Csecsemő testbeszéd
Non-verbális kommunikáció csecsemőkorban
A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki.
Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel.
A látás képessége
A csecsemő látószerve és a látáshoz szükséges idegrendszere a születés idejére teljesen kifejlődik. A születést követően néhány óra múlva az újszülött képes megkülönböztetni az édesanyja arcát egy idegenétől.
Korábban úgy gondolták, hogy a csecsemő a születése után csak a mozgást érzékeli, de egyre több kísérlet igazolja, hogy a révetegnek tűnő nézelődés mögött felismerések rejtőzhetnek. Egy tanulmány leírása szerint a 9 perces újszülöttnek felmutatnak egy normális és egy eltorzított (a szemek és az orr helyet cseréltek) arcot, és Ő a normális arcot nézi meg jobban, jelezve, hogy ezt kedveli.
Az újszülöttek meg tudják különböztetni a piros, kék, zöld, sárga színeket is.
A formák közötti különbségeket is látják a háromszöget, kört, négyzetet vagy a keresztet ábrázoló rajzokon.
A hallás képessége
A csecsemők a tudomány mai álláspontja szerint képesek megkülönböztetni az egyik sírást a másiktól. Az újszülött sír, ha egy másik kisbabát hall sírni, de elhallgat, amikor a saját sírását hallja magnófelvételről.
A megfigyelések szerint a csecsemő az édesanyja hangját szereti a legjobban. De megkülönbözteti, és előnyben részesíti az emberi a hangot más hangoknál. Az újszülött kisbaba képes különbséget tenni a sziréna és a csörgő hangja között.
Az ízlelés és szaglás képessége
Amikor az újszülöttekkel különféle ízeket kóstoltatnak, a babák különféle grimaszokkal reagálnak. Az édes, keserű vagy savanyú íz érzékelésekor a csecsemő grimaszai hasonlítanak a felnőtt grimaszaihoz. A születés után rövid idővel tapasztalható, hogy a csecsemő a gyümölcsillatra pozitíven reagál, míg a halszagot negatív grimaszok kísérik. A kutatások azt is kimutatták, hogy a csecsemő az anyja mellének illatát megkülönbözteti mások mellének az illatától.
Az érintés és az egyensúly
A kisbaba az olyan enyhe légmozgásokat is érzékeli, amelyeket egy felnőtt észre sem vesz. Megfigyelték, hogy a baba a születése után rövid idővel a hajkefe különböző méretű sörtéire különbözőképpen reagál.
A babának még nincs egyensúlyérzéke, de ha megpörgetik, vagy hirtelen felemelik, vagy süllyesztik, a csecsemő rosszul lesz, arcvonásai eltorzulnak, lélegzete benn szorul.
Ha szokatlan, furcsa pozícióba helyezik, akkor megpróbálja a fejecskéjét egyenes helyzetbe hozni.
A csecsemő fogása
Ha a csecsemő tenyerébe tesszük az egyik ujjunkat, a baba ujjacskái olyan szorosan rákulcsolódnak, hogy akár ülő helyzetbe is felhúzhatjuk a babát.
Az újszülött megpróbálja elérni azokat a tárgyakat, amelyeket eléje tesznek, de ez nem szokott sikerülni, mert mire a keze odaér a tárgyhoz, az ujjacskái összecsukódnak.
Egy új kísérlet szerint a babákra olyan szemüveget tettek, amely közelebbinek mutatta a tárgyat a valóságosnál. A babák úgy érzékelték, hogy a tárgy elérhető távolságra van tőlük. Kinyújtották a kezüket a tárgy felé, és amikor azt nem érték el, sírva fakadtak.
A felsorolt képességek alapján bátran állíthatjuk, hogy a kisbabánk a születése pillanatában készen áll arra, hogy kommunikáljon velünk.
Ez a kommunikáció mindenképpen a testbeszéd lesz, hiszen a csecsemő még nem tud beszélni.
Tud sírni, mosolyogni, hadonászni, rúgkapál a lábával, grimaszokat vág, mereven néz, markol a kis ujjaival, tehát a testével „beszélget”.
Csecsemő testbeszéd: a sírás
Kisbabánk leggyakoribb kommunikációs tevékenysége a sírás. A csecsemők naponta legalább 2 órát sírnak. A tapasztalatok szerint a legtöbb baba a késő délutáni, kora esti órákban sír a legtöbbet, amikor a szülők a napi munka után fáradtan haza térnek, és szeretnének lazítani.
A kisbaba sírásának okát meg tudjuk fejteni. A kisbaba sírásának mindig oka van. A sírásával mindig valami kellemetlen érzését hozza a tudomásunkra. Amikor ráhangolódunk a sírására, hamar megtanuljuk azt is, hogyan tudjuk megnyugtatni.
Éhes vagyok – Ha éhes, a kisbabánk sírni kezd. Ismétlődő sírással jelez, ami azt jelenti, hogy sír, majd egy pillanatra abbahagyja, levegőt vesz, újra sír, újra levegőt vesz, és folytatja, míg nem kap enni. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha megetetjük, akkor is, ha az aktuális periódus még telt el az utolsó etetés óta. A kisbaba sem szabályos időközökben éhezik meg, hiszen nem egyforma mennyiségeket eszik, ugyanúgy, ahogyan mi, felnőttek sem.
Tele a pelusom – A kisbabák jobban szeretik, ha a popsijuk alatt tiszta a pelenka. A sírás ilyenkor halkan indul, majd egyre erősödik, a baba egyre hangosabban sír. Izeg-mozog az ágyacskájában, jelzi, hogy csípi valami. A jelenleg kapható pelenkák sokkal ritkább pelenkacserét tesznek szükségessé, bár ha a kicsi bekakilt, érdemes a pelenkáját azonnal lecserélni.
Fájdalmam van – ez a sírás éles, szinte sikító. Valószínűleg könnyen megkülönböztethető a többi sírástól. Minden csecsemő sír, ha fáj valamije. Ilyenkor levegő után kapkod, és újra elkezd sikítani. Addig ne nyugodjunk meg, amíg meg nem találtuk és meg nem szüntettük a fájdalma okozóját.
Unatkozom – A kisbaba is unatkozik, ha nem talál semmi „elfoglaltságot”. A sírása ilyen esetben a figyelem felkeltésre szolgál, így inkább kiáltozásra hasonlít, mint sírásra. Ha sírásba hajlik, akkor szomorú, és nem haragos a sírása. Ezt mindaddig folytatja, míg nem játszanak vele, vagy nem foglalkoznak vele. A kisbabánk biztonságérzetét növeli, ha a közelében vagyunk. Ha fontos tennivalónk van, érdemes kenguruba tenni, és vinni magunkkal.
Álmos vagyok – gyakran előfordul, hogy a kisbaba nagyon fárad, mégis tiltakozik az alvás ellen. Nyafog, mérgelődik, nem találja a helyét, a fejecskéje előre bukik, a szemét és az arcocskáját dörzsöli az öklével. Ilyenkor vegyük a karunkba, és ringassuk el, amíg el nem alszik.
Beteg vagyok – Amikor már mindent végig próbáltunk, és a kicsi sírása nem csillapodik, betegségre kell gondolnunk. Rossz lehet a közérzete már akkor is, amikor egyéb jelek (láz, orrocskája folyik, vagy eldugul) még nem tapasztalhatók. A betegséget jelző sírás lehet éles, és általában letargikus, fásult mozgás kíséri. Betegség gyanúja esetén mindig hívjunk orvost.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért a sírást használják a kisbabák az igényeik jelzésére. Eddig az alábbi okokat találták, mint magyarázatot.
- Távolról is hallható, hiszen ha nincs a felnőtt a szobában, a sírász akkor is azonnal meghallja.
- A bánat kifejezésére szolgál a sírás felnőtt korban is. Tehát tudjuk a saját tapasztalatainkból is, hogy a sírás azt jelenti: baj van. A sírásra mindenki reagál.
- A kisbabának könnyű sírni, még akkor is, ha beteg, vagy fáradt, nem igényel gondolkodást.
- A sírás előkészíti a beszédet. A sírás edzi az artikulálást, amit majd a beszédnél használ fel.
- A babák pontosan tudják, hogy a sírás az a módszer, amellyel a legkönnyebben felkelthetik a figyelmünket. A testbeszéd más módszereit is használják, de a sírás a leghatékonyabb.
Csecsemő testbeszéd: a gagyogás
Élete első évében a kisbabánk még nem képes szavakat formálni, de a hangokat már képes célzatosan alkalmazni. A hangok korai használata is része a non-verbális kommunikációs képességnek.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Amikor a babánk gőgicsél, azt az érzést kelti bennünk, mintha beszélgetne velünk. A mostani tudásunk szerint a gőgicsélés nem tudatos közlés, csak a figyelmet akarja felkelteni maga iránt.
Amikor véletlenszerűen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felet uralkodjon. A hangok lehetnek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erősek vagy gyengék. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlődésnek köszönhető. 6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Ha rámosolygunk, vagy megöleljük, repes a boldogságtól, és ennek hangot is ad.
Irányított, ellenőrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában. Ekkor már jobban uralja a gagyogását. Gyakran érezzük úgy, mintha valami fontos dolgot mondana nekünk, és nagyon szeretnénk érteni, hogy mi lehet a mondani valója. Ez a korai beszéd kezdeti jele. Időnként felismerhetően a hangjával játszadozik.
Korai beszéd – 9-12 hónapos korban megjelennek az első szavak. Nem feltétlenül az általunk használt formában és jelentéssel, de felismerhető és következetesen használt hangsorokat hallhatunk a kisbabánktól.
A tapasztalatok szerint, minél többet beszélgetünk a kisbabánkkal, annál jobban elősegítjük a nyelvi fejlődését.
Igaz, hogy a kisbaba nem érti, amit mondunk neki, de felismeri, hogy kapcsolatot teremtünk vele a beszédünk által. Élvezi is ezt a kapcsolatot, és ez bátorítja őt, hogy kommunikáljon velünk.
A kisbabánk számára modellként szolgálunk, utánozni fog minket. Amikor beszélünk hozzá, akkor figyel ránk, közelről szemléli az arcunkat, és észreveszi testjeleinket. Látja és megjegyzi a szomorú vagy mosolygós kifejezéseket, az ideges, nyugodt vagy szorongó, indulatos kifejezéseinket. Idővel ezeket elkezdi utánozni.
Minél nyugodtabb a kisbabánk, annál jobban tud figyelni a meséinkre, dalainkra, beszédünkre. És minél jobban tud figyelni, annál hamarabb nyugszik meg. Így lesz a kapcsolatunk egy pozitív spirálhoz hasonló.
Csecsemő testbeszéd: a mimika
A testbeszéd másik fontos információ hordozója a babák arckifejezése. A megfigyelések szerint a babának az első életévében kevesebb arckifejezése van, mint a későbbiekben. Így könnyebb megtanulni, felismerni a mimikai jelzéseket.
A kisbaba arckifejezése teljesen spontán jön, nincs benne semmi mesterkéltség. Arckifejezései valódiak, nyíltak, nincs más jelentőségük, mint amit ösztönösen kifejezni szeretne a baba.
Csecsemő testbeszéd: néhány érzés kifejeződése
Boldogság, öröm
Széles mosoly, csillogó szem. Gyakran élénk kar- és lábmozgás kíséri, amely olyan élénk lehet, hogy a takarót is lerúgja magáról.
Megnyugvás, elégedettség
Nyugodt arc, halvány mosoly. Legtöbbször evés után láthatjuk rajta ezt a kifejezést, mely azt jelenti, hogy jóllakott, teljesen elégedett. Karjai, lábai pihennek, jellemző a mozdulatlan nyugalom.
Undor, ellenszenv
Arca olyan, mintha valami savanyút kóstolt volna. A száj és a szem körüli izmok megfeszülnek. Kellemetlen szag, vagy íz hatására utálkozó, fintorgó arckifejezéssel reagál.
Bánat, fájdalom
Hasonló az undor arckifejezéséhez, de éles sírás kíséri.
Ijedtség, meglepetés
Szemei tágra nyílnak, szája kicsit nyitva, arcizmai erősen megfeszülnek. Kezeit kinyitja, háta ívben feszül, karjai és lábai ölelő mozdulatot tesznek. Arcán az ijedtség félreérthetetlen torzulása látszik. A Moro–reflex, amelyet ijedtségi reakciónak is nevezünk, minden babával vele születik.
Félelem
Szemei tágra nyílnak, a szája zárva van, de merev. A kutatások szerint a kisbabák három hónapos koruktól éreznek félelmet. A hirtelen környezeti változások megijeszthetik a kisbabákat.
Düh, harag
Szemei szűk résre nyitottak, szája is enyhén nyitott, ajkai kicsit szétválnak, de feszesek. Kisbabánk számos dolog miatt érezhet dühöt, a legjellemzőbb dühforrás, ha korlátozzuk a mozgásában. A dühös érzéseit rendszertelen sírás is kísérheti.
Szomorúság
Szája zárt, szemei nyitva, szemöldökét ráncolja. Sok babának alvás előtt ilyen az arckifejezése. Ez a kifejezés nagyon hasonlít az álmos arckifejezésre. Ha azonban tudjuk, hogy a kisbabánk nem álmos, akkor arra kell gondolni, hogy nagyon szerencsétlennek érzi magát. Ilyenkor valószínűleg azt szeretné, hogy felvegyük, babusgassuk, játsszunk vele.
Csecsemő testbeszéd: Kar- ás lábmozdulatok
A baba mozgása fokozatosan fejlődik az első évben. Eleinte rendezetlenül, kiszámíthatatlanul rugdalózik, később a karok, és a lábak mozgása szinkronban van. Ezután felemeli a fejét és a vállait, majd gurulni kezd. 8-9 hónaposan rendezett mozgással mászik, majd kapaszkodva körbe tudja sétálni a tárgyakat.
Kéz- és lábmozgásának koordinációs készsége növekszik. A fejlődése során a mozdulataival is kommunikál. Karjai és lábai születésétől fogva élénk mozgással kísérik a hangos kommunikációját.
Amikor egy tárgyat szeretne elérni, de nem sikerül, megfigyelhető, arccal a föld felé fekszik, karjait maga elé nyújtja. Egy tárgyat bűvöl mereven, ezt sóhajtozó hangokkal kíséri. Felismerhető a frusztráltság, és az erőlködés.
Amikor nem akarja megenni, amivel kínáljuk: ügyesen kiüti a kezünkből a kanalat, abban a pillanatban, amikor a szájához értünk vele. Fejét elfordítja, esetleg beveszi a szájába az ételt, és hangos berregés közben kifújja azt, tele fröcskölve a környezetét.
Kicsinyeink nem verbális kommunikációja hihetetlenül gazdag, és nagyon fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk ezt a kommunikációt.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció
| Mi is az a testbeszéd? |
| A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé. A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki. A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit). Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket. |
| Gesztus (testbeszéd) szótár |
| Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni. |
| Testbeszéd, gesztus, mimika |
| A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok. |
| Csecsemő testbeszéd |
| A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki. Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel. |
| Bébi testbeszéd |
| A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat. |
| Gyermek testbeszéd |
| Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán. Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád. A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének. |
| Gyermekkori testbeszéd |
| Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat. |
| Testbeszéd és párkapcsolat |
| A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől. |
| Beszédes szokásaink - A szokás, mint testbeszéd |
 Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd |
 A rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd |
 Érdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel!Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Állásinterjú és testbeszéd |
| Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit. |
| Non-verbális kommunikáció 1. |
| A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog. A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék. |
| Non-verbális kommunikáció 2. |
| Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van. |
| Testbeszéd - Tér és térhasználat |
| A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk. |
| Testbeszéd - Szemhasználat |
| Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek. |
| Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat |
| Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van. |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
