Pár(bajok)

Avagy a párkapcsolati válságok mélyebb (evolúciós) okairól

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a férfiak és a nők nagyon sok tulajdonságban különböznek egymástól, és ez mindig is így volt. Ha felismerjük, és tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, akkor nagyon sok csalódástól és keserűségtől kímélhetjük meg magunkat.

A nők és férfiak más szerepet töltenek be a társadalomban, amely szerepek és azok szabályrendszere az emberi társadalom fejlődése során alakult ki. Ezen fejlődési folyamat megértése segítséget nyújthat párunk viselkedésének megértéséhez is.

A szerelem ünnepnapjai

A szerelem az ember életének egyik legszebb érzése. Nem véletlen, hogy az irodalom, a képzőművészetek, és általában az emberi alkotások (számtalan csodálatos épületet építettek hölgyek számára, örömére) a legmagasabb rendű emberi érzések közé sorolják a szerelmet.

Amikor szerelmesek leszünk, csodálatosan érezzük magunkat. Örökké szeretni fogjuk egymást - hisszük. Hogy a szerelem elmúlik? Másnál igen, no de nálunk? Velünk ilyen nem fordulhat elő, a mi szerelmünk örökké tart majd - gondoljuk és hirdetjük. Látjuk szüleink, barátaink, ismerőseink problémáját, de a mi szerelmünk nem olyan. A mi szerelmünk fölötte áll mindeneknek. Majd mi megmutatjuk, hogy a mi szerelmünk sosem múlik el, a mi boldogságunk örökké tart, és nálunk minden másképpen lesz, mint másoknál. Úgy érezzük, hogy ez a csodálatos érzés csak a miénk, boldogok vagyunk, hisszük, hogy a mi szerelmünk, a mi kapcsolatunk különleges, elszakíthatatlan kötelék.

A csoportjaimba járó érett nők és férfiak gyakran arról beszélnek, hogy nem képesek szerelmesnek lenni. Amikor jobban megvizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy azt a szerelmet nem képesek érezni, ami kamaszkorukban „elvette az eszüket”. Hiányolják azokat az érzéseket, amelyek arról szólnak, hogy „nem tudok nélküled élni, Te vagy a mindenem, bármit megteszek érted …”. Ezekből a problémákból az után közösen levonjuk a tanulságot, hogy sokkal hamarabb növünk ki a serdülőkorból, mint a serdülőkori szerelem vágyából.

Gyakran megmarad a kamaszkorunk után is az az elvárás a szerelemmel, a szerelmünkkel kapcsolatban, hogy vakká és süketté kell, hogy váljunk, ha szerelmesek vagyunk. Sétákra vágyódunk a csillagfényes éjszakában, kívánjuk, hogy szerelmünkkel átfussunk a szivárvány alatt, romantikára, túláradó érzelmekre, virágokra, szerelmes keringőkre vágyunk. Azt gondoljuk, a szerelem azonos az extázissal, csupa szenvedély, romantika, amely olyan szexuális gyönyörben teljesedik ki, amitől megmozdul a föld. Amikor sikerül belátni, hogy a serdülőkori szerelem „előtanulmány, bevezetés” a felnőttkori szerelemhez, máris kevésbé kritikusan szemlélik a csoporttagok a saját jelenlegi kapcsolatuk minőségét.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az érett, felnőtt szerelem nélkülözi a romantikát, a virágot, a sétát a csillagfényes éjszakában, a "válasszunk magunknak csillagot" mondatot, vagy azt a szexuális élményt, amikor tudatunk ellobban, és a mennyországban érezzük magunkat.

Párkapcsolatunkban vannak nagyszerű, különleges pillanatok, amelyek pontosan olyanok, mint a fent említettek, amelyek megfelelnek a legmerészebb álmainknak. De tudnunk kell, hogy az ilyen pillanatok különlegesek és ritkák. Ezért, ha megadatik, hogy ilyen pillanatokat éljünk át, tekintsük azt ajándéknak, amelyet párunktól kaptunk, és őrizzük, dédelgessük a lelkünkben.

Ne feledjük azonban, hogy ajándékot nem kaphatunk az élet minden napján, és az ajándék nélküli hétköznapokból sokkal, de sokkal több van, mint az ünnepnapokból.

A szerelem ünnepnapjai után jönnek a dolgos hétköznapok

Arra teszek kísérletet, hogy 8 év tapasztalatait felhasználva összegyűjtsem azokat a tanulságokat, módszereket, amelyek a párkapcsolatunk hétköznapjainak egyensúlyban tartását segíthetik.

Az a tapasztalatom, hogy bármennyi szerelemmel, szeretettel, ígérettel, fogadkozással, idealista vagy realista elképzelésekkel kezdődik is egy párkapcsolat, soha nem lesz olyan, mint amit az elvárásainkban megfogalmazunk.

Amikor elképzeljük, hogy milyen is lenne az a kapcsolat, amelyre vágyódunk, a legtöbben hasonló igényeket fogalmazunk meg. Például, hogy mindig számíthassunk egymásra, hogy örökké tartson mindkettőnk hűsége, hogy elfogadjuk egymás hibáit, hogy szándékosan soha ne bántsuk meg egymást. Szeretnénk, ha a fontosabb dolgokban mindig egyet értenénk, és csak apróságokban lenne eltérő a véleményünk. Vágyódunk arra, hogy mindig nyíltak és őszinték lehessünk egymáshoz, soha ne kelljen szerepet játszani a párunk előtt. Szeretnénk megóvni párunkat a külvilág minden nehézségétől, készek vagyunk megvédeni Őt, és küzdeni érte, ha kell. Ugyanezt elvárjuk tőle is, hogy óvjon és védjen meg minket, és küzdjön értünk, ha úgy hozza az élet. Arra vágyódunk, és arra készülünk, hogy a közös életünk lesz a menedékünk, a mennyországunk, és közös otthonunk lesz a nyugalom, béke, boldogság és biztonság szigete ebben a kegyetlen, kemény, szívtelen világban.

Amikor megszeretünk valakit, és kötődünk hozzá, amikor elkezdődik a közös életünk, eszünkbe sem jut, hogy ezek a vágyak csak ritkán teljesülnek így. Csoportjaimban a történetek megszegett ígéretekről, teljesületlen vágyakról, fájdalomról, szándékos sértésekről, ellenségeskedésről, a megértés hiányáról, egymás határainak el nem fogadásáról, engesztelhetetlen haragokról, testi és lelki bántalmazásról, néha életre-halálra vívott harcokról szólnak.

Amikor két ember szerelmen alapuló szövetséget köt egymással, az érzelmek milliónyi selyemszállal kötik össze őket. Az elkerülhetetlen napi sérelmek kikezdik a kapcsolat selyemszálait, amelyek a napi feszültségek, bántások, sértődések, viták és veszekedések hatására elkezdenek szakadozni. Ha túlságosan sok sérül az érzelmeink selyemszálaiból, és már összecsomózgatni sem tudjuk őket, amikor az érzelmi kötelékeink elszakadnak, akkor általában bekövetkezik a valóságos szakítás is.

Ahhoz, hogy az érzelmeink selyemszálaiból a lehető legkevesebb szakadjon el, és párkapcsolataink tartósabbak és boldogabbak legyenek, az egyik legfontosabb dolog, hogy megtanuljunk "férfiül" és "nőül". Ahhoz, hogy megértsük, mit szeretne egy férfi, és mit szeretne egy nő a párkapcsolatában, meg kell ismernünk az igényeit és a "működési" módját.

Ha tudjuk, hogy párunk miért viselkedik úgy az adott helyzetben, ha felismerjük az Ő igényeit, akkor könnyebben tudjuk azokat teljesíteni. És ha a megfelelő módon tudjuk jelezni a saját igényeinket, ha megtanulunk kérni, akkor sokat segítünk a párunknak abban, hogy azokat a számunkra megfelelő módon tudja teljesíteni.

Ahhoz, hogy boldogabbá tegyük a párkapcsolatunkat, meg kell ismernünk a férfiak és a nők közötti különbségeket. Ha megismerjük, és tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, akkor a másik viselkedése nem lesz olyan érthetetlen és bántó a számunkra.

Amikor a szerelembe esés ünnepnapjait felváltják a dolgos hétköznapok, akkor a legfontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra, megértsük, és tiszteletben tartsuk egymást. Ha nem ezt tesszük, akkor előbb vagy utóbb indulatosak, kritikusak, türelmetlenek és követelőzők leszünk, és az könnyen belátható, hogy ezek az érzések milyen sokat ártanak a kapcsolatunknak.

Az elfojtott düh hol itt, hol ott tör ki, és egy idő után hiába próbálkozunk megbeszélni a dolgokat, sorra kudarcot vallunk. Egyre több gond árnyékolja be a kapcsolatunkat, nő a bizalmatlanság, és múlik a szerelem varázsa.

Panaszkodunk egymásra, és elfelejtjük, hogy együtt élni nem azt jelenti, hogy feloldódunk a másikban. Eggyé válni nem azt jelenti, hogy egyikünknek el kell veszítenie az identitását, fel kell adnia a saját egyéniségét, és olyanná kell válnia, amilyenné a társa formálja.

A mai kor férfia és nője az egyenrangú, vagy ahhoz közelítő, kiegyensúlyozott kapcsolatban érzi jól magát. Kölcsönös szereteten, kölcsönös tiszteleten alapuló, egymás megbecsülését szem előtt tartó párkapcsolatot keresünk. Már nem lepődünk meg, ha GYES-en lévő fiatal férfivel, vagy jól menő vállalkozást vezető nővel találkozunk. Átalakulóban vannak a társadalmi szerepeink, de az évezredek óta örökségként magunkkal hozott tulajdonságainkat nem tudjuk levetkőzni. A tudatunk igyekszik megfelelni a kor követelményeinek, ezért a hagyományos női szerepeink mellett igyekszünk jó munkaerővé, gyakran családfenntartóvá válni. Ösztönös megnyilvánulásainkban azonban az ősi értékeket keressük és kínáljuk.

A párkapcsolati válságok mélyebb (evolúciós) okairól

Ha visszatekintünk az ősember világára, akkor tisztán láthatjuk, hogy a férfiak és a nők hogyan különböztek egymástól. A férfiak vadásztak, halásztak, és annál nagyobb megbecsülésnek örvendett egy férfi, minél nagyobb teljesítményt vitt véghez, minél több állatot ejtett el, minél több halat fogott ki. A férfiak harcoltak, támadtak és védekeztek. A férfiak számára azok a tevékenységek voltak fontosak, amelyek eredményeket hoztak, ahol megmutathatták erejüket, bebizonyíthatták rátermettségüket és képességeiket. A tárgyak és a dolgok foglalkoztatták őket, a zsákmányszerzés és az egyedül elérhető eredmények, a megoldások.

A nők nem mentek messzire, a barlangban és a környékén élték az életüket. Nevelték a gyermekeiket, segítették egymást. A teljesítményeknél sokkal fontosabb volt nekik, hogy kiélhessék a szeretetüket, a jóságukat és a gondoskodásra való igényüket. Odafigyeltek a gyermekek és egymás érzelmeire, kívánságaira, tapasztalataikat kéretlenül is megosztották egymással. Szeretetüket úgy fejezték ki, hogy gondoskodtak arról, aki rászorult, és ha szükséges volt, tanácsokkal látták el egymást.

Miben és hogyan különböznek a férfiak és a nők?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a férfiak és a nők nagyon sok tulajdonságban különböznek egymástól, és ez mindig is így volt. Ha felismerjük, és tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, akkor nagyon sok csalódástól és keserűségtől kímélhetjük meg magunkat.

A súrlódások és nézeteltérések elkerüléséhez nem elég a jó szándék, a szerelem, a szeretet. Tudás is szükséges hozzá. Tudnunk kell, hogy alapvetően tévesen gondolkodunk akkor, amikor azt képzeljük, hogy ha a párunk szeret minket, akkor ugyanúgy kell gondolkodnia, éreznie és viselkednie, ahogyan mi gondolkodunk, érzünk és viselkedünk. Ennek a tévedésnek egyaránt áldozatul esnek a férfiak is, és a nők is. A különbség csak annyi, hogy a férfiak azt várják el a párjuktól, hogy ugyanúgy gondolkozzanak, mint ők, a nők pedig azt várják el a párjuktól, hogy ugyanúgy érezzenek, mint ők.

Mivel azonban olyan különbözőek vagyunk, a viselkedésünk és a reakcióink is különbözőek egy adott helyzetben. Egymás viselkedését gyakran érthetetlennek és bosszantónak, bántónak vagy sértőnek érezzük.

A végeredmény: csalódottság, elutasítás, és a feszültségek, a meg nem értettség hatására a szerelem érzése belehal a hétköznapi csatározásokba.

A férfi is és a nő is vesztesnek és becsapottnak érzi magát, hiszen oda lettek a legszebb vágyai és reményei, amelyeket a harmonikus párkapcsolatról megálmodott.

Ha szeretnénk kapcsolatunk harmóniáját hosszú időn keresztül megőrizni, nem szabad elfelejtenünk, hogy a férfiak és a nők különbözőek. Néha azt gondolom, jó volna egy tolmács, aki a nők, és a férfiak között közvetítene, hogy jobban értsék egymás reakcióit. A férfi és a nő közötti harmóniát akkor a legkönnyebb megteremteni, ha a férfi is és a nő is megtalálja a saját belső egyensúlyát, és egyenrangú kapcsolatban, nem pedig függőségi viszonyban élnek egymással.

Értsük meg a férfiakat!

A párkapcsolati válság elkerülése

A férfiak akkor találják meg a lelki egyensúlyukat, ha célokat tűzhetnek ki maguk elé, és ezeket a célokat el is érik. Ha eredményeket mutathatnak fel, ha bebizonyíthatják a rátermettségüket egy-egy feladatra. Legfontosabb értékeik a szakértelem, a hatékonyság, a teljesítmény. Büszkék az erejükre és a képességeikre.

A férfiak számára az önmegvalósítást a siker és a győzelem jelenti. Mércéjük az eredményességük. Azonosságtudatuk nagyon fejlett. Még az öltözködésükben is kifejezésre juttatják, melyik szakmai csoporthoz tartoznak, és az eredményességük mértékének azonnal feltűnően látszódnia kell. Gondoljuk csak el, hogy a szerelők, benzinkutasok, üzletemberek, valamiféle egyen öltözéket hordanak, nem beszélve a rendőrökről, katonákról, akik egyenruhájukon olyan jelzést viselnek, amelyből első pillantásra megállapítható, hol áll a ranglétrán, tehát mennyire sikeres és eredményes a munkája, amit végez.

A férfiak nem olvasnak lelkizős újságokat, szerelmes regényeket, nem néznek könnyfakasztó sorozatokat. A férfiakat a horgászat, a tehetősebbeket a vadászat vagy az autóverseny és a focimeccs érdekli. Ahol mérhető és kézzelfogható az eredmény. A férfiak szakkönyveket olvasnak, és ha mégis regényekre támad kedvük, akkor az útleírásokat, történelmi témájú könyveket, riportkönyveket kedvelik leginkább. Amelyek a racionalitáshoz közel vannak, amiből tudásukat gyarapíthatják. Televízióban a híradót, időjárás jelentést, és a sportműsorokat részesítik előnyben.

Sokkal jobban foglalkoztatják őket a tárgyak, mint az emberek és az érzelmek. A férfiak gyors kocsikról, nagy teljesítményű, de apró termetű számítógépekről, és mindenféle technikai csodákról álmodoznak.

Ha egy férfinak problémája akad, csak ritkán beszél erről, mert egyedül akar megbirkózni vele. Úgy gondolkodik, hogy miért is avasson be mást a gondjaiba, ha azokat egyedül is meg tudja oldani? Megtartja magának a bajait, mert egy férfi szemében a gyengeség jele, ha segítséget kér. Gyengének lenni, pedig egyenlő az értéktelenséggel a férfi számára.

A férfi bölcsességének jele, hogy amennyiben sok próbálkozás után mégsem tud megoldani egy problémát, akkor megkérdez valakit. Megfigyelhetjük, hogy csakis olyan személyt (természetesen másik férfit) avat be a gondjaiba, akit tisztel. Ilyen esetben a másik férfi megtiszteltetésnek veszi a lehetőséget, hogy tanácsot adhat, és büszkén segít férfi társának a probléma megoldásában. Két férfi azért ebédel együtt, hogy megbeszéljen valami tervet vagy üzleti ügyet. Problémát oldanak meg. Ráadásul nem kell bevásárolni, főzni és mosogatni, tehát praktikus megoldása az étel megszerzésének.

A férfiak megoldásokat akarnak az életben. Egy férfi így gondolkodik: kitűztem magam elé egy célt. Most itt állok. Oda szeretnék eljutni. Két pont között legrövidebb út az egyenes. Megtervezem, milyen lépéseket kell megtennem, hogy elérjem a célomat. Elindulok. Ha akadályba ütközöm, átmászok rajta. Ha nem lehet átmászni, jobbról vagy balról megkerülöm. Aztán megyek tovább, míg célhoz nem érek. Ilyen egyszerű ez - mondja végül elégedetten.

Ha egy férfinek problémája van, attól érzi jól magát, ha egyedül, önállóan, meg tudja oldani a problémát.

Hölgyeim! Értsük meg a férfiakat!
Fogadjuk el, hogy nincs semmi baj velük, csak egyszerűen férfiból vannak!

Értsük meg a nőket!

A párkapcsolati válság elkerülése

A nőknek más az értékrendjük. A lelki egyensúlyukat akkor találják meg a legkönnyebben, ha az emberi kapcsolataik rendben vannak. A nők kapcsolatorientáltak. Önbecsülésüket, érzéseiket a kialakított kapcsolataik minősége határozza meg.

Legfontosabb értékeik az érzések, a szerelem, a szépség, a mély emberi kapcsolatok, és a kommunikáció, mely ezeket szolgálja. Időt és fáradságot nem kímélve támogatják egymást, lelki támaszt nyújtanak a körülöttük élőknek.

A nőket kevéssé érdeklik a tárgyak, a technika vívmányai (csak amennyiben a kényelmüket szolgálja, de a szerkezetük, működésük már távolabb áll tőlük), inkább a harmónia, a közösség jóléte, a szeretet teli együttműködés okoz jó érzéseket.

A nők nem hordanak egyenruhát. Sőt azt szeretnék, ha mindenki egyéni öltözékben jelenhetne meg, és soha nem kellene az utcán a ruhája másával szembe találkozni. Az öltözködésük kifejezi az aznapi közérzetüket, hangulatukat. Naponta akár többször is átöltöznek, ha a hangulatuk azt megkívánja.

A nők számára a legfontosabb, hogy kiélhessék a jóságukat, a szeretetüket, és a gondoskodásra való igényüket.

A kommunikáció rendkívül fontos a nők számára. A kommunikáció az eszköz ahhoz, hogy minél pontosabban megoszthassák egymással a gondolataikat, és minél pontosabban megértsék egymás érzéseit. Az önmegvalósításuk múlik azon, hogy sikerül-e kellemes viszonyt, jó kapcsolatot kialakítani a másikkal.

Amikor két nő együtt ebédel, akkor kapcsolatot építenek, vagy lelki támaszt nyújtanak egy barátnőnek, vagy lelki támaszt kapnak egy barátnőtől. Magam is megfigyeltem már, hogy a nők nyilvános helyen történő beszélgetései nyíltak és bensőségesek. Semmi kivetni valót nem találnak abban, ha az ebéd közbeni beszélgetés közben kigördül néhány könnycsepp.

A nők érdeklődési körében előkelő helyet foglal el a pszichológia. Minden érdekli őket, ami a személyiség fejlődésével kapcsolatos, amitől boldogabbá válhatnak a kapcsolataik, vagy ami gyógyít.

Szívesen elidőznek egy parkban, egy bevásárló központban, vagy bárhol, ahol valami szépséget láthatnak, találhatnak. Minden, ami szép, ami kellemes és harmonikus, a személyiségüket építi.

A nők szívesen olvasnak lelkizős, önboncolgató írásokat, szerelmes regényeket, kedvelt művészeti műfajuk a romantika. Gyakran ábrándoznak a szerelemről, a televízióban a megható történeteket megkönnyezik. Érdekli őket az öngyógyító irodalom, szinte mindent kipróbálnak, ami azt ígéri: ettől jobban érzik majd magukat. Szeretnek különféle kézimunkákat készíteni, átélik közben az alkotás örömét, a szépség teremtését.

A nők nagyon intuitívek. A fejlődés elmúlt évezredeiben kifejlődött az a képességük, hogy kitalálják mások vágyait és szükségleteit, és örömöt okoz számukra, hogy odafigyelnek mások kívánságaira, érzelmeire. A nőknél az a szeretet jele, ha kéretlenül segítséget, támogatást ajánlanak egymásnak. A nők számára a segítség felajánlása azt jelenti, hogy szeretik, kényeztetik őket.

Ha egy nő tanácsot ad valakinek, akkor azt szeretné kifejezni ezzel, hogy a másik fontos a számára, ezért gondoskodni akar róla. A nőknek meggyőződésük, hogy minden tökéletesíthető, ezért mindent tökéletesíteni akarnak.

Ha egy nőnek problémája van, elsősorban attól érzi jól magát, ha vannak olyan szerető barátai, akikkel beszélhet róla.

Uraim! Értsük meg a hölgyeket!
Fogadjuk el, hogy nincs semmi baj velük, csak egyszerűen nőből vannak!

Cselekedj, mert a szándék kevés a sikerhez!

A párkapcsolati tréning során feldolgozandó kérdések

• Mi az alapvető különbség a férfiak és a nők között?
• Kinek a viselkedése okozza a konfliktusokat, és hogyan lehet másképpen viselkedni?
• Mi a szóbeli bántalmazás, és hogyan lehet védekezni ellene?
• Hogyan vedd rá a párodat arra, hogy másképpen viselkedjen?
• Miként lehet eldönteni, hogy egy kapcsolat még megmenthető, vagy nem érdemes több energiát pazarolni rá?
• Megelőzhetők-e a párkapcsolati válságok?
• Mit, miért és meddig érdemes eltűrni a kapcsolatodban?
• Mit adj a párodnak, hogy elégedett legyen, és mit várj el a másiktól?
• Ha már nem lángol a szerelem, hogyan tartsd meg a kapcsolat egyensúlyát?
• Hogyan szerezd vissza az elkóborolt párodat?
• Mit tegyél, ha a szíved máshoz húz, de az eszed a párod mellett tart?
• Hogyan viselkedj, ha válságba jutott a párkapcsolatod?
• Mit tegyél, ha bántalmaz a párod, és te mégis ragaszkodsz hozzá?
• Miért fontos a szex a párkapcsolatban, és mit tegyél, ha nem működik?
• Hogyan tudtok egyensúlyt tartani, ha eltérők az igényeitek?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ a párkapcsolati tréningen, tanácsadáson. Bármit kérdezhetsz, nincsenek tabu témák, minden felmerülő gondodban igyekszünk a segítségedre lenni.

Párkapcsolat válsága - További információ a párkapcsolati válságkezelő levelező tréningekről »

Párkapcsolat, párkapcsolat válsága cikkgyűjtemény

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.