Gyakran Ismételt Kérdések E-mail |
Nem egyedül vagyok, hanem páratlanulEgyedül is jó társaságban vagy?Az egyedül lét a legtöbb ember számára valami nagyon nehéz, elviselhetetlenül szomorú, bizonytalan állapot. De miért is az? Mert egyedül lenni csendet jelent? Mert nincs kihez szólni? Mert nem ápol senki, ha beteg vagy? Mert nem tudod megosztani az élményeidet mással? A legnagyobb baj, amikor valaki saját maga leépíti az önbecsülését ilyen gondolatokkal: „Nem kellek senkinek”. „Lám, még a ….-nak is van párja, csak én poroszkálok egyedül hazafelé”. „Ketyeg a biológiai órám, hogy lesz nekem így gyerekem”? „Apám is azt vágta a fejemhez, hogy túl nagy a szám és az igényeim, ne is várjam azt, hogy valaki feleségül vesz”. – ilyen gondolatok után a legtöbb szingli alig várja, hogy hazaérve becsukja maga mögött az ajtót, és elmerüljön a jó öreg önsajnálatban. Van egy magyar közmondás: „Arra törekedj, hogy egyedül is jó társaságban légy!” S azt hiszem, a legtöbb ember azért nem szeret egyedül lenni, mert nem szereti önmagát, és önmagát nem tekinti elég jó társaságnak. Szüksége van a folyamatos visszajelzésekre, hogy el tudja dönteni, hogy mikor jó és szerethető, és mikor nem az. Kívülről kellenek az impulzusok, amelyek alapján eldönti, hogy ő szerethető-e, vagy nem, jóindulatú-e vagy nem, értékes-e vagy nem. A legtöbb embernek nincs reális Én-képe önmagáról. Párosan, de lélekben egyedül?Páratlanul lenni nem azonos az egyedülléttel. Azt jelenti, hogy akadályozva vagyunk olyan cselekvésekben, amelyek párban végezhetők. Például nem lehet párkapcsolatban élni pár nélkül. Nem tudunk gyermeket a világra hozni pár nélkül. Nem tudunk páros táncot táncolni pár nélkül. Nem tudunk társfüggővé válni pár nélkül. Aki a párkeresést tekinti az életben maradása feltételének, mert az egyedül lét a számára nem élet, az többnyire olyan párkapcsolatokba menekül, amelyek hosszabb-rövidebb idő alatt boldogtalanná teszik. Aki menekül az egyedüllét elől, az olyan dolgokat is bevállal a kapcsolatában, ami nincs összhangban a saját értékrendjével és igényeivel. Életfeladatának tekinti a párkeresést, aztán egy életen át próbálja a maga igényeire faragni azt, akit talált magának. Hány olyan személyt ismersz a környezetedben, akik szinte folyamatosan panaszkodnak a párjukra, és rémtörténeteket mesélnek a bántásokról, megaláztatásokról, amelyek nap mint nap érik őket, mégsem változtatnak. Mert, újabb közmondás: „jaj a rosszal, de jajabb a rossz nélkül”? Mit is mond el rólunk, ha ezt a közmondást igaznak érezzük? Hogy mi magunk rosszabbak vagyunk a velünk rosszul bánó párunknál. Hiszen önmagunkkal együtt élni, önmagunkkal foglalkozni, saját döntéseket hozni és vállalni azok következményeit rosszabb, mint eltűrni a másik megalázását, bántásait. Gyakori jelenség, hogy valaki kilép a számára sok szenvedést okozó párkapcsolatból, majd a másik ígéreteit készpénznek véve, visszalép a párkapcsolatba. „Annyira üresnek éreztem magam egyedül… nem bírtam a magányt… reménytelennek éreztem az egész életemet… nagyon szenvedtem az egyedülléttől…” S eltelik néhány hét, amely jó hangulatú, s azután újra indul a panaszáradat arról, hogyan gyötri őt a párja, és hogy ez mennyire kibírhatatlan. Páratlanul, de nem fél emberkéntÁlljon itt Évi története, aki a válása után néhány évvel a következőket mesélte el: „Párkapcsolat nélkül is kiválóan érzem magam, tele van az életem örömmel, alkotással, harmóniával”. – Évi közel 30 évet élt házasságban. A házasságában egyre többet veszekedtek, egyre több volt a feszültség, az egymás bántása. „A barátaim, rokonaim állandóan azzal foglalkoztak, hogy mennyire rossz, hogy egyedül élek. Ezért 2 éven át minden este megkérdeztem magamtól, és fel is jegyeztem a választ, hogy a mai napomból hiányzik-e a férfi, a párkapcsolat? Én már tudom, hogy az álomlovag nem létezik, csak hús-vér emberek, rigolyákkal, megviselt idegrendszerrel, nem kergetek illúziókat. És a 365 napból mindössze 48 nap kapott „igent”. Úgy döntöttem, hogy rossz üzlet együtt élni valakivel, aki 317 napon át nem hiányzik, sőt…” Bár édes anyanyelvünk fele-ségként nevezi a házas nőket, azért nem szükséges fél embernek érezni magát egy szingli nőnek. Aki azért akar partnert, mert üresnek érzi az életét, mellőzöttnek önmagát és unalmasnak a szabad idejét, az biztos lehet abban, hogy egy férfi megszerzése nem hoz megoldást az életére. Aki önmagában nem tud teljes életet élni, az a másik embert teszi az élete értelmévé. Aztán ha a másik elhagyja, akkor elveszíti az élete értelmét, és egészen tönkre megy egy szakítás vagy válás esetén. Mivel nagyon sok nő úgy gondolja, hogy a „férjezett státusz” nélkül az élete mit sem ér, el sem tudja képzelni és el sem hiszi, hogy páratlanul is lehet szép az élet. Aki arra vágyik, hogy majd egy partner megmenti a magánytól, nehezebben talál párt magának, mint az, aki egyedül is jól érzi magát a bőrében. Mindenki szívesebben teremt kapcsolatot azzal, aki nem csak kapni akar tőle, és elsősorban nem a hiányait akarja pótoltatni a másik emberrel. Mire jó az egyedüllét?Ezt a kérdést mindig felteszem azoknak, akik szenvednek az egyedülléttől. Rá is vágják a választ: semmire. Az egyedüllét a legborzasztóbb dolog a világon. Pedig az egyedüllétnek nagyon sok pozitív hozadéka lehet. Például új emberek megismerése, és akár az egyedüllét megszűnése is. A legtöbb egyedül élő arra panaszkodik, hogy nincs hol ismerkedni, nem talál helyet vagy alkalmat új emberek megismerésére. Márpedig, ha a készletből eddig nem tudott választani, akkor valószínűleg ezután sem fog. Mindenképpen szükség van új ismerősökre. No de hogyan? Például: szervezz házibulit. Hívd meg 10 ismerősödet. A bulin való részvétel feltétele, hogy minden ismerősöd hozzon magával valakit, akit te nem ismersz, és lehetőleg a többiek sem ismernek. A buli célja nem az „összehozósdi”, hanem az ismerősök körének a bővítése. Így megismerhetsz új embereket, új élményeket, érdekes, különleges, furcsa, szimpatikus és mindenféle élményeket gyűjthetsz. Az új emberek megismerése új kíváncsiságot, új tapasztalatokat, új lehetőségeket hoz az életedbe. Ne feledd: az életed akkor lesz harmonikus, ha önmagaddal jó viszonyban vagy, ha felépíted, és nem leépíted a személyiségedet. Ha az egyedüllétben nem a megoldandó feladatot, hanem a lehetőséget látod meg. Ismerd meg jobban önmagad és dolgozz a saját személyiségeden! Erre a legjobb lehetőség az Ego building! Gyere és segítünk, hogy harmóniába kerülj önmagaddal. Ego building mint támogató megbeszélés-sorozatAz Ego building nem más, mint az a támogató megbeszélés-sorozat, amit egy (vagy több) személyiségpszichológiához, problémamegoldáshoz, együttműködési és kapcsolati kérdésekhez értő szakember nyújt a hozzá fordulók számára. Az Ego-building folyamatában sem kritizálás, sem minősítés, sem szankcionálás nem kaphat szerepet. A személyiség hosszú távú stabilitásának fejlesztése, a saját és mások személyiségének megismerése, megerősítése, az emberi kapcsolatok működésének optimális összehangolása a cél. Mindannyiunk életét kisebb vagy nagyobb drámák nehezítik. Az Ego building újdonsága egyrészt a szakmai tartalomban, másrészt abban a szemléletváltozásban rejlik, hogy a személyes nehézségek és elakadások megoldásához segítséget kérni nem szégyen, hanem emberi bátorság… Míg hagyományosan minden egyéni gond takargatni való szégyent jelentett, addig ebben az új kihívásokkal terhelt korszakban egyre elfogadottabb, mondhatni engedélyezett a lelki egészségünkkel való törődés. Ego building az önismeret, a kapcsolatkezelés mesteriskolájaAz Ego building 150 órás önismeret, a kapcsolatkezelés mesteriskolája, hiszen a tegnapi megoldások egyre kevésbé alkalmazhatók a mai helyzetekben. Bármilyen munkát végzünk is, legyen az értékesítés, ügyfélszolgálat, közszereplés, oktatás, vagy bármi más, a sikeres munkavégzés elképzelhetetlen a mondanivalónk és a személyünk elfogadtatása nélkül. Általánosságban azonban elmondható, hogy senki nem születik optimális kommunikátornak. A kommunikáció ugyanis olyan készség, amely ugyan rendkívül szorosan kapcsolódik a személyiségünkhöz, temperamentumunkhoz, pszichés tempónkhoz, mégis bizonyos gyakorlatokkal igen hatékonyan fejleszthető. Ezért az Ego-building tréning fontos alkotóeleme az önérvényesítő (asszertív) kommunikáció. A közös munka során a résztvevők megtanulják, hogyan korrigálhatják a rossz hangulataikat, téves hiedelmeiket, gondolataikat. Alapfeltevés, hogy a gondolat megelőzi az érzelmet, ezért a tréning során megtanuljuk, hogyan helyettesíthetők a negatív gondolatok egészséges gondolatokkal. A lelki egészség megszerzése és megtartása azt eredményezi, hogy a hangulatunk, a viselkedésünk, a fizikai állapotunk (az immunrendszerünk), az önértékelésünk javul, sikerességünk az élet minden területén nő. A 15 alkalmas csoportfoglalkozások során megtanuljuk, hogyan kell azonosítani a diszfunkcionális gondolatokat, érvényességüket tesztelni, majd olyan új készségeket elsajátítani, amelyek oldják a szorongásainkat, kordában tartják az indulatainkat, oldják az érzelmi elakadásainkat, lelki konfliktusainkat. Ego building
Lelki Titkaink hírlevelekIgazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat » Százhalombatta, 2016. február 05. Csehák Hajnalka pszichológus és a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió csapata csehak.hajnal@lelkititkaink.hu Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is. |