Gyakran Ismételt Kérdések E-mail |
Párkapcsolati problémákAzt csinálom, amit sokan mások is, hiába rossz nekem…Sokan a szerelem ködében nem is értik, miért fontos az önismeret és a másik ember ismerete. S azt gondolják, hogy a szerelem a legfontosabb a párkapcsolatban, az összeillőség pedig majd kialakul. Összecsiszolódnak majd, ebben bíznak. Igen, ez megtörténhet, hogy összecsiszolódik az egyébként nem összeillő pár, ám ez nagyon sok sérüléssel jár együtt, hiszen a súrlódások, a meg nem értettség érzése kíséri a folyamatot. Az összecsiszolódás gyakran önfeladással jár együtt, mert az erősebb, önállóbb, dominánsabb, agresszívebb fél a maga arcára formálja a házastársát. Manapság pedig már senki nem szereti elveszíteni az arcát, hiszen mindannyian szeretnénk megvalósítani a saját álmainkat, vágyainkat, és az önfeladás meg az önmegvalósítás ellentétei egymásnak. Hogy érez az a nő, aki uralkodni vágyó férfit választ magának?Egyre növekszik a panaszosok száma, akik 6-8-15 évi házasság után egyszer csak rádöbbennek, hogy a férjük erősen korlátozza őket. No nem kifejezetten nyíltan, hanem olyan viselkedéssel, ami büntetésnek minősül. Ha te ezt meg azt teszed (edzőterembe mész és ott mutogatod magad, barátnőzöl, táncolni tanulsz, új szakmát választanál, stb.), akkor én túl fáradt leszek ahhoz, hogy beszélgessünk, szexeljünk, vagy meglátogassuk anyádékat. A férj tilt, a feleség panaszkodik. A páros, ha együtt van, veszekszik. A férj tilt, és bűntudatot érez, a feleség panaszkodik és frusztrált, zavarodott, kétségbeesett. Azt érzi a feleség, hogy ha a férfi nem olyan lenne, amilyen, akkor ő sikeres lenne, tanult volna, biztosan nem azt dolgozná, amit jelenleg, és biztosan nem úgy nézne ki, mint ahogy most, és valami szuper hobbijának hódolna, ha nem lenne ott a férj, mint tiltó hatalom, és mint akadály. Ezek a feleségek nem véletlenül választanak uralkodó férjet maguknak. Félnek, nincs bátorságuk megtenni azt, amiről álmodoznak. Gyakran gondolják azt, hogy ha a férjük nem lenne, vagy nem ilyen lenne, akkor kinyílna előttük a világ. (Most kénytelen vagyok azt tenni, amit a férjem mond, mert ő keresi a pénzt/ő a családfő/ mégiscsak úgy járok jobban, ha hallgatok rá, stb). A férj kér, követel, utasít, vagy sértődötten hallgat, a feleség belát, behódol, tiltakozik vagy lázad. Ellenségeskedés, nyafogás, nyűgösködés, a megfosztottság érzése jellemzi a kapcsolatot. Mindkét fél megtalálja a neki megfelelő érzelmi előnyt a kapcsolatban: a férj tekintélyszemélynek érzi magát, a feleség pedig a társadalmilag elfogadott alárendelődéssel indokolja, hogy uralkodnak rajta. A feleségnek vannak álmai, vágyai, amelyekben fél kipróbálni magát, mert retteg a kudarctól. Sokkal kényelmesebb kimondani, hogy „a férjem nem engedi”, mint végigküzdeni magát egy olyan folyamaton, ami alapvetően félelemmel tölti el, és ahol bizonytalan a siker. Hogy érez az a nő, aki alkoholista férfit választ magának?Az együtt töltött évek során a feleség megszámlálhatatlan alkalommal vetkőzteti az éjfélkor csacsi-részegen hazatérő férjét. Reggel kávét készít neki, és korholja a gyalázatos életmódjáért. Időről időre eltűri, férje alkoholra költi a másra szánt pénzt, s hogy megüti, megveri. Azok a nők, akik alkoholista férjet választanak maguknak, erős segítő vénával rendelkeznek. A legtöbben mindenáron meg akarják menteni a férjüket, akit az őrületbe kergetnek az „én csak segíteni akarok rajtad” mondataikkal. A férfi ugyanis meg van győződve arról, hogy nincs szüksége segítségre. A férfi menekül a felelősség elől. Nem fontos a villanyszámla, a gyerek óvodai befizetése, egy dolog a fontos, a gondok nélküli mámorító érzés, a zsibbasztó alkohol. A feleség pedig egyre többször azt érzi, hogy a boldogság máshol van, mint ahol ő. Nem találja az utat sem a boldogsághoz, sem a párjához, sem önmagához. „Megfenyegeti” a férjét, hogy elhagyja, ha nem fejezi be az ivást. És ekkor meg kell tapasztalnia, hogy a férfi számára a legfontosabb a szenvedélye, az alkohol. Nem a feleségét vagy a gyermekeit szereti a legjobban, hanem a szenvedélyét. S ha a feleség tényleg elválik, a férfi keres magának egy újabb „megmentőt”, aki gondoskodik róla. Ezt az alkoholista feleség érzi a lelke mélyén, és magáévá teszi nagyanyáink tanítását: „jaj a rosszal, de jajabb a rossz nélkül”. S marad, szenved, beletörik, s függővé válik attól az alkoholtól, amit a férje iszik meg. Önfeláldozó segítővé válik, nem hiszi el, hogy nem tud segíteni, önmagát hibáztatja, amiért nem képes olyan célokat kitűzni az alkoholista férje elé, amiért az abbahagyná az ivást. Nem látja be, hogy segíteni csak annak lehet, aki kéri és maga is akarja a segítséget. Végül beleragad a kapcsolatba, az élethelyzetbe, és feladja a normális életről szőtt álmait. Tomas J. Watson találóan fogalmazta meg: „… ne feledd: akit az ellenfele terített le, újra fel tud állni. Ám aki magától lefekszik, az ott is marad.” Hogy érez az a nő, aki kicsapongó férfit választ magának?A férj már régóta nem úgy viselkedik, mint a kezdetek kezdetén. Későn jár haza, időnként kiderül, hogy nem is ott volt, ahol mondta, zuhanyozáskor is magával viszi a telefonját, elmaradnak az ölelések, a meghitt beszélgetések, a közös tervezgetések. A feleség gyanakszik, nyomoz, gyűjtögeti a haragot. Amit aztán majd így vagy úgy, de elkerülhetetlenül lever a férjén. A legrövidebb út két ember között az egyenes. A feleség szembesíti a férjet a tényekkel, és felteszi a kérdést: hogyan tovább? A férfi döntés elé kerül, megszünteti-e a szerelmi háromszöget, a feleségét választja-e vagy a külső kapcsolatát. Ilyenkor általában mindenki érzelmi krízisbe kerül, és több hónapba, vagy akár még hosszabb időbe telik, mire döntés születik. Ha sokadik a megcsalás, vagy mindketten rendszeresen csalják egymást, akkor önbecsapás az együtt maradás, és a szeretetkapcsolatot felváltja az érdekkapcsolat. Sokan élnek együtt úgy, hogy a kölcsönös érdekek mentén egymás mellett élnek, s a kölcsönös szerelem, a párkapcsolati szeretet hiányzik a kapcsolatból. Ők azok, akik örökké elvágyódnak, de a kényelem, az anyagi biztonság, a lustaság okozta társas magányt választják. Nem vesznek tudomást a valóságról, és lemondanak az szeretni és szeretve lenni állapotról. Egy kapcsolat megromlásában mindenkinek megvan a maga része. Érdemes feltenni a kérdést minden érintett félnek, hogy „én magam mivel járultam hozzá a kapcsolat megromlásához?” Ha mindenki vállalja a maga felelősségét, akkor feltárhatók a kapcsolat erőforrásai, a hiányai, és a módszerek, amivel a házasság rendbe hozható. Ha ehelyett a szőnyeg alá söprik a kapcsolati szemetet, akkor újra indul majd a kör, és néhány évente megismétlődik a történet. Mit érez az a nő, aki egyenrangú kapcsolatban szeretne élni?A párkapcsolati, házassági játszmák gyökere az alacsony önbecsülés, és a szegényes érzelmi elköteleződés. Vannak azonban olyan „alapszabályok”, amelyek megkönnyítik az egyenrangú kapcsolatok kialakítását és fenntartását. Egyenrangú kapcsolat akkor sikerülhet, ha mindkét fél hisz abban, hogy képes együttműködni a másikkal, és hogy megkaphatja, amit szeretne. Az őszintén kimondott kívánságok, vágyak megkönnyítik az együttműködést, hiszen senkit nem terhel az a lehetetlen feladat, hogy ki kell találnia a másik gondolatait, álmait, vágyait, és meg is kell valósítani azokat, meglepetésként. Egyetlen ember sem képes belebújni a másik bőrébe, és gondolkodni a másik fejével. Az egyenrangú kapcsolatban a partnerek egyetértenek abban, hogy egyenlő joguk van kielégíteni a szükségleteiket és az igényeiket, és abban is egyetértenek, hogy egyenlő mértékben felelősek a kapcsolat alakulásáért. Nincs hibáztatás, felelősségvállalás van. A partnerek elkerülik a hatalmi játszmákat. Egyik sem akar uralkodni, vagy szolgálni, kölcsönösséget akarnak, amelyben nem okolják egymást, és nem ledózerolja az egyik a másik önbecsülését, hanem konfliktusok esetén problémamegoldó beszélgetéseket folytatnak. Nincsenek érzelmi zsarolások, nem hangoztatják, ki az okosabb, ügyesebb, vagy kinek van megint igaza, hanem arra törekszenek, hogy mindenkinek jó legyen, mert akkor jó a közös lét is. Az egyenrangú partnerek nem titkolóznak, nem hazudoznak egymásnak. Megállapodnak abban, hogy őszinték lesznek egymáshoz, és ezt a megállapodást meg is tartják. A legtöbb kapcsolatban ma még nincs meg az őszinteség megadásának és fogadásának kultúrája. Szinte elképzelhetetlen, hogy hazatérve azt mondja a férj: ma ebédelés közben rádöbbentem, hogy megkívántam a titkárnőmet. Erre a feleség azt mondja: köszönöm, hogy őszinte vagy. Segítek leküzdeni a kísértést. Pedig azzal, hogy a felmerült „probléma” nyílttá vált, mindketten tudnak róla és figyelnek rá, a férfi nem fog hazudni és bujkálni, nem lesz bűntudata, és sokkal könnyebben legyőzi a kísértést. Az egyenrangúság feltétele, hogy senki nem akarja megmenteni a másikat, azaz nem végzik el egymás feladatait. Kivétel, ha a másik valamiért segítséget kér. Ha a páros bármelyik tagjának szüksége van valamire, akkor nyíltan kér, és a kérését vagy tudja teljesíteni a másik, vagy nem. De nincs a kapcsolatban „azt hittem, hogy ez elvárható, azt hittem, hogy ezt megteszed, azt hittem, hogy ezt nem teszed meg”. Mert nem kell a saját hiedelmeinkre támaszkodni, meg lehet kérdezni a másikat, aki a megállapodás szerint őszinte választ fog adni, még akkor is, ha tudja, hogy ez konfliktus helyzetet fog jelenteni. Hiszen mindkét fél érett felnőttként képes kezelni a konfliktusokat. Tehát, ha egyenrangú párkapcsolatot szeretnénk, akkor felnőttként kell élni az életünket, és felnőtt társat érdemes választani. Ehhez nagy szükség van az önismeretre. Tudnunk kell, hogy ha gyermekként élünk és gondolkodunk, akkor valószínűleg egy szülőt választunk magunk mellé. Ha gyermek fejlettségű párt választunk, akkor pedig mi magunk kényszerülünk szülő szerepbe. Ha felnőttként tekintünk magunkra és felnőtt partnert választunk, akkor van esélyünk az egyenrangú párkapcsolatra. Párkapcsolati problémák kezelése tréningTovábbi információ a párkapcsolati problémák kezelése tréningekről » Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez! A párkapcsolati tréning során feldolgozandó kérdések
Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ a párkapcsolati tréningen, tanácsadáson. Bármit kérdezhetsz, nincsenek tabu témák, minden felmerülő gondodban igyekszünk a segítségedre lenni. Vívjak vagy vívódjak
Párkapcsolat válsága - További információ a párkapcsolati válságkezelő levelező tréningekről » Lelki Titkaink hírlevelekIgazmondó álmaink » Ego building tréning » Önértékesítő tréningek » Megváltozott párkapcsolat » Százhalombatta, 2016. július 22. Csehák Hajnalka pszichológus és a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió csapata csehak.hajnal@lelkititkaink.hu Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is. |