozatává, akkor valószínűleg alárendelődő a viselkedésed. Ha félénk vagy, gátlásos, kerülöd a társaságot, van véleményed, ha könnyen befolyásolható vagy, halkan beszélsz és gyakran érzed bizonytalannak magad, és az élet legtöbb területén igyekszel észrevétlen maradni, akkor valószínűleg az alárendelődő, behódoló típusba tartozol. Ha jellemző rád, hogy nem mersz egyenesen kérni valamit, hanem arra vársz, hogy mások kitalálják a gondolataidat, akkor rosszul jársz, mert nem sok esély van arra, hogy mások kitalálják a meg sem fogalmazott kéréseidet. Túlságosan bátortalan vagy, és szerény, és ha nem tanulsz meg kérni, akkor reménytelen, hogy megkapod, amire vágyódsz. Ne kérj mindenért bocsánatot, mert elveszíted mások tiszteletét. Csak akkor kérj elnézést, ha tényleg okod van rá. Akkor viszont kérj! Ne mentegetőzz folyamatosan, mert ezzel felhatalmazod a környezetedet, hogy számon kérjenek tőled olyan dolgokat, amelyek nem a te hibádból történtek meg. Amikor olyan emberekkel találkozom, akik a „bocsánat, hogy élek” állapotában vannak, belső késztetést érzek, hogy elmondjam nekik, hogy a létezésük öröm, ajándék, és nem bocsánatos bűn. A passzív agresszív (manipulatív) viselkedésJames Dent azt mondta: „Az élet olyan, mint egy matekóra: mihelyt megoldottál egy feladatot, már kapod a következőt.” A saját életünk is olyan, hogy folyamatosan problémákat állít elénk, amelyek megoldásra várnak. A problémák, konfliktusok megoldása időnként konfrontációval jár. S te úgy érzed, hogy nem tudod felvállalni a konfrontációt, mert félsz, hogy elveszíted mások barátságát, jóindulatát. Mivel nem mersz konfrontálódni, nem szemtől szembe támadod a másikat, hanem „kerülő úton, hátulról jőve”, oly módon, ami ellen a másik nem fog tudni védekezni. Gyakran a másik ember nem is sejti, milyen indulatokat érzel iránta. A passzív agressziónak több viselkedési formája is van. Ha bigott vagy, akkor rögeszmésen ragaszkodsz a véleményedhez, és nincs az az ember, aki ettől eltántoríthatna. Amiről bigott módon gondolkozol, abban intoleráns vagy, szinte mániákusan kitartasz a véleményed mellett, még akkor is, ha bebizonyosodott, hogy nincs igazad. Szerencse, ha nem túl sok témában viselkedsz így. Ha passzív agresszív vagy, akkor szeretsz másokat kontrollálni. Ha felfedezed magadban ezt az érzést, akkor tedd fel magadnak a kérdést: ha hatalmad van valaki felett, nem élsz-e vissza vele? Ha mások azt állítják rólad, hogy rendszeresen tapintatlan vagy, akkor vagy nem törődsz azzal, mit szeretne a másik, vagy nem veszed azt észre. Mielőtt véleményt mondasz egy helyzetről, mindig vizsgáld meg, hogy hibáztál-e már hasonló szituációban. Ha igen, akkor először figyeld meg, hogyan reagálnak mások, és gondold meg, hogy állsz-e olyan viszonyban a beszélgetőpartnereddel, hogy megengedhesd magadnak a kritikus véleményed kimondását. Biztosan manipuláltál már embereket, azt hiszem, ezt időnként mindenki megteszi. Például el akarod érni, hogy valaki elvigyen a kocsiján valameddig, de nem akarod erre egyenesen megkérni, mert félsz a visszautasítástól, inkább olyan beszélgetésbe kezdesz vele, amiről tudod, hogy neki tetsző téma, így eléred, hogy ő maga ajánlja fel, hogy elvisz egy darabon, hiszen „úgyis olyan ritka jót beszélgettek, kár lenne félbe szakítani.” A passzív agresszív viselkedésnek egyik alattomos formája a szabotálás. Ha utálod a munkatársadat, de jó okod van arra, hogy ne nyíltan utáld, akkor „véletlen” elfelejtheted megmondani neki a főnök üzenetét az értekezlet elmaradásáról, és hangosan sajnálkozhatsz, amikor a térdig érő hóban beküzdötte magát a munkahelyre feleslegesen. Szabotálás az is, ha a munkatársadnak tetszik valaki, te pedig addig észre sem vetted, de most felhívod magadra a figyelmét, és úgy elbűvölöd, hogy másra rá sem néz az illető. S mindennek a csúcsa, ha a munkatársad szemrehányást tesz neked, akkor azt válaszolod, hogy csak azért álltál szóba a kiszemelttel, hogy azután összeismertesd őket. Ha a kommunikációs eszköztáradban ott van a szarkazmus, akkor ez szintén a passzív agresszív viselkedésedet igazolja. Ha valaki összetör egy poharat, és te azt mondod: „Ezt nagyon ügyesen megcsináltad”, akkor ellenkező értelemmel ruházod fel a cselekedetét, ami az elfojtott dühödet mutatja. A szarkazmushoz közel áll az irónia, de az nem bántó, inkább kicsit tréfás megközelítése egy témának. Passzív agresszív viselkedés az is, amikor szándékosan semmibe veszel valakit, feltűnően kerülöd, nem állsz szóba vele. Lehet, hogy akaratlanul megbántott az illető, de ha nem állsz szóba vele, akkor nem adsz lehetőséget, hogy megmagyarázhassa a történteket, vagy bocsánatot kérjen. Ez a viselkedés a kapcsolat végét jelenti a legtöbb esetben. A pletykálkodás is ebbe a viselkedési típusba tartozik. A pletyka többnyire bizalmas vagy hamis információkat szivárogtat ki, és az a következménye, hogy ha kiderül, akkor nem csak az áldozat bizalmát veszíted el, hanem azokét is, akikkel együtt „csócsáltad” a hamis híreket. Az agresszív viselkedésAz agresszív viselkedésről mindenkinek valamilyen kellemetlen élmény jut az eszébe. Kivéve azt, aki agresszíven viselkedik. Ő ugyanis nem törődik azzal, hogy kit bánt meg, a számára az egyetlen cél, hogy elérje, amit akar. Szinte bármi áron. Rámenősek, arrogánsak, gorombák, szűk látókörűek, tipikus vonásuk az erőszakosság, az egoizmus és a kompromisszumra való képtelenség. Az ilyen viselkedésű emberek gyakran kapnak dührohamokat, amikor szinte kontroll nélkül bántanak másokat. Ők azok, akik gyakran vádaskodnak. Ha gyakran érzed magadban, hogy agresszív vagy, akkor gondold át, milyen következményei vannak az agresszív viselkedésnek. Ha jó emberi kapcsolatokat akarsz magadnak, akkor érdemes meggondolni, hogy megéri-e a veszekedés, a beszólogatás, hiszen ezek megkeseríthetik az emberi viszonyokat. A haragod kimutatása nem mindig minősül agresszív viselkedésnek, csak akkor az, ha indokolatlan, vagy túlzott mértékű. Érthető, ha dühös vagy, mert a párod elpókerezte a havi számlák árát, bár valószínűleg a dühöd nem fogja meghatni őt. De nem okos dolog megharagudni azért, mert fehér kenyeret hoztál a félbarna helyett. Beszéljétek meg, hogy mi volt félreérthető, és hogyan lehet a problémát kiküszöbölni, vagy helyre hozni a dolgot. De ne haragudj apróságokért, mert a harag mindenkit pusztít, a társadat is és téged is. A bántó megjegyzések általában azért esnek olyan rosszul, mert lekicsinylőek, és összetörik a másik önbecsülését. A nyílt sértések (te egy debella vagy) vagy az alattomos megjegyzések (bármennyibe kerül is, megveszem neked, ha rád megy ez a ruha) aláássák a másik önbizalmát, elkedvetlenítik, megalázzák a másik embert. A szexista (jellemző, hiszen nőből vagy) vagy rasszista kijelentések (na, ez sem az idén barnult le) sértőek, bántóak, és faragatlan viselkedést jeleznek. Ha nem tudsz kérni, csak parancsolgatni, akkor ne várd, hogy kedvesek legyenek veled az emberek. A parancsok ellenállást váltanak ki az emberekből, és akinek parancsokat osztogatnak, az a legritkábban akarja megtenni, amit kérnek tőle. Dacos lesz, és csak azért sem teljesíti a kérésedet. Az érzelmi zsarolás gyerekes eszköz. Ha megfenyegeted a párodat, hogy nem állsz szóba vele többé, ha ezt vagy azt teszi, akkor mindenképpen vesztesen jössz ki a dologból. Ha beváltod a fenyegetésedet, akkor elveszíted a párodat, ha nem váltod be, akkor elveszíted a szavahihetőségedet. Az érzelmi zsarolót egy idő után senki sem veszi komolyan, mert még a kisgyerekek is megtanulják, hogy „amelyik kutya ugat, az nem harap”. Asszertív viselkedésHa asszertíven szeretnéd rendezni a vitás kérdéseket, akkor mondd meg a beszélgető partnerednek, hogy szükségtelen erőszakosan, manipulatívan vagy alárendelődően beszélni veled, elég, ha kifejezi az igényét, és megállapodtok valamiben, amit aztán mindketten igyekeztek betartani. Az asszertív ember magabiztos és nyugodt, s ha a partnered nem ilyen, akkor a viselkedésével nem növeli előtted a tekintélyét. Ha mész az utcán, a legtöbbször lehajtott fejű, „lógó orrú” emberek jönnek szembe veled, akik kerülik a tekintetedet, az arcuk zárkózott, mosolytalan, a tekintetük fénytelen. Ha asszertív viselkedésű emberrel találkozunk, azonnal felismerjük. A testtartása egyenes, a gesztusai nyitottak, a járása, mozdulatai határozottak, a hangja csengő, a beszéde jól artikulált. A tekintete nyílt, barátságos, a pillantása derűs, és többnyire kis félmosoly bujkál az arcán. Az asszertív ember figyelmesen meghallgat másokat, komolyan veszi, tiszteletben tartja mások véleményét, érzelmeit. Ugyanakkor felvállalja és el is mondja a saját véleményét, és ha érdekütközés van közte és a környezete között, akkor a legkisebb veszteség elvét követve kompromisszumra törekszik. Az asszertív ember senkit sem nyom el. Gyomorgörcs nélkül kérhetsz tőle szívességet, mert ha tudja, szívesen teljesíti a kérésedet, ha nem tudja teljesíteni, akkor kínos érzések nélkül mond nemet. Érezteti veled, hogy őt is vissza lehet utasítani, sértődés nélkül fogadja a nemleges választ. Az asszertív ember méltányosan céltudatos. Kifejezésre juttatja az igényeit, az érzéseit, miközben elismeri, hogy másoknak is joguk an ezt tenni. Tiszteletben tartja mások jogait, miközben észben tartja a saját jogait és érdekeit is. Ma már az asszertív viselkedés elvárt a munkahelyeken, és egyre jobban terjed a párkapcsolatokban is. Az eredményesség záloga lehet a munkahelyi karrierben és az otthon békéjének megőrzésében is. Vezetői pozíciókban elengedhetetlen, meghatározó tulajdonság. Ha derűs, magabiztos és határozott emberré akarsz válni, akkor itt az ideje megismerkedned az asszertív viselkedéssel és az asszertív kommunikációval. Ha meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, következetes ember akarsz lenni, akit mások tisztelnek és elismernek, akkor viselkedj is úgy. Ne félj kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, a céljaidért felvállalni a nehézségeket és eredményesen küzdeni értük. Mindezt megtanulhatod az asszertív kommunikációs tréningünkön. Mi történik az asszertív tréningen?
Ha szeretnél két nap alatt sokkal magabiztosabb lenni, akkor gyorsan jelentkezz a következő tréningre! Hogyan legyél önérvényesítő, asszertív magatartású?Asszertivitás, asszertív magatartás és kommunikáció tréning: További információ és jelentkezés » Asszertivitás kommunikáció tréning
Lelki Titkaink hírlevelekIgazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat » Százhalombatta, 2014. május 30. Csehák Hajnalka pszichológus és a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió csapata csehak.hajnal@lelkititkaink.hu Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is. |