Szorongás, pánik
Mit tehetek a szorongás és a pánik ellen?
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét.
Mi a szorongás oka?
Az idősebb korosztály létét a számítógépes technológiák bevezetése veszélyezteti, a szülőket mélységes aggodalommal tölti el a drog jelenléte és bármikori elérhetősége, a média tudósítása a szaporodó gyermekbántalmazásokról. Aki utazásra készül, elkerülhetetlenül eszébe jutnak a kiszámíthatatlan terrortámadások, s a sűrűsödő természeti katasztrófák.
Az emberek nagymértékben különböznek egymástól, van, aki unatkozik egy repülő úton, van aki retteg. Amikor egy-egy helyzet átélése okoz nehéz perceket, órákat, akkor a félelmet, amit átélünk, helyzeti, vagy állapotszorongásnak hívjuk.
Amikor azonban a társadalmi környezetünk változásai okoznak hosszantartó bizonytalanság érzést, ezeknek a „társadalmi stresszeknek” a folyamatos jelenléte sok emberben létrehozza a generalizált szorongást. A generalizált szorongás meglehetősen gyakori jelenség, aki ettől szenved, az szinte mindenért aggódik.
Aki szorong, az állandó nyugtalanságot él át, tele van irracionális félelemmel. Ennek következtében gyakran mutat felfokozott lelkiállapotot, fáradékony, koncentrációs nehézségei vannak. Általában ingerlékenyek, és alvászavarokkal küszködnek. Környezetük türelmét igencsak próbára teszik, hiszen a szorongásos embert nagyon nehéz újra meg újra megnyugtatni, hogy nem szükséges folyamatosan harcra kész állapotban lennie. A szorongásos embernek hiába mondjuk, hogy csak azt védje meg, amit valóban megtámadnak, ő folyamatosan azt érzi, hogy harcolnia vagy menekülnie kell.
Kiket veszélyeztetett a generalizált szorongás?
Kik a legveszélyeztetettebbek a generalizált szorongás kialakulásának szempontjából? Azok az emberek, akik munkájuk során valódi veszélynek vannak kitéve. Amikor valaki a napjai nagy részét fenyegető környezetben éli, akkor megnő az esélye arra, hogy a feszültség, a szorongás, átterjedjen a hétköznapi tevékenységeire is.
A társadalmi változások, amelyek adott esetben a létünket fenyegetik (áremelések, erőszakos utcai támadások, rablások elszaporodása, terrorcselekmények, utcai robbantások, lövöldözések), megnövelik a szorongásaink gyakoriságát. A társadalmi stressz egyik legsúlyosabb esete a szegénység. Az elégtelen anyagi forrásokkal rendelkezők a létükben érzik fenyegetve magukat és gyermekeiket, ezért a szorongásaik felerősödnek. A vizsgálatok szerint a generalizált szorongás gyakorisága a szegénységgel együtt nő.
Nem hagyhatók figyelmen kívül az egyéni pszichés jellemzők sem. Lehet, hogy az egyén szorongásszintje eleve magas, vagy a rendszeres stressz hatására összeomlanak az egyén elhárító, védekező mechanizmusai. Freud szerint az a gyermek, aki verést kapott, ha csecsemőként tejért sírt, ha kétévesen belepiszkított a nadrágjába, vagy óvodásként megmutatta a nemi szervét, könnyen azt tanulhatta meg, hogy az ösztöntörekvései veszélyesek, és ezért minden ösztön megnyilvánulása esetében szorongást él át.
A széltől is óvott gyermekeknél pedig azért magas a szorongásszint, mert nem alakult ki semmilyen gyakorlatuk a szorongás átélésében, és így a szorongás kezelését sem tanulhatták meg.
A szorongás tünetei
A szorongás tünetei egyes esetekben egyértelműek, más esetekben könnyen összetéveszthetők az infarktus tüneteivel. Az aggodalmaskodás, a figyelemzavar, a rémült arckifejezés, könnyen felismerhető szorongásos tünet, amelyhez gyakran járulnak vegetatív tünetek: az arc kipirulása, izzadás, tachycardia (túlságosan szapora szívműködés), vizelési inger.
Nehezebb felismerni a szorongást, ha a kifejezési módja a türelmetlenség, agresszió, vagy elutasító magatartás.
A súlyosabb szorongást mellkasi fájdalom és fulladásérzés is kíséri. A tünetek a laikus számára összetéveszthetők az infarktus tüneteivel.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Szorongásos tünetekkel küzdők esetében gyakori a súlyingadozás. Mindannyian ismerünk olyan személyeket, akiknek egy falat sem megy le a torkán, ha valami baj van, és ismerünk olyanokat is, akik idegességükben esznek. Szorongásos szindrómára kell gyanakodni akkor is, ha hosszabb ideig tartó alvás zavarokkal küzd valaki, vagy a szexuális életének zavarairól panaszkodik.
A szorongásos tünetek gyorsan járnak szövődményekkel, ha nem kezelik. Klasszikus példa erre, aki a szorongását alkohollal oldja.
Gyakran félreértésekre ad okot a szorongó ember elkerülő magatartása. Ameddig ez a viselkedés nem szélsőséges, addig a környezet csak visszahúzódónak, különcnek tarja a valójában szorongó személyt. Gyakran előfordul, hogy magára marad a szorongó, mire fel meri vállalni a visszahúzódása okát.
A kezeletlen szorongás igen gyakran társul depresszióval. A tünetek egy része azonos a szorongásnál és a depressziónál.
A nem kezelt szorongás legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság.
„A szorongásos betegségben szenvedők öngyilkossági kockázata az átlag lakosság rizikójának kb. 30-szorosa! A szövődménnyel társuló szorongásos betegségek öngyilkossági rizikója extrémen magas. A pánikbetegségben szenvedők 20 %-ának anamnézisében fordul elő öngyilkossági kísérlet. Amennyiben a pánikbetegséghez az alkoholizmus és a depresszió közül egy társul, a kockázat 50 %-ra emelkedik, ha mind az alkoholizmus, mind a depresszió társul (ami sajnos nem ritkaság), akkor az öngyilkossági kísérlet már a betegek 70 %-nak anamnézisében szerepel”. (Bitter István)
Látható, hogy a szorongás normális lélektani jelenség is lehet, ezért sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem könnyű felismerni, hogy a szorongás mértéke meddig elfogadható, és mikortól igényel orvosi segítséget.
Ezért ajánlatos „kézben tartani” a saját szorongásunkat.
Erich Kastner szellemesen szól a szorongásról:
Lesz-e még jobb, vagy egyre rosszabb? Kérdem, Ám kérdezz! A véleményem: az élet - életveszélyes.
Mennyire érint a stressz, a pánik, a szorongás?
Naponta oly sok stressz és negatív élmény ér minket, hogy gyakran nincs idő feldolgozni a történteket. A mindennapos stressz aztán hamar elkezdi felőrölni az idegrendszerünket.
Néhány kérdés, amely segíthet neked abban, hogy tisztán lásd a jelenlegi viszonyodat a szorongáshoz:
Akarsz-e változtatni a szorongásaidon?
Mennyire vagy nyitott a változásokra, amelyek segíthetnek neked?
Végezz önelemzést, hogy tisztán lásd a félelmeidet!
Mi váltja ki nálad a szorongást?
Ismerd fel a félelmeid kiváltó okát!
Mitől félsz, mi az, amit el akarsz kerülni?
Ezek konkrét dolgok?
Egy vagy több dolog?
Bizonyos dolgok vagy inkább helyzetek?
Dolgozz ki válságkezelő programot a félelem kézben tartásához!
Szorongás csökkentő légző gyakorlatok
Feküdj hanyatt a padlón vagy egy kemény ágyon. Hunyd le a szemed, karod a tested mellett, (de ne érjen a testedhez), tenyered fordítsd felfelé. Lábaid kinyújtva enyhe terpeszben, lábfejed legyen kényelmesen elernyesztve. Tegyél párnát a fejed és a térded alá, hogy kényelmesebben feküdjél.
Figyeld a lélegzetedet. Belégzésnél az orrodon keresztül vedd a levegőt.
Tedd mindkét kezedet a hasad köldök alatti részére és lélegezz egyre lassabban. Figyeld meg, ahogyan a hasad belégzéskor felemelkedik, kilégzéskor pedig lelapul. A levegőt a szádon fújd ki.
Belégzéskor számolj el négyig, tartsd benn a levegőt kettőig és fújd ki nyolcra.
Figyeld meg hogyan mozog a mellkasod; szinkronban kell lennie azzal, ahogy a hasad mozog.
Ezt a légzést gyakorold sokszor egy nap, mivel a szorongás jelentkezésekor a helyes légzés segít a megnyugvásban, és segít elkerülni a szorongás fokozódását.
A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.
Csehák Hajnalka
Jelentkezz Te is a Pánik csoportunkba!
- Váratlanul rád törő rosszullétektől szenvedsz?
- Rossz a közérzeted?
- Megmagyarázhatatlan szorongás gyötör?
- Halálfélelmet éltél át, mert azt hitted, infarktusod van?
- Az orvosod azt mondja: nincs szervi bajod, lelki eredetű testi tüneteid vannak…
Környezetedben azt mondják: ne nyavalyogj, az orvos is megmondta, hogy egészséges vagy, nincs semmi bajod. Bántó szavak hangzanak el, megvádolnak azzal, hogy hisztériás vagy, ki akarod húzni magad a feladatok alól, okot keresel a lustaságra, vagy álrosszullétekkel akarod kierőszakolni, hogy jobban figyeljen rád a párod.
Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pszichológussal vagy a pszichiáterrel történő egyéni vagy csoportos beszélgetések során a személy megtanulja a pánikrohamot megérteni és feldolgozni. A pánik leküzdéséhez elengedhetetlen a kiváltó okok megkeresése, a belső működési mechanizmusok felismerése és megértése, hiszen tisztában kell lenni azzal, hogy milyen tényezők okozzák illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. Ez a terápia kognitív, megértő része.
A terápia második része a viselkedési rész, ahol a páciens megtanulja, hogyan kell átvészelni a pánikrohamot. Átértékeli a pánikot megelőző helyzetet, megtanulja kezelni a szorongását, kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel a korai stádiumban leállíthatja a kezdődő rosszullétet.
A szenvedő ember számára mindig óriási dilemma, hogy gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli utat válasszon? Természetesen jobb, ha minél kevesebb mérgező anyag kerül a szervezetünkbe, ezért, ha nem feltétlenül szükséges, ne szedjünk gyógyszereket.
Vannak azonban helyzetek, amikor olyan nagy a szenvedés nyomás, hogy érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a szenvedő ember szorongása enyhüljön, és képes legyen egyáltalán elkezdeni azt a pszichoterápiás kezelés sorozatot, amelynek bizonyos pontján biztonsággal le lehet állítani a gyógyszereket.
Meg kell érteni, hogy a pánikroham nem valamilyen betegség jele, hanem maga a betegség.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez.
Munkánkat pszichológus és pszichiáter együttműködésével végezzük.
A pánikbetegség nagy mértékben rontja az életminőséget, ezért kérj mielőbb segítséget.
Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!
Pánik, szorongás cikkgyűjtemény
A pánikroham a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az időről időre előtörő, kiszámíthatatlan és elemi erejű intenzív félelem, mely testi tüneteket produkál.
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony munka. Jók a gyógyulás esélyei, lassan, de vissza tud térni a pánikbeteg a normális napi tevékenységekhez, és jobb minőségű életet tud élni, amint kilép a betegség árnyékából. Hogyan történik a pánikbeteg gyógyulása?
A pániktünetekkel, a pánikbetegséggel folyamatosan foglalkoznak a kutatók, mert egyre több ember életét keseríti meg ez az alattomosan támadó, kiszámíthatatlanul érkező, félelmetes állapot. A kutatások a kialakulás okai szerint kétfajta pánik keletkezését különböztetik meg: a spontán kialakuló és a szorongásos pánikot.
Ha te is a pánik szorításában, és bizonytalan félelmében éled az életedet, gyere és tanuld meg, hogyan válj bátorrá a pánik nélküli élethez. Pánikosnak lenni nem gyávaság, de leküzdeni a pánikot, hatalmas bátorság, és óriási erőfeszítés. De megéri a befektetett időt és munkát, mert pánik nélkül élni felszabadító, boldog, egészséges állapot.
Agora (aγορά) görögül teret jelent, ahol az emberek sétálva beszélgettek. A fóbia (φόβος/φοβία) pedig a valamitől való viszolygást, taszítást jelenti. Az agorafóbia szó szerint tehát a nyílt tértől való viszolygás, félelem. A ma elterjedt szóhasználat azonban többet jelent ennél. Agorafóbia az is, amikor valaki a közlekedéstől fél, vagy a boltba nem mer bemenni. A mindennapi értelmezés szerint az is agorafóbia, amit korábban még klausztrofóbia jelenségként, azaz a bezártságtól való félelemnek neveztek. Az agorafóbia tüneteiben szenved ugyanis az is, aki a közlekedéstől fél, félelmét azzal magyarázza, hogy azért nem mer felszállni egy buszra vagy vonatra, mert ott be van zárva, nem tud bármikor kiszállni, lelépni. Igen gyakori a lifttől való félelem: ebben az esetben hasonló megokolást hallunk a betegektől. Nem attól félnek, hogy a lift (repülőgép) lezuhan, hanem attól, hogy nem szállhatnak ki belőle bármikor.
A szociális fóbiában szenvedő beteg szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. A szociális fóbiások a leggyakrabban a következő helyzetektől félnek:
- bemutatkozás,
- telefonálás,
- látogatók fogadása,
- mások előtt enni (enyhébb esetben csak éttermekre és más nyilvános helyekre vonatkozik, súlyosabb esetben a saját otthonukban, családjuk körében sem képesek enni),
- mások előtt írni (ami egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem képes egy szerződést vagy egy átvételi elismervényt aláírni),
- előadást, beszédet tartani,
- felelni, vizsgázni.
A civilizációs betegségek között külön csoportot alkotnak a lélek, a psziché megbetegedései. A depressziós, a szorongásos és az addiktív kórképek száma - nem pusztán a pontosabb felderítésnek köszönhetően - nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt évtizedekben. A megnőtt esetszám felvetette a kategóriák tisztázásának szükségességét, ezért volt fontos a pánikbetegség kategóriájának megalkotására.
A szorongás mindig valamilyen inger hatására kezdődik. Ez az inger lehet kívülről jövő, vagy keletkezhet belül is. Leggyakrabban fel sem ismerjük, hogy milyen inger indítja el a pánikrohamot. Bár a pánik nem örökölhető, mégis feltételezhetjük, hogy előfordulhat genetikai érintettség, hiszen a pánikbetegek rokonai között ötször több pánikbeteget találtak. Mégis a tudomány mai állása szerint a pánik szindróma megjelenése inkább a szocializáció számlájára írható, és tanult mintának számít. Ez azért jó hír a „pánikosoknak”, mert ha megtanultunk „pánikolni”, akkor megtanulhatjuk a „nem pánikolós” létet is.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma. Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.
Hogyan jön létre a szorongás, a pánik? Mitől válunk szorongóvá, és mit kezdjünk a kialakult szorongásainkkal, az alattomosan támadó félelmeinkkel, egyre több ember számára felvetődik, és egyre több ember keresi a választ.
Tulajdonképpen ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult is a pánikból meggyógyulni. Sokan panaszkodnak, hogy már mindent elolvastak a pánikról, beszedtek egy nagy kosárnyi gyógyszert, és mégsem gyógyultak meg. Érthető, hiszen egyik sem a te saját, személyes életedről szól, miközben a pánik oka a saját élettörténetedben keresendő. Ezért kérj személyre szabott segítséget!
A minket körülvevő világ az elmúlt évtizedekben komoly változásokon ment keresztül. Olyan események történtek, amelyekre a legtöbben nem számítottunk. Ezek az események jelentősen megnövelték az életünkben jelenlevő stressz mennyiségét. A szorongás nagyon kellemetlen állapot, mégis, a szorongók 85-90%-a nem tesz semmit, hogy segítsen magán. Sokan az önpusztítás útjára lépnek, és ezáltal csak még betegebbek lesznek. Ha szembe nézel a félelmeiddel, ha megismered a kiváltó okait, akkor sokat tehetsz magadért.
Az önértékelő kérdőív segít Neked abban, hogy tájékozódjál hangulati állapotodról és a további tennivalókról. Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre! A válaszadáskor az utóbbi két hét tapasztalatait vedd figyelembe.
A könyvespolcra ajánljuk
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek)
Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Szendi Gábor: Pánik (Tények és Tévhitek) »
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal
Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, hideg verejték csorog homlokunkon, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk – kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak – miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség ismert szakembere azt tanítja könyvében: ha megfelelő ételeket fogyasztunk, elsajátítjuk a helyes légzést, sokat mozgunk, ha idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor megbirkózhatunk pánikrohamainkkal.
Shirley Trickett: Csak semmi pánik! Hogyan birkózzunk meg pánikrohamainkkal »
Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen
Harriet Lerner
„Harriet Lerner imponáló őszinteséggel, számos tanulságos esettel hozza testközelbe a félelem, a szorongás és a szégyen okait és következményeit. A szerző Sigmund Freudhoz hasonló bátorsággal mer a saját szorongásairól beszélni. Nemcsak a lelki zavarokkal küzdőknek, hanem hozzátartozóiknak, a gyermekeik neveléséért aggódó szülőknek, házaspároknak és mindazoknak ajánlom a Hívatlan vendégeinket, akik szeretnék megérteni a bennük és a környezetükben zajló, ellentmondásos lelki folyamatokat.”
(Gerevich József pszichiáter, a Nők Lapja szakértője)
„Könyvem megjelenését követően többször beszéltem arról, hogy miért félek-félünk a sikertől, de egyszer sem tudtam világosan megfogalmazni. Lernernek sikerült. Általa értettem meg igazán azt is, hogy mi a különbség a félelem és a szorongás között, hogy miért rettegek minden változástól-változtatástól, és hogy mikor, miért szégyellem magam, még akkor is, amikor nem kell.„
(Albert Györgyi, a Miért pont én? című könyv szerzője)
Harriet Lerner: Hívatlan vendégeink: Félelem, szorongás, szégyen »
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.)
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András
Eltűnt a nyugalom az életünkből? Mégis, mikor jellemzett minket a nyugodt élet? A pogánylázadások idején? A tatárjáráskor? A török hódoltság korszakában? Akkor, amikor kurucok és labancok ölték egymást? A 48-as szabadságharc idején? A Bach-korszakban? Az I. világháborúban? A kommün alatt? A különítményesek garázdálkodásakor? A II. világháborúban? A nyilasok uralmakor? A Rákosi-diktatúra idején? Az 56-os népfelkeléskor? A forradalmat követő időszakban? Esetleg amikor a rendszerváltás volt? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta. Nincs élet félelem nélkül. Vannak ugyanis igazi veszélyek, amelyektől a félelem megvéd minket. Élni segít. S vannak irreális félelmek is, amikor veszélyeztetve érezzük magunkat, holott semmi rossz nem fenyeget. Ilyenek például a fóbiák, amelyek csak nehezítik az életet. Legalább ezektől próbáljunk megszabadulni.
Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Mesterkurzus 27.) »
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
