A kiégés (burnout) fázisai

A burnout (kiégés) téged is veszélyeztet?

Lelki Titkaink hírlevél

Az emberrel foglalkozó szakmákban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. Sajnos a magyar egészségügy és a társadalombiztosítás nem ismeri el betegségként a burnout szindrómát. Tőlünk nyugatra közismert betegség, amely több hónapos fizetett táppénzzel jár, és aki ebben a szindrómában megbetegedett, a gyógyulása után visszavárják a munkahelyére. A munkáltató megbecsüli azt a munkavállalót, aki az egészségét is kockáztatta a cégért.

A kiégésre is vonatkozik az, ami a legtöbb betegségre, hogy a gyógyulás esélyei annál jobbak, minél hamarabb felismerik a bajt. A kutatások azt mutatják, hogy egy ember akár évtizedekig is képes kiégetten élni. Vannak, akiknek az a „normális” állapot, hogy nyomás alatt, elégedetlenül, a munkában tönkre menve, elhasználódva élnek. Fontos tudatosítani, hogy a kiégés munka-betegség, amit nagymértékben befolyásol a személyiség, a megküzdési mechanizmusok és a gondolkodásmód.

A legveszélyeztetettebb csoportok:

egészségügyi dolgozók
szociális szféra dolgozói
pedagógusok
ügyfélszolgálatosok

Tudatosítani kell, hogy bármilyen szakmacsoportnál előfordulhat a burnout, ám azoknál a humánszolgáltatásoknál, ahol eleve megtalálható a frusztráció folyamatos jelenléte, ahol magasak az elvárások, ám az értékelés ritka és gyakran szubjektív, különösen gyakori a kiégés. A hosszú munkaidő, az extra igénybevétel az alacsony megbecsülés jelenléte feltételezi a burnout jelenlétét.

A szervezetek diszfunkcionális működésének komoly jele és bizonyítéka a munkatársak kiégése, amely veszélyezteti a szervezet működését, és komoly veszélyt jelent az egyén életére is.

A kiégés (burnout) fázisai

Lelkes idealizmus fázisa
Kiindulási pont: a lelkes idealizmus fázisa. Túl szépnek lát mindent, úgy érzi, megtalálta az álmai munkahelyét. Rengeteget képes dolgozni a sikereiért, és minden órában azt érzi, hogy szükség van rá. A dolgozó óriási lelkesedést érez a szakmája iránt, fáradhatatlanul dolgozik a kliensért, a saját személyét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek. Irreális elvárásokat támaszt önmagával szemben, és azonnali eredményeket vár el a kliens állapotának változásában. Legyen szó egészségi állapot változásáról, vagy látásmód változásról, közös pont, hogy a segítő túlságosan lassúnak tartja a kliens változásának az ütemét. Ezzel együtt nő a belső feszültsége, mert önmagát sürgeti, kritizálja. Túlzottan azonosul a kliensével, és személyes ügynek tekinti a kliens életét. Elmosódnak a határok a kliens és a segítő élete között. Ezt nevezzük az aktivitás és a nem tudatosuló kimerültség állapotának. Erre az időszakra a fontosságérzet és az önmagával való rossz bánásmód jellemző, ám ha erre bárki figyelmezteti, a munkavállaló úgy érzi, hogy még könnyedén bírja, nincs szükség változtatásra.
Realizmus fázisa
Második fázis: a realizmus fázisa. Ebben a fázisban a munkavállaló a szakmája iránt elkötelezett, a kollégákkal kooperálni tudó, érdeklődő viselkedést tanúsít. A klienstől való távolságtartás és a részvét érzése között igyekszik megtartani az egészséges egyensúlyt.
Kreatív terveket készít, és ezek megvalósításán fáradozik. A kollégák kezdeményezéseit pozitívan értékeli, szívesen csatlakozik hozzájuk. Még mindig magas fordulatszámon dolgozik, de már időről időre „behúzza a lelki kéziféket”.
Ha jelentős ellenállásba ütközik, rövid harc után feladja az értelmetlen küzdelmet, de még beleszalad a „Don Quijote harcokba”.
Stagnálás vagy kiábrándulás fázisa
Harmadik fázis: a stagnálás vagy kiábrándulás fázisa. Csökken az érdeklődése, a nyitottsága, a teljesítőképessége. A klienssel való kapcsolat egyre korlátozottabb, ebben a szakaszban arra figyel, hogy a kliens megkapja a szakmai szabályok által előírt minimumot. Csoportosítja a klienseit: vannak a szükséges minimumot megkapók és a kiemelt kliensek. A kollégákkal való beszélgetések teherré válnak, különösen azokkal, akik még a lelkes idealizmus állapotában vannak. Némi sajnálkozással vagy nosztalgiával szemléli azokat a kollégákat, akik még hisznek és bíznak a munkájuk sikerében. A beszélgetések alatt igyekszik a saját védekező viselkedésére megerősítéseket kapni. Jól esik hallania, hogy „te mindent megtettél, sőt annál is többet, nem a te hibád”. Ezekben a vigasztalásokban igyekszik megkapaszkodni, ám egyre erősebben érzi a belső elégedetlenséget. A hivatás megszürkül, kifárad, ha nem kezelik, lehetetlenné válik a stresszorok kezelése.
Frusztráció fázisa
Negyedik fázis: a frusztráció fázisa. A munkavállaló visszahúzódik a szakmájától, egyre elszigeteltebben dolgozik. Nem szívesen megy továbbképzésekre, konferenciákra, szakmai műhelyekre, és egyre negatívabbnak látja a klienseit, valamint a munkája eredményét. Ekkor válik a betegből beteganyag, a gyermekből diákanyag. Láthatóan csökken a teljesítőképesség, a kommunikációs stílus hol engedékennyé, hol agresszívvé válik.
A szakmai, közéleti tevékenységet eredménytelennek, értelmetlennek, és emiatt feleslegesnek látja, így visszavonul tőle. Kétségbe vonódik a saját szakmai tudása, és a hivatás értelme. A munka a számára kiüresedik, a kliens már csak „zavaró körülmény”.
Apátia fázisa
Ötödik fázis: az apátia fázisa. A szakmai munka sematikussá, rutinná válik, elveszíti az érdekességét, az apátia kezdetén a „valahol dolgozni kell, mindegy, hogy hol” érzés a jellemző. A klienssel való bármilyen interakció a minimumra korlátozódik, később pedig a kliens „ellenséggé válik”. A kollégákat elkerüli, gyakran megy betegállományba. Belső ürességet, kipihenhetetlen kimerültséget él át, és a saját helyzetét megváltoztathatatlannak ítéli meg.
Passzívvá válik, elveszíti az életkedvét, és az általános negatív gondolkodás a magánéletére is rátelepszik. A munkavállaló megbetegedett, és nap mint nap azt érzi, hogy tönkre ment az élete, és nem képes változtatni.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan óvd meg magad a kiégéstől, gyere el a Burnout tréningünkre! Megtanítunk arra, hogy „égjen a kezed alatt a munka”, de mentálisan ne égj ki.

Hasznos olvasmányok

A kiégés (burn out) kialakulása » A kiégés (burnout szindróma) fázisai »

Hogyan ismerjük fel a kiégés (burnout) tüneteit? »

A kiégés (burnout szindróma) az informatikus pályán » A kiégés (burn out) a párkapcsolatban »

Burnout (kiégés) teszt » Egy óvodapedagógus önvallomása a kiégés (burnout) jelenségéről »

Mit lehet tenni kiégés (burnout) ellen? »

Mikor kérj segítséget?

A kiégés megállítható folyamat, és nem mindegy, hogy a folyamat elején kérsz segítséget, vagy akkor, amikor már csak vonszolod magad, és utálkozva gondolsz a munkahelyedre.

Ha alvás-zavaraid vannak, ha úgy érzed, hogy kipihenhetetlen fáradtságérzettel küzdesz, ha ingerlékeny vagy, ha gyakran szorongsz, és csökken a teljesítőképességed, akkor a kiégési folyamat első harmadánál tartasz. Ebben a szakaszban viszonylag könnyen lehet még rajtad segíteni.
Ha pszichoszomatikus tüneteid vannak, gyakran teszel cinikus megjegyzéseket, érzelmileg távol tartod magad az emberektől, depresszív reakcióid vannak, akkor a kiégés középső harmadában vagy. Ebben a szakaszban már egészen biztos, hogy külső segítség nélkül nem tudod megőrizni a lelki egészségedet.
Ha nem akaratlagos testsúlyváltozást tapasztalsz magadon, ha úgy érzed, hogy szinte mindenki ellen védekezned kell, ha képtelen vagy kifejezni az érzelmeidet, ha gyakran (heti 2-3 alkalommal, vagy sűrűbben) nyúlsz alkoholhoz, droghoz, ha a szakmai alkalmatlanság érzésével küzdesz, akkor a kiégés utolsó szakaszában vagy. Ebben a szakaszban már csak hosszabb terápiás kezeléssel, esetleg gyógyszeres támogatással tudsz megküzdeni a kiégéssel.

Ne várd meg, amíg a baj megnő, és kezelhetetlenné válik. Előzd meg a kiégést, vagy ha már elindult a folyamat, akkor állítsd meg!

Ehhez kaphatsz segítséget, tanulhatsz gyakorlatokat, önsegítő módszereket a tréningjeinken. A tréningek alkalmával nem tanítjuk meg neked a kiégés elméletét, hiszen ha érdekel, remek irodalma van a témának. Gyakorlatokat tanítunk, amelyeket otthon is elvégezhetsz, és szemléletet, gondolkodásmódot, amely megvéd a kiégéstől.