A táplálkozási zavarok lelki okai

Lelki egészségmegőrzés

Az éhség a legrégibb, körülbelül 1,5-2 milliárd éves ösztönünk. Feltétele életünknek, meghatározója a lelki működésünknek is.

A táplálkozás helye a szükségleteink hierarchiájában

• Abraham Maslow elmélete szerint az éhség, szomjúság - mivel alapvető biológiai szükségletek-, az ún. szükséglet-hierarchia alapjai.
• A biztonsági szükséglet alatt a biztonságos, veszélyektől mentes életet érti.
• A megbecsülés szükséglete azt hangsúlyozza, milyen fontos, hogy a munkánkban jól teljesítsünk, hatékonyak legyünk, és elnyerjük mások tiszteletét, elismerését.
• A kognitív szükségletek alatt azt értjük, hogy megismerjük, megértsük a körülöttünk lévő világot, hogy mindent megtanuljunk, amit csak lehet.
• Esztétikai szükségletünk pl. a szimmetria, a rend, a szépség iránt vágyaink.
• Önmegvalósítási szükségletünk alapján fontos, hogy megismerjük önmagunkat, felismerjük a lehetőségeinket, megvalósítsuk álmainkat.

Maslow elmélete szerint különböző szinteken állnak a szükségleteink, és a legmagasabb szintre, az önmegvalósítás szintjére csak akkor tudunk eljutni, ha az alatta lévő szükségleteinket legalább részben, de inkább egészben kielégítjük.

Ezek tudatában már tisztában vagyunk azzal, hogy milyen lényeges is a táplálkozás, nem csupán azért, mert biológiai működéshez elengedhetetlen, de közre játszik személyiségfejlődésünkben is, nagy hatással van közérzetünkre.

A táplálkozási zavarok okai

1. A társadalmi hatások befolyása

A televízió, a média hatása ma már közismert mindenki számára. Sajnos nem csupán hasznos információval látják el a társadalmat, de igen sok káros hatást is gyakorolhatnak ránk. Tudat alatt, önkéntelenül is befolyásolják gondolkodásunkat, tetteinket, hogy milyen termékeket vásároljunk a boltban, hogy milyen ruhákat hordjunk, hogy milyen legyen külsőnk.

Hatalmas a média felelőssége, és sajnálatos módon erre nem mindig figyelnek oda azok az emberek, akik döntenek arról, mi kerülhet műsorra és mi nem. Hiszen ekkor nem csupán az forog kockán, hogy mekkora lesz a nézettség, hanem azok a hatások által létrejött változásokról is döntés születik, melyek befolyásolják az emberek szokásait, viselkedését, ízlésüknek kialakítását, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora felelősség és mekkora jelentőséggel bír.

Az 1900-as évek elején a telt nőkért rajongtak az emberek, a dús keblű, széles csípőjű hölgyek voltak a szépségideálok, azonban az 1920-as években már a kisebb mellű hölgyek voltak népszerűek, majd ismét a telt női testet tartották szépnek. Ma már megint a vékony hölgyek a kedveltek.

„A vékony női alkat imádatának visszatérése az 1950-es évek óta szinte folyamatosan tart. A Miss America szépségversenyre jelentkezők magasságára, súlyára és életkorára vonatkozó adatokat 1959-től 1978-ig vizsgálva (Garner et. al., 1980) a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy – beleszámítva a magasságkülönbségeket – a benevezettek testsúlya évente átlagosan 12,7 dekagrammot, a győzteseké pedig 14,5 dekagrammot csökkent. A kutatók a Playboy magazin posztereire kerülő modellek méreteinek vizsgálatánál is hasonló eredményre jutottak, a hölgyek átlagos súlya, mell- és csípőbősége ugyanezen húsz év alatt jelentősen kevesebb lett. Öt, 1959 és 1978 között megjelenő népszerű női magazintartalmát elemezve pedig megállapították, hogy a lapokban egyre inkább előtérbe kerül a diétázás és a fogyókúra témája. A szépségversenyekre jelentkező és a Playboy poszterein szereplő hölgyek testméreteinek, valamint a női magazinok tartalmának legfrissebb elemzése alapján megállapítható, hogy ez a tendencia az 1990-es években is tovább folytatódott (Wiseman et al., 1992)”

Egy vizsgálat során kiderült, hogy különösen a sportolók, a modellek, a színészek, táncosok vannak leginkább veszélyeztetve az evészavarok szempontjából. Egyetemi hallgatók közt egy esetet sem észleltek, a táncosok és manökenek közt azonban 7 százalékos volt az arány. Egy másik vizsgálatában viszont a sportolók 9 százaléka szenvedett evési zavaroktól, a tornászoknál pedig 20 százaléknál lehetett evészavart megállapítani.

Több szociálpszichológus véleménye szerint a szociális tényezők hatalmas szerepet játszik az evészavarok kialakulás során.

„A mai társadalmak nőideálja egyrészt hangsúlyozza a pusztán reprodukcióra korlátozott nőiesség korlátai alól való kitörés fontosságát, egyszersmind jelzi a társas térben való érvényesülés bizonytalanságát, törékenységét is. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az anorexiás zavarral küszködnek az egytizede a kóros soványság olyan fokra jut el, ami már az életét veszélyezteti.” (Csabai, Erős, 2000, 66.old.)

Sajnos a jelenlegi nőideál mára már szinte teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Nem csupán a kóros soványság, a teljesen irreális külső (csontsovány test, nagy mell) az „ideális”, de mára a korral járó öregedés ellen is harc indult. Azonban a természetes biológiai folyamatokkal való küzdelem mellett már rengeteg nőben az öregedés jelei is frusztrációt keltenek.

Logue kisérlete során összehasonlította Jayne Mansfeieldet az 50-es évek szépség-ideálját a 90-es évek szépség-szimbólumával, Julia Robertsel. Julia Roberts sokkal soványabb, mint Jayne Mansfield. Ezek a tényezők feltételezhetően nagyon erősen befolyásolják a nők saját szépség-ideálját, aminek eredményeképpen a nők saját magukat önkéntelenül is sokkal inkább, az ideálisnál is kövérebbnek érzik magukat.

„A fogyasztói társadalomban megfigyelhető, hogy a vágyhoz való viszony fokozatosan ambivalenssé vált. Egyidejűleg megjelenik a fogyasztás járványa, a felhalmozás, a vásárlás, az élvezetek, az evés iránti vágy. Ezt még inkább megerősítik a média és a reklámok segítségével, ugyanakkor ott van az ellentmondó parancs, mely mértékletességre is int, hogy legyünk karcsúak, sportosak, igyekezzük elnyomni vágyainkat, megjelenik a vonzás és taszítás dinamikája, mely konfliktusba sodorja az ént. A fogyasztói társadalomból hozzánk érkező üzenet arra szólít fel, hogy a társadalom hasznos tagjának kell lennünk, melyet csak úgy tehetünk meg, ha úgy próbáljuk kielégíteni a vágyainkat, ha elfojtjuk azokat, mintha sohasem léteztek volna. Lassan az a szomorú kép alakul ki, hogy korunk kultúrája nem tud már mást felajánlani, főleg a nők számára, mint a fogyókúra és a testmozgás kultuszát.” (Csabai, Erős, 2000)

Ez ugyan rendkívül hasznos a szépség- és fitness iparnak, azonban a nőknek vajon mennyire hasznos?

2. Családi környezet

Különböző kutatások kimutatták, hogy azon emberek, akik étkezési zavarokkal küzdenek, családjának legalább fele nagy hangsúlyt fektetnek az esztétikus alakra, a külső megjelenésre és a diétázásra. Rendellenes családi kommunikációval erősítik az evészavarok kialakulásának lehetőségét.

„ Salvador Minuchin szerint az „összegabalyodó családszerkezet” vezet leggyakrabban evési problémákhoz. (Minuchin, Rosman, Baker, 1978).

Egy összegabalyodó rendszerben a családtagok túlzott mértékben avatkoznak bele egymás ügyeibe, és indokolatlanul sokat foglalkoznak a többiek életének részleteivel. Az összegabalyodó család jó esetben érzelem gazdag és ragaszkodó, rossz esetben – kiirtva az egyéniségnek és az önállóságnak még a csíráját is – tapadó és függőséget fenntartó, melyben a szülők rátelepednek gyermekeik életére.

Minuchin szerint, miután a serdülők ösztönös szabadságvágya alapjaiban rengeti meg a családi harmóniát és összetartozást, az ilyen típusú családok számára a serdülőkor rendkívül kényes problémákat vet fel.

A megoldást kereső családtagok nagyon könnyen a „beteg” szerepébe kényszerítik a lázadót- evés zavar vagy bármilyen más tünet, például krónikus fejfájás vagy gyomorfekély felvállalására -, hiszen a gyermek betegsége visszaadhatja számukra az idilli harmónia illúzióját. Mivel a beteg gyermeknek szüksége van családja segítségére, újra lehet sürögni-forogni körülötte, védelmezni őt.

Annak az állításnak az ellenőrzésére végzett vizsgálatokban, mely szerint a család egyensúlya ismét felbomlik, mihelyt az evési zavarokkal küzdő családtag állapota javul (Chrisp, Harding és McGuiness, 1984), a vizsgálatvezetők pszichológiai kérdőíveket töltettek ki anorexiás lányok szüleivel gyermekük súlyának visszanyerése előtt és után. Az eredmény, miszerint a szülők pszichés állapota a súlygyarapodás előtt a nem anorexiás lányok szüleihez hasonló képet mutat, a súlygyarapodás után viszont depresszióval és szorongással átitatott, összecseng ugyan a családi rendszerelmélet.

Hilde Bruch, a táplálkozási zavarok kutatója és kezelője ezt a betegséget egy olyan szemszögből közelítette meg, amelynek során a gyermek és szülő közti kapcsolatot vizsgálta. Véleménye szerint az „elég jó szülő” felismeri a gyermeke igényeit és ezt figyelemmel kísérve elégíti azt ki. Az „elégtelen szülő” nem veszi figyelembe gyermeke szükségleteit, s csupán saját igényeit érvényesítve ráerőlteti gyermekére önmaga akaratát.

Ezekben a gyermekekben nem alakul ki saját érzelmeik és szükségleteik felismerése. Nagy részük mintagyerek lesz, azonban önbizalomhiányban szenvednek. Serdülőkorban függetlenedni akarnak, uralkodni akarnak alakjuk és táplálkozásuk felett.

Nissen nevű kutató szerint pedig nagyobb az esélye a betegség kialakulása az alábbi családokban:

• Csonka család
• Ha a szülők újból házasodnak
• Uralkodó típusú apa és alkalmazkodó típusú anya
• Ahol túl szigorú bánásmódban részesülnek a gyermekek
• Túlzott, irreális elvárásokat támasztanak a gyermekkel szemben, s ezeket a gyermek is elfogadja.

A választás a Te kezedben van

Ne feledjük, a döntés joga mindig a kezünkben van! Figyeljünk oda jobban lelki egészségünkre és tegyünk meg mindent gyógyulásunk érdekében!

Tar Eszter

Ha úgy érzed, hogy ez egyedül nem megy, hogy neked is sikerüljön,

jelentkezz most

a Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió Karcsúbb Leszek Tréningre!

Tar Eszter vagyok, a Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió tanácsadójaként dolgozom.

Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek rejtelmei iránt. Tanulmányaim, munkám folyamán megtanultam azokat a módszereket, melyek nagymértékben elősegítették, hogy eredményre vezető, segítő szakember lehessek.

Tudom, hogy mennyi csodálatos, ugyanakkor bonyodalmas és szövevényes történetet rejt magában egy-egy sors, egy-egy élet. Véleményem szerint mindennek oka van, s erre csupán akkor jön rá valaki, ha a dolgok mélyére néz. Megtapasztaltam, milyen érzés a feltétel nélküli elfogadás.

Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem létezik egy igazság. Minden embernek megvan a saját igaza, saját érzései, melyeket joga van felvállalni, érezni, átélni.

Az ember egy fantasztikusan összetett, bonyolult lény. Szükségünk van arra, hogy szeressük önmagunkat, épp olyannyira, mint mások szeretetére. Azonban az élet mindenkinek egy nagy próbatétel, ahol problémákkal, feladatokkal kell megküzdenünk, nap mint nap.

Van, hogy jó döntéseket hozunk, de előfordul, hogy nem. Jó esetben tanulunk hibáinkból, de megesik, hogy nem. Olykor elkeseredünk, megtorpanunk, segítségre van szükségünk. S bizony bátorság kell ahhoz, hogy másokhoz forduljunk segítségért. Ez nem szégyen! Ha támogatást kérünk valakitől, az már egy lépés problémáink megoldásához, mely előbb, vagy utóbb, de célravezető lesz.

Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.