(9 éves kislány írásából)
Ne pánikolj, gyógyulj meg!
A pánik felismerése és gyógyítása
Minden kételkedőnek üzenem, hogy a pánik igenis létezik, és egyre több ember életét keseríti meg. Fontos azt is kimondani, hogy a pánik nem a nők „nyafogós” betegsége, a férfiakat is növekvő ütemben támadják a tünetek.
Azok a kliensek, akikkel találkozom, többnyire ezekkel a szavakkal érkeznek: évek óta küzdök a pánikbetegséggel, s már sorolják is, mennyiféle gyógyszert szednek. Segítenek ezek a gyógyszerek? Kivétel nélkül ezt válaszolják: eleinte segítettek, de a tüneteim mostanában visszatértek, erősödnek. Ennek oka, hogy manapság, aki az orvosától a pánikzavar diagnózisát kapja, az megkapja a maga nyugtató és antidepresszáns receptjeit is. A legtöbb orvos megfeledkezik arról, hogy a pánikbetegének a terápiáról, mint gyógyulási módról említést tegyen. Pedig a gyógyszerek csak elnyomják a tüneteket, míg a terápia megtanítja, hogyan lehet megakadályozni a pániktünetek kialakulását, hogyan lehet megállítani a pánikrohamot. S megtanítja azt is, hogy amit sikerült megállítani egyszer, azt kitartó gyakorlással sikerül megállítani örökre.
Kétféle pánik is létezik
Aki pániktól szenved, rendszerint elolvas minden információt, ami hozzáférhetővé válik a számára. Gyakran elbizonytalanodnak, amikor azt olvassák: a pánik az agy téves reakciója egy mindennap előforduló aggodalomra. Akik arra panaszkodnak, hogy álmukból ébredve élnek át pánik rohamot, értetlenül állnak a jelenség előtt.
Sokan nem tudják, hogy a tünetek alapján többféle pánikot is megkülönböztetünk.
A spontán pánik
Van a spontán pánik, ami a semmiből jön, nincs előzménye, váratlanul támad. Van egy hirtelen „nem tudok elegendő levegőt beszívni” érzés, egy légzéselakadás, majd ezt követi egy zihálás, amit hiperventillációnak (erőltetet gyorslégzés) hívunk. A fokozott légzés mintegy „kiszellőzteti” a szén-dioxidot a szervezetből. Ennek számos kóros következménye van. A spontán pánikot nem kíséri szükségszerűen félelem, az első pillanatokban semmiképpen, a félelemérzés csak következménye lesz később az ismétlődő rohamoknak. A felélem tehát reakció a tünetekre. Először bekövetkezik a légzéselakadás, a gyorsuló szívverés, majd a hiperventilláció. A spontán pánikos személy azt érzi, hogy „csak el innen”, erős és ösztönös menekülési késztetése van.A szorongásos pánik
A szorongásos pánik esetén a személy felfigyel egy hétköznapi tünetre, és aggodalom tölti el, mert a gondolatait lefoglalja a félelem önmagáért. Az illető úgy véli, hogy a roham előjele egy erősebb szívdobbanás, vagy megszédülés. A legapróbb testi tünetet is életveszélyes állapotnak képzeli el, attól fél, hogy infarktusa vagy agyvérzése van. Aki szűkebb helyen megélt egy pánikrohamot, annak a számára a szűk helyek a félelem helyszíneivé válnak, és ha meglát egy liftet, beindulhat a pánikrohama. Később az is elég, ha a liftre gondol, máris elindulnak a pánik reakciói. A szorongásos pániknál a félelemélmény meghatározó. A félelembénító jellege miatt a pánikbeteg kétségbeesetten kéri a segítséget. Ez esetben is megjelenik a hiperventilláció, de ez esetben a hiperventilláció a félelmi reakció következménye.
Szendi Gábor táblázata áttekinthetően foglalja össze a kétféle pánikroham közti különbséget:
| Spontán pánik | Szorongásos pánik |
|---|---|
| Nem kíséri szükségszerűen félelem | A félelemélmény meghatározó. |
| A félelem az első tünetek után jelentkezik, mintegy reakcióként a tünetekre | A félelem megelőzi, hiszen a félelem váltja ki a rohamot. |
| Légzéselakadással és kardiális tünetekkel indul, s csak aztán alakul ki hiperventilláció | A testi tüneteket a szorongás és a hiperventilláció idézi elő |
| Ösztönös menekülési késztetés jelenik meg: „csak el innen” | A félelem inkább bénító, vagy segítségkérésre irányul |
| A sttresszhormon rendszer nem lép működésbe | A stresszhormonok szintje megugrik |
| A szén-dioxid provokálja a rohamot | A szén-dioxid oldja a rohamot |
| A hiperventilláció oldja a rohamot | A hiperventilláció provokálja a rohamot |
Mindkét rohamtípusban azonos elem a hiperventilláció megjelenése, ezért a pánikot átélt személyekben a rohamról a hiperventilláció tünetei maradnak meg, mint rossz emlék.
A pánik és a hiperventilláció
A szervezetünk folyamatosan méri a vér oxigén – szén-dioxid arányát, és minden apró eltolódásra azonnal és érzékenyen reagál. A heves légzés hatására lecsökken a szén-dioxid szint, megnő az oxigén szintje, és az agy önvédelmi mechanizmusaként érszűkület alakul ki, mert az oxigén mérgező gáz. Az érszűkület következtében szédülés, látászavar, irrealitás érzés, személytelenség érzés, hányinger, szorongás, könnyűfejűség érzés jelentkezik.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Az izmok a száj körül és a végtagokban zsibbadni kezdenek, remegnek, görcsbe állnak, fulladásérzés kíséretében, és a szegycsontban éles fájdalomérzés alakulhat ki. A fokozott idegi ingerlékenység miatt test szerte éles, tűszúrás szerű, nagyon kellemetlen érzések tapasztalhatók.
A felsorolt tünetek nagyon kellemetlenek, adott esetben fájdalmasak is, ezért rendkívüli módon megrémítik a tünetek átélőit. Kétségbeesetten keresik az enyhülést, pedig ezek a tünetek az egészséges embereknél is előidézhető veszélytelen tünetek. Bárki megélheti ezeket, ha liheg egy kicsit, vagy felfúj egy óriás lufit, egy strandlabdát, vagy a gyermek úszógumiját.
Senkit sem szeretnék ingerelni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak, akik a széndioxid hiányos állapotot eufóriaként élik meg, és szándékos hiperventillációval vagy fojtogatással mesterségesen idézik elő. Ismeretes, hogy egyes emberek szex közben arra kérik a partnerüket, hogy fojtogassa őket, mert ez növeli az orgazmus érzésüket. A szakirodalom ismeri az ilyen típusú halálos baleseteket.
A pánik felismerése
Hogyan ismerd fel a spontán pánikot?
A spontán pánik nagyon erős nehézlégzéssel, fulladásérzéssel, heves szívveréssel és extrém menekülési félelemmel indul. Spontán pánikot élnek át azok az emberek, akik éjszaka, álmukból felébredve érzik a felsorolt tüneteket. Rendkívül ijesztő a számukra, arra ébredni, hogy ennyire rosszul érzik magukat. Sokan számolnak be arról, hogy békésen autóztak, s a monoton tevékenység közben egyszer csak kalapálni kezdett a szívük, alig kaptak levegőt, kiugrottak az autójukból, és céltalanul rohanni kezdtek. Másoknak maradt annyi önuralmuk, félreálltak az út mellé, és mentőt hívtak maguknak, mert meggyőződésük volt, hogy szívrohamuk van. A beszámolók alapján megállapítható, hogy a spontán pánik vagy alvás közben, vagy valamilyen monoton tevékenység közben alattomosan támad.
Hogyan ismerd fel a szorongásos pánikot?
A szorongásos pánikot előidézheti bármilyen gondolat, ami úgy kezdődik: „úristen, hova fajulhat az a helyzet, hogy …”
- egyedül vagyok itthon egy magatehetetlen, pici csecsemővel, vagy
- ezen a környéken nincs kórház, nincs, aki segítsen, ha rosszul leszek, vagy
- mi lesz, ha felszállok erre a buszra, metróra, rosszul leszek, és nem tudok leszállni, vagy
- beszállok a liftbe, az beragad és ott fogok megfulladni, vagy
- fülzúgásom van, csak nem fogok megőrülni, vagy
- bevásárlás közben ott a tömegben egyszer csak elájulok… a sor tetszés és fantázia szerint növelhető.
A felsorolt félelmeket anticipált, vagy más szóval előrevetített félelemnek nevezzük. Az anticipált félelem egy villámgyors tünetelemzési sémán alapul, ami körülbelül így működik: „egy nagyot dobbant a szívem, infarktusom kezd kialakulni”. Ezek a téves ok-okozati következtetések századmásodpercek alatt és tudattalanul alakulnak ki.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából.
A pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget!
Csehák Hajnalka
Jelentkezz Te is Pánik tréningre!
- Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
- Rossz a közérzeted?
- Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
- Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
- Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…
Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.
Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.
A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.
A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.
Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.
Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.
Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.
A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.
Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!
Pánik, szorongás cikkgyűjtemény
A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.
Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.
Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.
A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:
- bemutatkozás,
- telefonálás,
- látogatók fogadása,
- mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
- mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
- előadást, beszédet tartani,
- felelni, vizsgázni.
A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.
A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.
Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.
Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.
A könyvespolcra ajánljuk
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)
Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal
Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »
Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen
Harriet Lerner
„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”
(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)
„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„
(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)
Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András
Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
