Munkahelyi terror

A mobbing természetrajza

Nagyon sok munkahelyen tapasztalható, hogy rossz a munkahelyi légkör, sok a konfliktus. Sokan betegállományba menekülnek, és nagy a munkahelyi fluktuáció. Gyakran a munkahelyi vezetők nem is gondolnak arra, hogy mennyibe is kerül mindez a munkavállalónak és a munkaadónak egyaránt.

A munkavállalóknak és a munkahelyi vezetőknek közösen kellene törekedniük arra, hogy megértsék, és kezelni tudják a munkahelyi társas viszonyokat.

Ha megértjük a körülöttünk zajló eseményeket, akkor sokkal könnyebben tudunk javítani a munkahelyi közérzeten.

A dolgozó, tehát értékteremtő ember egyben érző ember is, akinek rengeteg ereje pazarlódik el a terméketlen munkahelyi konfliktusokban.

A konfliktusok során néhány embert, rosszabb esetben a többséget sorozatos támadások, piszkálódás, méltatlan bírálatok érik a munkatársak vagy a vezetők részéről.

A támadások alanya előbb „csak” feszült lelkiállapotba kerül, aztán rövidebb-hosszabb időre munkaképtelenné válik. Súlyos esetben tartósan, esetleg véglegesen elveszíti a munkaképességét.

A konfliktusok állandó kísérői az életünknek, és szükségesek is ahhoz, hogy megoldások keresésében, ellentétek feltárásában a segítségünkre legyenek.

Azok a sajátos konfliktusjelenségek, amelyeket munkahelyi terror néven emlegetünk, azonban egészen mások. Legtöbbször az a jelenség figyelhető meg, amely során két munkatárs vagy a főnök-beosztott közötti konfliktus a munkatársak részéről kiközösítő magatartást eredményez.

A megtámadott munkatárs a személyét érő támadások miatt nehéz helyzetbe kerül. Kiszolgáltatottá, sebezhetővé válik, s az idő múlásával egyre nő annak a valószínűsége, hogy munkahelyi terror áldozatává válik.

Mobbing: az áldozattá válás folyamata

Az első szakaszban egy személyes konfliktus következtében a megtámadott gyakran megjegyzések céltáblájává válik. A zaklatások természetes reakciójaként védekezni kezd. Veszekedések robbannak ki, a megtámadott személy lassan kiszorul a csoportból, elszigetelődik. A leggyakoribb módszer, amivel a megtámadott ki akar kerülni a csapdából, hogy fokozza a teljesítményét. A megnövekedett feladatok, az állandósult feszültségek következtében az áldozat hibákat követ el, amelyet ismételten ellene fordítanak. Az igazságtalan bánásmód érzelmileg nem csak a támadás áldozatát, hanem a csoport más tagjait is megviselik. A csoport tagjai nem tudják kezelni a helyzetet, ezért a támadások áldozata lassan agresszív indulatok kereszttüzébe kerül.

A második szakaszban a megtámadott már nem tud segítség nélkül kikerülni a támadások kereszttüzéből. Nap mint nap sarokba szorítva kell a feladatait ellátnia, ami természetesen nem sikerülhet. Ha az első szakaszban a vezetés nem avatkozott be a folyamatba, ez az utolsó lehetőség, amikor még a vezetők tehetnek valamit a helyzet megmentésére. Ha a vezetés nem segít, az áldozat egyedül marad, mert nem kap támogatást.

Ebben a szakaszban az áldozat stigmatizálása (megbélyegzése) történik. A megtámadott elveszíti a kapcsolatait, amelyekkel eddig munkahelyéhez kötődött.

Pszichológiai erőforrásai elapadnak, csökken a lelki és a fizikai edzettsége, fogy az önbizalma, csorbul a tekintélye, szűkül a cselekvési tere, romlik a problémamegoldó képessége.

Ilyenkor a munkahelyi terror áldozata gyakran megbetegszik. Állandósul a rossz közérzet, jelentkeznek a pszichoszomatikus tünetek, a megpróbáltatások depressziót, szélsőséges esetben még súlyosabb egészségkárosodást okoznak.

Felmerül a kérdés: miért nem próbál a megtámadott elmenekülni. A válasz egyszerű. Mert nem vétkes, semmivel sem hibázik többet, mint bármelyik munkatársa, és be akarja bizonyítani, hogy alaptalanul vádolják, alaptalanul bántják, becsmérlik.

Sajnos ebben a szakaszban már igen nehéz a folyamatba beavatkozni. A környezet gyakran az áldozat személyiségében keresi az összeférhetetlenség okát.

A harmadik szakaszban a munkajogi lépések következnek. A vezetés nem odázhatja el a probléma megoldását, a törvényi szabályozás keretein belül, vagy annak megkerülésével próbálnak szabadulni az összeférhetetlennek kikiáltott munkatárstól. Gyakran nem ismeri fel a vezetés a valóságos helyzetet, az áldozat bűnbakká válik, akitől meg kell szabadulni. A munkáltató ilyenkor gyakran él az áthelyezés vagy a felmondás eszközével. Ha a megtámadott jogi úton próbál védekezni, elhúzódó munkajogi pereskedésre számíthat.

Közben pszichés állapota megrendült, az elszenvedett jogtalanságok miatt viselkedése érzelmileg kiegyensúlyozatlanná vált. Az állandó védekezés paranoid állapottá válhat.

A negyedik szakaszban szükségessé válik a várhatóan bekövetkező veszteségek számbavétele. Nincsenek pontos adatok arról, hány eset végződik munkahelyváltással, hány esetben kerül sor a korai nyugdíjazásra, hányan kerülnek a tartós vagy végleges munkanélküliség állapotába. A betegbiztosítók becslései szerint a munkából való végleges kiesés a feltárt munkahelyi terror esetek mintegy felénél vélelmezhető. A veszteség ebben az összefüggésben már számszerűsíthető.

A munkahelyi terror okai

Több kutató vizsgálta a munkahelyi terror okait. Legtöbbször a munkaszervezési hiányosságait, a vezetői tapasztalatlanságot és a vezetői érdektelenséget tartják a konfliktusok elmérgesedését kiváltó oknak.

A munkaszervezési hiányosságok hatására a munkatársakban stresszes állapot alakul ki. Egyes területeken egyenetlen a terhelés, túlságosan feszített a munkatempó. Gyakran pontatlanok a munkaköri leírások, rendszertelenek az ellenőrzések, és elmarad a teljesítmény értékelése.

Nem ritkák a vezetői túlkapások. Gyakoriak azok az esetek is, amikor van kinevezett formális vezető, de a csoporton belül létezik egy úgynevezett informális vezető, aki a valódi vezetői szerepet annak felelőssége nélkül gyakorolja. Ez a helyzet rendkívül gyakori konfliktusforrás, amely a munkatársak csoportját legalább két részre osztja.

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a vezetők nem ismerik a konfliktusmegoldás elméletét és gyakorlatát sem. Ezért nem ismerik fel a munkahelyi terror megjelenését, és nem képesek azt a korai szakaszban leállítani. Szükséges volna a vezetőképzés tartalmi és gyakorlati kiszélesítése, ami sokat segíthet a káros folyamatok felismerésében, és módszert adhat a folyamatok megállításához.

Meg kell említeni egy gyakran jelen levő társadalmi jelenséget, a diszkriminatív beállítódást is, mint okot. A tapasztalatok szerint azokat az embereket lehet a legkönnyebben terrorizálni, akik védtelen, könnyen megtámadható helyzetben vannak, akiknek gyenge az önérvényesítő képességük. Ide kell sorolni a romákat, a kisgyermekes anyákat, az elvált, egyedülálló, gyermeket nevelő anyákat. Az egyébként is hátrányos helyzetben lévő munkavállalók hatszor gyakrabban válnak munkahelyi terror áldozatává, mint az „átlagos” helyzetben lévő munkavállalók.

Dr. Kaucsek György és Dr. Simon Péter kutatta azokat a sajátos konfliktusjelenségeket, amelyeket akkor nevezünk munkahelyi terror jelenségeknek, ha huzamosabb időn át (fél év-két év időtartamban, és legalább hetente egyszer) fennállnak.

A leggyakoribb zaklatási formák

• Kritizálják a külsejét, a szokásait, a beszédmódját
• Bántó megjegyzéseket tesznek a magánéletére
• Nem beszélnek vele, kirekesztik a csoportból
• Munkahelyét elszigetelik a munkatársaktól (pl.: íróasztal elfordítása)
• Munkáját lekicsinylik, kritizálják
• Összesúgnak a háta mögött
• Elhallgatnak, ha belép
• Kétségbe vonják a szellemi képességeit
• Pletykákat terjesztenek róla
• Gyanúba keverik, megbízhatatlannak bélyegzik
• Méltatlan, a képességeit alábecsülő feladatokat osztanak rá
• Esetenként előfordul, hogy nem adnak neki munkát
• Egészségére veszélyes feladatokat kap
• Levegőnek nézik
• Gúnyos megjegyzéseket tesznek rá
• Elutasítóan viselkednek vele szemben
• Megfenyegetik
• Fizikailag bántalmazzák
• Írásbeli fenyegetést, esetleg névtelen levelet kap
• Faji, etnikai, nemzeti hovatartozását gúnyolják
• Véleményét semmibe veszik, ítélőképességét kétségbe vonják
• Szavába vágnak
• Politikai nézeteiért támadják
• Vallási meggyőződését, hovatartozását bírálják
• Teljesítményét nem ismerik el
• Szabálytalanságokba hajszolják
• Szexuális zaklatásokat, megjegyzéseket kénytelen elviselni
• Telefonon fenyegetik, molesztálják
• Mások előtt megalázzák
• Szóbeli fenyegetés, inzultus éri
• Megalázó kifejezésekkel, trágár szavakkal illetik
• Nem kap vezetőjétől segítséget, meg sem hallgatják.

A sor tovább folytatható. A magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a megelőzést szolgálná.

A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező - vagyis a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, és szociális egészsége - játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat.

Az előbbi esetek nem egyediek, sokakkal megtörténtek, vagy megtörténhetnek. Akár a Te munkahelyeden is. Ha tudsz tegyél ellene, hogy ez a munkatársaiddal bekövetkezzen! Töltsd ki az alábbi Kapcsolatfelvételi lapot, és munkatársunk néhány napon belül megoldási javaslattal fog keresni!

Fontos, hogy tudd: a kapcsolatfelvétel kötelezettség nélküli.

Kedvedre válogathatsz a professzionális alternatívák közül. Igényeidhez igazítjuk a tréningjeinket.

Csapatépítés: További információ a csapatépítő tréning lehetőségekről »

Hasznos olvasmányok a munkahelyi terror és a mobbing témaköréből

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.