Gyakran Ismételt Kérdések E-mail

Kezdőlap » Extrák » Magazin » A szívinfarktus pszichoszomatikája - Lelki Titkaink hírlevél

A szívinfarktus pszichoszomatikája

A szívinfarktus stressz-betegség

Lelki Titkaink hírlevél

Ha a szimpatikus idegrendszer vagy a hormonháztartás hosszabb ideig izgalmi állapotban van, akkor az immunrendszer képtelen megküzdeni a betegségekkel. A krónikus stressz által kiváltott túlzott izgalom könnyen szívkoszorúér-betegséghez vezethet. Az izgalom hatására beszűkülnek vagy elzáródnak azok az erek, amelyek a szívizmokat látják el oxigénnel és tápanyagokkal. Ha az ellátás akadályozott, akkor a mellkasra és a bal felkarra kisugárzó fájdalom figyelmeztet. Ha az oxigénellátás teljesen leáll, bekövetkezik a szívinfarktus.

Azok a munkák, amelyek nagy követelményeket támasztanak egy munkavállaló elé, - ahol nagy a terhelés,a felelősség, ahol sok a szerepkonfliktus, és kevés a lehetőség a munka sebességének, jellegének, feltételeinek a befolyásolására -, azokban a munkakörökben az erős stressz hajlamossá tesz a koszorúér-betegségre.

Ha a stresszes munka mellett a családi követelmények is nagyok, akkor megnő a szív-koszorúér megbetegedés kockázata. Haynes és Feinleib 1980-as kutatásai azt mutatták, hogy a dolgozó nők és a háziasszonyok között nincs különbség a szív-koszorúér megbetegedés kockázata között, ám a dolgozó anyák esetében a kockázat jelentősen megnő. Minél több gyermeke van a dolgozó anyának, annál nagyobb a szívkoszorúér megbetegedés veszélye. A kutatók nem vizsgálták a gyermekszám hatását a férfiak esetében.

A szív az érzelmek és a szeretet központja

A szív a vérkeringés központi szerve, kúp, vagy csepp alakú izmos falú tömlő, amely a mellkas bal oldalán foglal helyet, ide lépnek be és innen erednek a nagy erek. Két pitvar és a két kamra alkotja, kívül, a pitvarok és a kamrák határán a koszorúbarázda fut körbe, benne a saját koszorúérrendszer sok-sok leágazással.

A szív az érzelmek és a szeretet központja, az életörömöt, az érzelmeket szimbolizálja. Megbetegedései akkor lépnek fel, amikor az életünkben szeretethiány, szomorúság, évek során elfojtott érzelmek vannak, vagy a személy nem tudja a kapott szeretetet hasznosítani, és szeretetteljes érzelmeit kinyilvánítani. Hajlamosak vagyunk egy-egy jól látható okot kiemelni, ám ez nem helyes, mert a szívproblémával küszködő ember az élete összes területéhez hasonlóképpen viszonyul. Az érzelmek elfojtása először történhet tudatosan, aztán az elfojtott érzelem lekerül a tudattalanba, és ott „bebetonozódik”, kővé dermed. Így lesz valakiből kőszívű ember, aki nem képes kifejezni az érzelmeit, nem ad szeretetet, és nem képes a szeretet fogadására sem.

Az ilyen személy zárkózottá válik, mert fájdalmasan csalódott, mert túlzott elvárásai voltak valamivel vagy valakivel kapcsolatban. Ezért a szeretetét nem nyilvánítja ki mások felé, önmaga felé meg pláne nem, a megnyílás helyett a magába fordulást választja, mintegy feleslegessé téve a szeretetet. Előfordul, hogy az egyén kiválaszt egyetlen dolgot vagy személyt, és végletesen rajong iránta. Ennek egyenes következménye lesz a kifáradás, majd a „kiégés”, ellobban a láng.

Nem fogadja el a felé áradó szeretetet, gondoskodást, mert más fogalmai, más elképzelései vannak a szeretetről. Gyakran kevésnek vagy érdemtelennek tartja a saját személyét arra, hogy szeretve legyen. Vágyik a szeretetre, de nem tudja elfogadni, mert nem szereti saját magát, és így az a meggyőződése, hogy más sem szeretheti őt.

A szívinfarktus lelki okai

A szívinfarktus fizikai oka a szívizom görcse, illetve az izom elhalása. A lelki oka: a visszatartott szeretetenergia hirtelen görcsös állapotot hoz létre. A személy fél a veszteségtől, hogy elveszíthet valamit vagy valakit, ami vagy aki nagyon fontos a számára. Retteg attól, hogy szeretetet adjon, vagy kapjon. Megbomlott a harmónia, amely az adás és kapás egyensúlyát tartja fenn.

A szeretett tárgyat vagy embert birtokolni akarja, és az elvesztésének a gondolata annyira nyomasztja, hogy a szíve összeszorul a veszteség gondolatára. Az összeszorult szív nem képes engedni a szeretet áramlását, hiszen be van oda szorulva. A személy fél a veszteségtől, és ez a félelem érzés bénulttá teszi a jellemzően inkább anyagi javakra koncentráló embert, aki nem nagyon figyel a szíve igazi hangjára. A gyógyulás akkor következhet be, ha az illető nyitottabbá válik a szeretet, az elfogadás, a befogadás iránt.

Van, amikor az érzéseink nem találnak megfelelő partnerre, amikor nem kapjuk meg azt a gondoskodást, amire annyira vágyunk. Annyira tud fájni a reménytelenség, hogy majd megszakad a szívünk. Hosszú távon a reménység lángolása (megtaláltam az igazit), és a szorongás (mégsem találtam meg) előidézik a görcsösséget. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy kezdjük elveszíteni a türelmünket, a célunkat egyre akaratosabban, egyre görcsösebben igyekszünk elérni, és annyira tud fájni a reménytelenség, hogy a szívünk oly hevesen ver, hogy majd kiugrik a helyéről.

Remények és kudarcok között ugrálva a szívizom könnyen begörcsöl, és hogy a szélsőséges érzelmeket elkerülje, a személy inkább szívtelenné, vagy kőszívűvé válik, vagy legalábbis annak mutatkozik mások előtt, így védve magát a csalódásoktól.

Ezt az állapotot meg lehet előzni, mert ha a szívünkben csendes, békés szeretet van, akkor ezek az ellentétes érzelmek nem jelentkeznek. Ha kellemes, meleg érzéseket táplálunk magunkban, az segít helyrehozni, amit elrontottunk, tehát gyógyító hatása van. Ehhez tisztán kell látnunk, hogy aki infarktust kap, az az ember is a lelke mélyén tele van tiszta, önzetlen szeretettel, csak nem találta meg a helyes viszonyulást a dolgaihoz. Rengeteg jó tulajdonsága van, de ezeket úgy titkolja, mintha szégyellnie kellene a saját jóságát.

Ha az infarktus a bal kamra oldalfalát érinti

A diszharmónia a párral, a párkapcsolattal megélt rendszeres érzelmi konfliktus következménye. A fő konfliktus: nem érti, miért viselkedik így vele a számára fontos személy. A beteg azt érzi, hogy nem kapja meg azt a szeretetet, figyelmet, amit megérdemelne. Úgy érzi, hogy neki sokkal többet kell tennie, harcolnia, szinte ki kell erőszakolnia a tiszteletet, az odafigyelést. Ezek berögzült érzések, és szorongató, görcsös fájdalmat váltanak ki. Szeretne szeretni, gondoskodást és figyelmet adni a másiknak, de felépült benne egy gát: minek adjak, ha nem kapok cserébe semmit. Kettős érzések között őrlődik, görcsössé, „halottá” válnak az érzései. Tudattalanul bár, de éppen azt tartja távol magától, amit a legjobban szeretne elérni.
Ha az infarktus a jobb kamra falát érinti

Anyagi természetű konfliktusokra, vagy férfire vonatkozó meg nem értettségre vezethető vissza a betegség. Akinek a jobboldali szívizma károsodik, az teljesítményorientált, aki az anyagi javak megteremtését „hajtja”. A konfliktus abban rejlik, hogy amikor megteremti a saját magától elvárt anyagi színvonalat, akkor nem találja benne a maradéktalan örömét. Az vezet görcshöz és a szívizom elhalásához, hogy minden, amiért nagyon keményen küzdött, értelmetlenné, feleslegessé vált.

Tudjuk, hogy amit érzünk, amit gondolunk, amit képzelünk, az ugyanolyan hatással van a szervezetünk működésére, mint a valóság. Tehát a tudat a testnek kiadja a megfelelő utasítást: a test váljon hasonlóvá a lélek görcsös, vagy elhalt állapotához.

A szívproblémák gyógyulásának első lépcsőfoka az, ha megtanulunk az érzelmekkel bánni, azokat megélni és kimondani.

Csehák Hajnalka pszichológus