Személyiségfejlesztés
Segít-e az önismereti, személyiségfejlesztő tréning?
Amikor a személyiségfejlesztés témaköréről gondolkodunk, természetes, hogy felmerül bennünk a kérdés, mi is az a személyiség? Hétköznapi beszélgetéseinkben természetes módon használjuk a személyiség kifejezést, de vajon tudjuk-e pontosan, hogy mit is jelent a kifejezés: személyiség, vagy személyiségfejlesztés? Bizonyos tekintetben mindannyian kicsit pszichológusok (is) vagyunk, hiszen nagyon is érdekel bennünket, hogy az emberek miért olyanok, amilyenek, mi magunk - családunk, barátaink és munkatársaink - miért vagyunk olyanok, amilyenek, és hogyan változhatunk – remélhetőleg pozitív irányba.
A mindennapi személyiség fogalom
Amikor azon gondolkodunk, hogy milyen tulajdonságokkal jellemezhetünk a legtalálóbban valakit, és ezekre a tulajdonságokra milyen viselkedésből és milyen szavakból következtethetünk, akkor lényegében azt tesszük, amit a személyiségpszichológusok.
Mi a különbség mégis? A mindennapi értelemben a személyiség fogalmát akkor használjuk, amikor egy emberre jellemző sajátosságot akarunk kifejezni. Például: A főnökünk a munkahelyünkön nem kérdez meg minket, nem kér, hanem többnyire utasít. Azt gondoljuk róla: autokrata főnök. Néhányszor látjuk-halljuk, hogyan viselkedik a családjával. Azt tapasztaljuk, hogy a családtagjainak dirigál, ellentmondást nem nagyon tűr. Ekkor azt gondoljuk róla: autokrata személyiség. Akkor fogadjuk el a jellemző személyiségjegyet, ha több szituációban is bebizonyosodik, hogy az adott viselkedés jellemző rá.
A személyiség pszichológiai fogalma
A pszichológusok inkább elvont értelemben használják a személyiség fogalmát. Arra törekednek, hogy olyan személyiségfogalmaik legyenek, amelyek minél több emberre alkalmazhatók.
- A személyiség jellemzője az állandóság (pl.: első találkozáskor megállapítjuk, hogy új ismerősünk bőbeszédű. Évek múlva még mindig ezt tapasztaljuk).
- A személyiség szó használata akkor indokolt, ha megnevezzük a belső mozgatórugók rendszerét. Mindannyian tudjuk, hogy azonos szituációkban az egyik ember így, a másik másképpen viselkedik. A tetteiket a személyen belül lévő saját belső erőik befolyásolják.
- A személyiség harmadik legfontosabb jellemzője az egyediség. Nincs két egyforma személyiség. Minden valaha élt ember különbözik mindenki mástól. Még az egypetéjű ikrek személyisége is különbözik.
Mivel az ember személyiségét számtalan szempontból lehet és kell is vizsgálni, rendkívül sokféle elmélet született e vizsgálódások nyomán. Elméleteket általában két célra szoktak alkotni. Elsődleges cél, hogy az elmélet magyarázatot adjon arra a jelenségre, ami érdekel minket. Például: miért válik gyakrabban áldozattá az a gyermek, akinek a szülője is áldozattá vált gyermekkorában. Hiszen az áldozattá válás nem örökölhető, nem hordozzuk a génjeinkben. Az elmélet második funkciója az új információk előrejelzése. Egy-egy pszichológiai elmélet alapján előre tudjuk jelezni, hogy valaki, akiről elegendő információval rendelkezünk, hogyan fog viselkedni egy olyan helyzetben, amilyenben még nem láttuk őt.
Az ember személyisége érzékeny, és értékes, hiszen megismételhetetlen. Ezért nagyon óvatosan kell bánni vele. A személyiségelméleteknek ezért ellenőrizhetőnek kell lenniük. A pszichológia alapelve: Ne árts!
Személyiségpszichológia
Ezért még a legbrilliánsabb ötleteket is próbák alá vetik, mielőtt elfogadják őket. A személyiségpszichológia olyan tudományterület, ahol nagyon sok kutatás folyik, és sokat számít a kutatás bizonyító ereje. Az emberi személyiség megrajzolása, feltérképezése akkor ad a valóságnak megfelelő jellemzést, ha a személyiség elemei biztonsággal megmérhetők. Ezeket a pontos méréseket szolgálják a pszichológiai tesztek, kérdőívek, megfigyelések.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Amikor egy ember jól érzi magát, keveset gondolkodik arról, vajon milyen pszichológiai folyamatok segítik a jó érzései megélésében. Általában akkor merül fel a pszichológiai tudás szükségessége, amikor zavar támad az egészséges folyamatokban, és problémák mutatkoznak az egyén viselkedésében.
A pszichológia személyiségelméletei arra a kérdésre keresik a választ, hogyan fordíthatók vissza a problematikus folyamatok, és hogyan segíthető elő a hatékony életvezetés. Amikor valamilyen személyes problémával küszködünk, érdemes olyan szemléletű segítséget igénybe venni, ahol a személyiséget mint koherens (összefüggő) egészet szemléli meg a szakember, s nem csak a kiragadott problémával foglalkozik. Ekkor ugyanis sok hasonló probléma megoldása lehetővé válik egy terápiás folyamatban. Új viselkedési módok, mintázatok tanulhatók, amelyek a személyiség sikeresebb működését teszik lehetővé.
Példa: Egy fiú tanulási nehézségekkel küszködik, és a családja már-már úgy dönt, hogy alacsonyabb követelményű iskolában kellene folytatni a tanulást. Mielőtt véglegesen döntenek, tanácsadásra kísérik el a 19 éves egyetemistát. A fiú felvételi pontszáma kiemelkedő volt, érthetetlenek a tanulási nehézségei. A tanácsadó kérdései nem korlátozódnak a jelen helyzetre, hanem feltárják a korábbi tanulással, teljesítménnyel kapcsolatos élményeket is. A fiú sok más korábbi élménye között megemlíti azt is, amikor úgy érezte, hogy tökéletesen felkészült, de mégis rossz jegyet kapott a dolgozatára. Amikor erről beszél, sokkal feszültebbnek tűnik. Így fény derül olyan csalódásokra, amelyek lassan lerombolták az önbizalmát, és eluralkodott rajta az az érzés, hogy nem tud megfelelni a kihívásoknak. A fiú önbizalmát kell helyre állítani, tehát a személyiség sérülésére kell gyógyírt keresni, nem a követelményeket csökkenteni. Belátható, hogy a fiú egész életére hatással van az, hogy nem a kiragadott problémával (tanulási nehézség) foglalkoznak csak, hanem a félresiklott személyiségfejlődést (önbizalomhiány) igyekeznek helyre állítani.
Személyiségfejlesztés
A személyiségfejlesztés egy egész életen át tartó folyamat. Sok eszköze van. Amikor irodalmi műveket olvasunk, amikor önsegítő könyveket olvasunk, zenét hallgatunk, vagy önsegítő csoportba járunk, akkor autodidakta módon végezük a személyiségfejlesztés munkáját. Amikor szakemberhez fordulunk, akkor professzionális személyiségfejlesztés az elvárásunk. Ahhoz, hogy a személyiségfejlesztés hatékony legyen, minél pontosabb képet kell kapnunk sajár személyiségünkről. Ezért a személyiséget igyekszünk megmérni, azaz minél több információt gyűjteni róla.
Professzionális személyiségfejlesztés
A professzionális személyiségfejlesztés két fő információforrása: az önjellemzés, és a megfigyelői értékelés. Fontos kérdés a szubjektivitás és az objektivitás kérdése. Vannak olyan személyiségmutatók, amelyeket szubjektívnak, és vannak, amelyeket objektívnek tekinthetünk. Az önjellemzéskor a személy saját maga számol be arról, hogy milyennek tartja magát, hogyan érez, vagy viselkedik. Fontos megfigyelési szempont ebben az esetben az is, hogy a személy mit és hogyan mond el magáról. Az önjellemzés nagyrészt szubjektív információforrás, emiatt gyakran torzít.
Kérdőívekkel, tesztekkel, személyiségleltárakkal és más módszerekkel a szakember az objektivitást erősíti a személyiség megmérésében. Például, ha összeszámoljuk, hogy valaki hányszor akad el beszéd közben, ez egy objektív mérés, mert még nincs benne értelmezés. De erre a kapott számra (mutatóra) támaszkodhatunk, amikor az idegesség mértékére szeretnénk következtetni. A következtetésben már van szubjektivitás, mert ez már értelmezés, de maga a mutató objektív.
Az emberek gyakran olyan dolgokat tanulnak meg, amelyek akadályozzák a kiegyensúlyozott életvezetésüket. Ezzel együtt pedig gyakran nem sikerül megtanulniuk olyan dolgokat, amelyek megkönnyíthetnék az életüket. A professzionális személyiségfejlesztés arra irányul, hogy megszüntesse azokat a gátakat, amelyek megakadályozzák a személy belső egyensúlyának tartós megtartását, oldja a szorongásokat, félelmeket, fóbiákat. Célja, hogy a tudomány kipróbált és hatékony eszközeivel többek között emelje az egyén Én-erejét, önbecsülését, önbizalmát, örömkészségét, kapcsolatainak minőségét.
Hogy neked is sikerüljön,
kattints ide, és jelentkezz most
önismereti, személyiségfejlesztő csoportunkba!
Belőlem csak egy van - További információ és jelentkezés »
Adalékok a személyiségfejlesztés témaköréből
| Az egyiknek sikerül, a másiknak nem |
| Mindannyiunkat foglalkoztat az a kérdés, hogy mi lehet az ok, amely egyes embereket akadályoz a kibontakozásban, az önmegvalósításban? Alapvető ellentmondásról van itt szó, amely az önmegvalósítási vágy és a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás között feszül. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem: avagy Önismeret nélkül nem megy » |
| Önismeret, önbizalom hiánya |
| Nagyon izgalmas korban élünk, ahol előtérbe került az önismeret. Szüleink, nagyszüleink megadott séma szerint éltek, a társadalom keskeny mezsgyébe szorította az elvárásokat, milyennek kell, illik lennie egy rendes férfinak, nőnek, férjnek, feleségnek, s milyen legyen az ő viszonyuk. Igen leegyszerűsített kapcsolatminta volt ez. Bizonyos szempontból ez nagyon kényelmes is volt, nem kellett filózni azon, hogy „ki is vagyok én valójában?”, hiszen meg volt adva, beléjük volt nevelve, hogy ilyennek kell lenni. Aki nem ezt követte, az deviáns volt, kívülálló, aki az egész társadalmi renddel szemben állt. Mára ezek a férfi-, nő- és kapcsolatmodellek lejártak, széthullóban vannak. Ez a kor elhozta nekünk azokat a tudásokat, melyek segítenek felismerni nekünk, hogy kik is vagyunk valójában. Még nem is olyan régen, 150 éve ez csak a papoknak, és a legmagasabb szellemi szinten élőknek adatott meg. |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
