Félelmeink, szorongásaink
A félelem betegsége a pánik
„Amikor a környezetemben azt hallottam, hogy valaki pánikbeteg, a némileg lesajnáló véleményem az volt, hogy hisztériás. Aztán egyszer csak megtudtam, mi is az a pánik. Férfi létemre úgy rettegtem, ahogy kisfiú koromban. A gondolataimba befészkelte magát a félelem, átvette az irányítást felettem. Jó, hogy már múlt időben beszélhetek róla. A Stúdióban segítettek rajtam…”
Mentálhigiénés kultúránk fejlődésével ritkul azoknak a száma, akik a pánikot hisztériának, vagy egyszerűen gyengeségnek tartják. Egyre többen vannak, akik mernek segítséget kérni, amikor a pánik tünetei megjelennek.
A pánik váratlanul, lesből támad
A pániktünetek kialakulhatnak feldolgozatlan lelki terhekből, a lelkierő elvesztéséből, stressz eredetű félelmi érzésekből, családi konfliktusokból, öröklött hajlamból. Érdemes tudnunk önmagunkról, hogy milyenek a válságkezelési képességeink, mennyi a lelki erőnk, a tűrőképességünk, milyen a testi erőnlétünk, milyen eredményesen oldunk meg problémákat. Ezek ugyanis mind befolyásolják a pánik tünetek kialakulását.
A pánik tüneteket kiváltó okok között előkelő helyet foglalnak el az anyagi gondok, a lakáshiány, a munkahelyi problémák, a családok szétesése, a számunkra fontos kapcsolatok megromlása, a viták, veszekedések, válási helyzet. A csatározások igénybe veszik az érintettek idegrendszerét, tűrőképességét, a tartalékok kimerülnek, és ilyenkor könnyen támad a pánik.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor kiegyensúlyozott életet él valaki, és kideríthetetlen okból támad a pánik. Ilyen esetekben az agy működésének téves reakciójáról kell elgondolkodni. Akár látható, akár megmagyarázhatatlan a pánik oka, megoldást jelent a terápiás támogatás a testi-lelki fájdalmakra, a halálfélelmet, és sok más szenvedést okozó pánik tünetekre.
Pánikos kényszerképzetek
A legtöbb pánikbeteg beszámol arról, hogy időnként érthetetlen kényszergondolatok kerítik a hatalmukba. Van, aki felelős vezetői beosztásban van, de a kényszergondolatai miatt nem képes közlekedni az autópályán, mert egyszer váratlanul ott lett rosszul.
Van, aki az utcán közlekedve hirtelen úgy érezte, hogy a házak rá fognak dőlni. Amikor hazaért, megkönnyebbült, és bár tudta, hogy a házak nem dőlhetnek rá, de másnap az utcán mégis újra a hatalmába kerítette ez az irreális félelem.
Egy másik személy, amikor kiment ebédelni a munkahelyi kis konyhába, és egy kést vett a kezébe, egyszer csak beugrott egy félelmetes gondolat, hogy nehogy megszúrja a munkatársait. Rettegett, hogy megőrül, mert a késsel kapcsolatos kényszerképzete rögződött benne. Miközben tudta, hogy nem akar bántani senkit, az önmagától való félelem megbénította, kerülte a konyhát a munkahelyén és otthon is.
Van, akinek vizelési kényszer gondolatata van, az a félelme, hogy ha kimegy az utcára, akkor nem talál majd wc-t, amikor szüksége van rá. S a kínzó gondolattól, hogy azonnal illemhelyre van szüksége, öt percenként meg kell állnia, megy a hasa, vagy vizelnie kell. Aki ettől a pánik típustól szenved, az nem eszik, nem iszik, ha tudja, hogy aznap el kell hagynia a házat. A váratlan programoktól kiborul, veszélyben érzik magát, kerüli a közösségi programokat, a mozit, színházat, kirándulást, tömegközlekedést. Otthon, és a munkahelyen nincs gondja, de ha kilép a megszokott épületekből, elindul a hasi pánik.
A pánik nem képzelt betegség
A pánikban szenvedők külön kínja, ha a környezetük nem fogadja el, hogy nem tehetnek a tüneteikről, és valódi rosszullétet élnek meg, amikor a pánik támad. Sok házasság ment már tönkre a kezeletlen pánik tünetek miatt.
Talán ez is oka annak, hogy a pánikosok igyekeznek eltitkolni az állapotukat. Elkerülő manőverek egész arzenálját sorakoztatják fel, és inkább vállalják, hogy a környezetük furcsának, bogarasnak lássa őket, mintsem rájuk süssék a bélyeget: hisztériás, képzelt beteg, elmebeteg.
Sokan egyedül gyötrődnek a betegségükkel, úgy érzik, hogy az élet már nem tartogat semmi örömöt a számukra, nekik már csak a félelem, a rettegés marad, és mindenkinek csak terhére vannak. Úgy érzik, hogy olyan mélypontra jutottak, ahonnan nem tudnak felállni.
A pánikból számodra is van kiút!
A pánikból kivezető utat terápiának hívják. Ez az út egyeseknél rövid, másoknál hosszú, van, akinél több évig tart. Akik kigyógyultak a pánikból, kivétel nélkül azt mondták, hogy megérte!
Egy gyógyult betegem így búcsúzott tőlem: „Te vagy a mentális anyám. Boldog vagyok, újra tudunk közösen utazni a párommal, a barátokkal újra felvettem a kapcsolatot, a gyerekeimmel kiegyensúlyozott a kapcsolat, és fontos vagyok magamnak. Visszanézve sajnálom az örömtelenül, félelemben eltöltött éveket, de most kárpótolom magam. Tudom, hogy a mentális egészségem mekkora kincs, köszönöm, hogy visszakaptam.”
Őszintén válaszoltam neki: „Magadnak kell megköszönnöd, az utat te jártad be, én csak irányt mutattam. Kérdéseket tettem fel, amelyekre őszintén válaszoltál nekem és magadnak is, így megtaláltuk a te kivezető utadat a saját pánikodból.”
Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!
Csehák Hajnalka pszichológus
Jelentkezz Te is a Pánik tréningre!
- Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
- Rossz a közérzeted?
- Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
- Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
- Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…
Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.
Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.
A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.
A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.
Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.
Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.
Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.
A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.
Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!
Pánik, szorongás cikkgyűjtemény
A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.
Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.
Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.
A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:
- bemutatkozás,
- telefonálás,
- látogatók fogadása,
- mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
- mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
- előadást, beszédet tartani,
- felelni, vizsgázni.
A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.
A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.
Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.
Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.
A könyvespolcra ajánljuk
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)
Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal
Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »
Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen
Harriet Lerner
„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”
(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)
„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„
(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)
Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András
Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
