Gyakran Ismételt Kérdések E-mail |
A pánikbetegség előzményeiPánik és szorongásA civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotása. Kinél számíthatunk pánikbetegségre?Az első pánikroham előtt általában nem találunk közvetlen kiváltó okot, de a kórelőzményben gyakori a szorongás. Érdekes megfigyelés, hogy a pánikbetegek esetén gyakori az iskolafóbia, közeli hozzátartozó elvesztése vagy gyermekkori súlyos betegség, korábbi súlyos stressz átélése, aktív sport abbahagyása, párkapcsolati problémák. A pánikbetegek az első rosszullétük körülményeit, a rohamkor átélt tüneteket rendszerint akár több év elteltével is pontosan felidézik. Nem ritka, hogy az első pánikroham teljesen váratlanul éri a beteget. Gyakran éjszaka álmából ébred, vagy tv-nézés közben, esetleg liftben, tömegben, közlekedési eszközön jelentkezik az első rosszullét. Hogyan csoportosíthatjuk a pánikbetegséget?A pánikbetegségek korlefolyás szerint három, azonos méretű csportba osztható. Az első csoportban a betegség enyhe lefolyású, olykor kezelés nélkül is - vagy megfelelő kezeléssel - elmúlik. A második csoport rendszeres kezeléssel, kontrollvizsgálatokkal tünetmentes állapotban tartható. A harmadik csoportban maradványtüneteket észlelünk, még a rendszeres kezelés és a kontrollvizsgálatok ellenére is Mit érez, akit pánikroham gyötör?
A pánikrohamot jellemzi, hogy - jól körülírható időszak alatt jelentkező intenzív félelem mellett - a fenti tünetek közül legalább 4 vagy több hirtelen jelentkezik. Ha 4-nél kevesebb tünet jelentkezik, limitált pánikrohamról beszélünk. A tünetek maximális intenzitásukat 10 perc alatt érik el. A rohamok általában 10-30 percig tartanak, elvétve haladják meg az egy órát. A rosszullétek gyakran már el is múlnak, mire a családorvos vagy a mentők megérkeznek. A betegek leggyakrabban halálfélelemmel járó rosszullétről beszélnek, a rohamot szívinfarktushoz hasonlítják, a roham után pedig fáradtságérzésről, kimerültségről tesznek említést. A betegek rendszerint a domináns tüneteknek megfelelő szomatikus kivizsgáláson esnek át. A mellkasi panaszok, fulladásérzés miatt kardiológus vagy tüdőgyógyász, a szédülések, érzéskiesés miatt rendszerint neurológus szakorvos vizsgálja először őket. Mi az agorafóbia?A pánikrohamokat gyakran kíséri agorafóbia - félelem az olyan helyektől. helyzetektől, ahonnan egy pánikroham vagy pánikszerű tünetek jelentkezésekor az nehéz, vagy kínos elmenekülni. Az agórafóbiás beteg a szorongáskeltő helyzeteket igyekszik elkerülni - vagy jelentős szenvedéssel viseli el azokat -, illetve az ilyen helyzetekben társra van szüksége. Az agorafóbia külön kórkép, pánikrohamok nélkül is jelentkezhet. A kutatók álláspontja is különböző annak megítélésében, hogy a pánikbetegség az agorafóbia szövődménye-e vagy épp ellenkezőleg. Szerencsére a jelenlegi terápiás módszerek megválasztásában a két szemléletnek nincs következménye. Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete » Hogyan történik a gyógyulás?A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része. A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet. A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket. Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket. Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség. A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez. Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük. A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget. Jelentkezz Te is a Pánik tréningre!
Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része. A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet. A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket. Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket. Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség. A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez. Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük. A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget! Pánik, szorongás egyéni tréningHa úgy érzed, hogy pánikkal küzdesz, jelentkezz egyéni segítségért, gyere a Pánik, szorongás egyéni tréningünkre. A tréning előtt szükség van egy személyes találkozásra, az úgynevezett első interjúra, ahol megismerkedünk Veled, és felmérjük a tüneteidet. Szükség esetén pszichiáter szakorvost biztosítunk. Kérlek, hogy a kitöltött Pánik Naplót hozd magaddal az első interjúra. Az Ismerkedő Interjú időtartama: 60 perc. Óradíja: 9 000 Ft + ÁFA = 11 430 Ft Helyszíne: 1036 Budapest, 3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.térkép » Jelentkezésed elfogadása után, az Ismerkedő Interjú időpontját pontosítjuk. Biztosítunk minden Kedves Résztvevőt, hogy az egyedi igényeit az adott lehetőségeken belül messzemenően figyelembe vesszük. Rendezvénynaptár:Pánik, szorongás egyéni tréning
Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást. További információ
Pánik, szorongás cikkgyűjteménySpontán pánik, szorongásos pánik
A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál. Ne pánikolj, gyógyulj meg!
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása? Spontán pánik, szorongásos pánik
A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot. Merj pánik nélkül élni! A szorongásos-kognitív pánikzavar ellenszere
Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot. Agorafóbia mint a pánikbetegség leggyakoribb tünete
Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor. Szociális fóbia
A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:
Pánikbetegség előzményei
A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására. Pánik és szorongás
A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is. A félelem megbetegít?
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg. Félelmeink, szorongásaink
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ. A félelem betegsége a pánik
Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget! Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért. Pánik és szorongás önértékelő teszt
Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe. A könyvespolcra ajánljukSzendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) » Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkalSzervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal. Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal » Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyenHarriet Lerner „Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.” (Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője) „Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„ (Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője) Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen » Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni. Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) » PánikológiaHugh Aldersey-Williams - Simon Briscoe Minden nap újabb és újabb életveszélyes sorscsapásra hívják fel a figyelmünket. Úgy tűnik, egyre riasztóbb méreteket öltenek már magából a létezésből fakadó kockázatok is. Mi pedig belelovalljuk magunkat a pánikba – hiszen e híresztelések a tudományos adatok és a túlzások zédítő keverékei, amelyekben a „történet” az érzelmeinkre, az „adatsor” pedig értelmünkre apellál. Simon Briscoe statisztikus és Hugh Aldersey-Williams tudományos szakíró bemutatja a világot leginkább nyugtalanító kérdéseket és egy sor lokális jellegű problémát is, amelyeket előszeretettel felnagyítunk – és amelyek miatt szerintük nem kell aggódnunk a XXI. században. E szellemes és tanulságos könyv több mint negyven népszerű pániktörténetről hántja le a hisztéria burkát, a túlnépesedéstől a gyilkosságok elharapózásáig, a halállomány megfogyatkozásától a tömeges elhízásig. Bemutatja, hogy a félelmeinket kihasználó sajtó és a különböző érdekcsoportok rendkívüli mértékben manipulálhatják a statisztikákat. S ami a legfontosabb, ez a könyv olyan módszereket ad a kezünkbe, amelyek segítségével eldönthetjük, mi miatt érdemes pánikba esni, és mi miatt nem. A Pánikológia szkeptikus analízist nyújtó, ám lendületesen optimista mű, amely kellőképp felvértezi az Olvasót a pánik nélküli életre – arra, hogy racionális megfontoltsággal, s talán egy csipetnyi iróniával közelíthessen a régi és mai rémtörténetekhez. Hugh Aldersey-Williams - Simon Briscoe: Pánikológia » Lelki Titkaink hírlevelekIgazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat » Lelki Titkaink hírlevelekIgazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat » Százhalombatta, 2016. június 24. Csehák Hajnalka pszichológus és a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió csapata csehak.hajnal@lelkititkaink.hu Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is. |