Gyermek testbeszéd
Non-verbális kommunikáció gyermekkorban
A pszichológusok komoly kutatásokat végeztek a testbeszéd témakörében. Szinte hihetetlen, de több mint egymillió különböző non-verbális kifejezést azonosítottak. Megállapították, hogy a testbeszéd sokkal fontosabb, mint maga a beszéd. Összehasonlításuk szerint az érzéseink kimutatására átlagosan 7 %-ban használunk verbális (szóbeli) eszközöket, és 93%-ban különféle non-verbális módokat.
Miért fontos a testbeszéd?
Ez megmagyarázza, miért olyan fontos mindannyiunk számára, hogy gyermekeink testbeszédét megértsük. Hiszen ha nem tudjuk megérteni a gyermekeink nem szóban közölt érzéseit, akkor a mondanivalójuk 90 %-át elveszíthetjük.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a testbeszéd sokkal dinamikusabb, mint a beszélt nyelv. Ráadásul sokkal meggyőzőbb is lehet. Mindannyian ismerjük a mondást: A tettek magukért beszélnek. Egy megnyugtató ölelés gyakran sokkal hatásosabb, mint a nyugtató szavak.
A mosoly, egy felfelé mutató hüvelykujj sokkal bátorítóbb lehet, mint maguk a bíztató szavak. Egy homlokráncolás sokkal fegyelmezőbb lehet, mint a szidás.
Amikor például gyermekünk reggel vonakodva bújik bele a kabátjába, azt akarja kifejezni, hogy nem szívesen megy óvodába. Lehet, hogy van valami probléma, amelyre így szeretné felhívni a figyelmünket, és így jelzi, hogy a boldogtalan helyzete megoldásához a segítségünkre lenne szüksége. Könnyebb a gyermekünknek ily módon kifejezni valódi érzéseit, mint elmondani boldogtalansága valódi okát.
Ha megértjük gyermekünk testbeszédét, megerősítjük vele kapcsolatunkat is. Hiszen minél jobban megértjük gyermekünket, annál közelebb kerülhetünk hozzá. Amikor a szülő képtelen megérteni azt, amit gyermeke jelezni szeretne - verbálisan vagy non-verbálisan - akkor ennek eredményeképpen megnő a gyermek frusztráltsága.
Azok az anyák, akik szülés után depresszióba esnek, gyakran mondják, hogy képtelenek kitalálni, hogy a gyermekük mit akar tőlük, és ezért nem is tudnak megbirkózni a feladatukkal. Az értő kommunikáció segít a gyermeknek és a szülőnek egyaránt, hogy mélyebb és erősebb kapcsolat alakulhasson ki közöttük.
A testbeszéd megértése hozzásegít minket ahhoz, hogy tudatosabb és eredményesebb szülők legyünk.
A gyermek testbeszéd megértését növelő gyakorlatok
Nagyon hasznos a testbeszéd megértése szempontjából, hogy mennyire vagyunk jó megfigyelők. Ezt a készségünket fejleszthetjük az alábbi gyakorlatok segítségével.
Játsszunk némafilmet!
Vegyünk fel videóra egy 10 perces tévéműsort. Játsszuk vissza a felvételt úgy, hogy a hangot levesszük, és csak a képeket nézzük. Jegyezzük fel a gondolatainkat arról, hogy a szereplők mit is akarhattak mondani egymásnak. Amikor ezzel elkészültünk, játsszuk vissza ismét a felvételt, de most már a hanggal együtt. Hasonlítsuk össze, mennyire tudtuk a szereplők testbeszédét értelmezni.
Az utcán
Üljünk le egy forgalmas utcára néző kávéház ablakához. Figyeljük meg az embereket, próbáljunk meg olvasni a testbeszédükből. Próbáljunk meg rájönni, hogy milyen kapcsolatban lehetnek egymással, és mit mondhatnak, miről beszélgethetnek. Sajnos ebben az esetben nincs módunk ellenőrizni, hogy mennyiben találtuk ki a valóságot, de nagyon tanulságos és szórakoztató játékban lesz részünk.
Kertben, parkban
A családi életet legjobb otthoni környezetben megfigyelni, mert otthon többnyire mindenki oldottabban viselkedik. Amikor gyermekeink barátai ellátogatnak hozzánk, vagy mi kísérjük a gyermekünket babazsúrra, üljünk le egy olyan helyre, ahol nem vagyunk szem előtt. Így nem zavarjuk a gyermekeink játékát, de zavartalanul figyelhetjük a testbeszédüket. A legjobb, ha közben fülhallgatóval zenét hallgatunk. Figyeljük meg, hogyan viselkednek egymással a gyermekek, és jegyezzük fel, milyen non-verbális közlési módokat használnak.
Ugyanígy figyelhetjük meg egy parkban a gyermekek és szüleik kapcsolatát. Gondolkodjunk el azon, hogy a látott módszerek mennyiben hasonlítanak a mi családunk által használt testbeszédre.
Pantomim
Ha nem tudjuk értelmezni a gyermekünk testbeszédét, próbáljuk a helyébe képzelni magunkat, és utánozzuk Őt. Kezdjünk mi is dobolni a lábunkkal, vakarózzunk, és igyekezzünk olyan arcot vágni, amit a gyermekünkön látunk. Mulatságos, de tanulságos lesz, és jobban megértjük a gyermek non-verbális kommunikációját.
A gyermek testbeszéd megértése
Amikor gyermekünk testbeszédét értelmezni szeretnénk, figyelembe kell vennünk a „szövegkörnyezetet”, amelyben a testbeszédet használja.
Például, ha a gyermekünk nevet, úgy értelmezzük, hogy jó a humorérzéke, mert valami tréfás dologra odaillő módon reagált.
De abban az esetben, ha ez a nevetést akkor tapasztaljuk, amikor a testvére pórul jár, és kiesik a hintából, akkor gyanakodnunk kell arra, hogy a testvéréhez fűződő érzései legalábbis ellentmondásosak.
Amikor a gyermekorvosnál a kötelező oltást várjuk, a váróteremben a legtöbb gyermek sír, a mi gyermekünk, pedig mosolyog, akkor tudnunk kell, hogy a félelmét, a szorongását szeretné leplezni, és szeretne megfelelni annak a szülői elvárásnak, hogy Ő bátrabb, mint a többi gyermek.
Amikor a gyermekünk testbeszédét próbáljuk értelmezni, nagyon fontos, hogy egy-egy gesztust észlelve vegyük számba a többi tényezőt is, és a gesztusok és a környezeti tényezők összességét próbáljuk együttesen értelmezni.
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
Felmerülhet a kérdés, hogy a gyermekeink képesek-e meghamisítani a testbeszédüket. Ez elméletileg lehetséges, de nehezen kivitelezhető, hiszen nagyon sok tudatos gyakorlást igényelne. A gyermekeink a testbeszédet ösztönösen használják, az öröklött és a tanult módon.
Nagyobb gyermekeknél már gyakrabban előfordul, hogy szeretnék eltakarni a valódi érzéseiket, de ha kicsi korától fogva megismertük a gyermekünk őszinte gesztusait, hamar megérezzük, ha a mosolya, vagy a szavai nem egészen őszinték.
Ilyen esetben óvatosan kérdezgethetjük a gyermeket, aki hamarosan elmondja majd a szíve bánatát, hiszen pillanatokra, percekre képes csak a testbeszédét meghamisítani. Például, ha a gyermekünk mosollyal próbálja leplezni előttünk a csalódottságát valami miatt, ez néhány percig sikerülhet neki, de utána látni fogjuk, hogy megpróbál fizikailag eltávolodni tőlünk, hogy ne lássuk az arcára kiülő valódi érzéseket.
A valódi érzések titkolása néha azt szolgálja, hogy a külvilággal szemben védelmet találjon a gyermek. Tudjuk, hogy a gyermekek egyes helyzetekben a legkegyetlenebb módon tudnak viszonyulni egymáshoz.
Ha megtanítjuk a gyermekeinket a testbeszéd pozitív és szándékos használatára, akkor nem okozunk kárt neki. Ha a gyermek a gesztusokról megtanulja, hogy használatukkal megerősítheti a másokkal való kapcsolatát, akkor ezzel a tudással a szocializációját, és az érzelmi fejlődését szolgálja.
A gyermekek sokkal nyitottabbak, és őszintébbek, mint a felnőttek, ezért a testbeszédük is direktebb, egyértelműbb. A gyermekek non verbális kommunikációját sokkal nehezebb eltorzítani, mint a felnőttekét.
A helyesen értelmezett testbeszéd nagyon fontos ismeretekhez juttathat minket a gyermekünkkel kapcsolatban. Mégis nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a testbeszéd megfigyelését, értelmezését fogjuk fel játékosan. Ne okozzunk magunknak álmatlan éjszakákat azzal, hogy gyermekünk rezzenéseit elemezgetjük.
Használjuk a gyermek testbeszéd jelzéseit arra, amire való:
- Szolgálja játékos formában a jobb megértést, és a szorosabb érzelmi kapcsolatot a gyermek és a szülő között.
- Elég, ha naponta néhány percen át figyeljük a gyermekünk arckifejezését, mozdulatait.
- Szerezzünk tapasztalatot arról a különbségről, hogy máshogyan kommunikál a gyermekünk a barátaival, és másképpen velünk, a szüleivel.
- Kérdezzük meg néha a gyermekünket, hogy jó következtetést vontunk-e le a non-verbális jelzéseiből. Ezzel saját magunk számára igazolhatjuk a megfigyeléseink helyességét.
- Bízzunk magunkban, hogy az ösztönös értelmezéseink jók, hiszen a testbeszédet minden percben mindannyian használjuk, akkor is, amikor nem tudatosul ez bennünk.
- Néha megkérdezhetünk másokat, hogyan értelmezik gyermekünk testbeszédét. Mások meglátásait érdemes összevetni a saját gondolatainkkal.
- Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.
- Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.
- A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.
Testbeszéd - Gesztus szótár
Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók.
Testbeszéd című DVD sorozatunk első része egy Gesztus szótár. Amikor idegen nyelvet kezdünk tanulni, először szükségünk van egy minimális szókincsre, hogy összefüggő mondatokat tudjunk alkotni. A testbeszédnek ezt az alap „szókincsét” tartalmazza a Gesztus szótár.
A Testbeszéd - Gesztus szótár DVD nem kerül a könyvesboltok ellátási rendszerébe. Kizárólagos forgalmazója: Csehák Hajnalka pszichológus 1036 Budapest, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
Asszertivitás, asszertív magatartás tréning: További információ és jelentkezés »
Csehák Hajnalka vagyok. Mint pszichológus dolgozom különböző csoportokkal. Munkám és képzéseim során a legfontosabb tapasztalat, amit felismertem, hogy az új készségek elsajátítása, megtanulása az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben, mely lehetőséget biztosít arra, hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Nem is hinnéd, hogy mennyire saját gondolataink, és viselkedésünk határozza meg lelkiállapotunkat és ezáltal a másokban rólunk kialakult képet. Hogy ismereteimet átadhassam magam is többek között csoportanalitikus, autogén tréning (relaxáció), asszertív tréning és NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) csoportokban és tanfolyamokon vettem részt, majd pszichológus lettem.
Vallom, hogy jó pap holtig tanul. Ennek jegyében invitállak tréningünkre, mert hiszem, hogy soha nem késő és csak egy kis nyitottság és elszántság kell ahhoz, hogy belevágj egy izgalmas kalandba, melyben az emberi viselkedés és kommunikáció, a hatékonyabb önérvényesítés, valamint a magabiztos fellépés témájában szerezhetsz bővebb tapasztalatokat és sajátíthatsz el készségeket.
Tar Eszter vagyok, tréner, hipnotizőr, tanácsadó, pszichológiai asszisztens.
Gyermekkoromtól kezdve érdeklődöm az emberi lélek és a sikeres emberi viselkedés rejtelmei iránt. Tanulmányaim folyamán megtanultam, a munkában töltött közel egy évtized alatt pedig tovább fejlesztettem azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették, hogy eredményesen segítsek a nehézségeket okozó élethelyzetek megoldásában. Három fő területre specializálódtam a munkámban. Az önismeret-személyiségfejlesztésre, az asszertív kommunikációra, és a holisztikus szemléletű táplálkozási zavarokra.
Az ember bonyolult és törékeny lény. Önismeret nélkül más embereket sem tudunk jól megismerni, s ez sok-sok csalódást jelent az emberi kapcsolatokban. Személyiségünk fejlesztése nélkül pedig nehezen birkózunk meg az életünkben rendszeresen megjelenő akadályokkal. Az asszertív kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjunk, s az elkerülhetetlen konfliktusainkat okosan és stressz-mentesen oldjuk meg.
Adalékok: testbeszéd és a non-verbális kommunikáció
| Mi is az a testbeszéd? |
| A non-verbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé. A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki. A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit). Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félre értés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket. |
| Gesztus (testbeszéd) szótár |
| Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni. |
| Testbeszéd, gesztus, mimika |
| A magatartáskutatók csak mintegy 50-60 éve kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben, holott köztudott, hogy az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Gondoljunk csak a lovagkorban játszódó regényekre, filmekre, melyeknek tanúsága szerint például a szerelmi nyelvben szabályos koreográfiája volt annak, hogy mikor mit üzen a keszkenőt, a legyezőt, a virágot tartó kéz, de különös jelentőséggel bírt az arcmimika vagy akár az öltözködés is. A testbeszéd ismerete mindannyiunk számára fontos lehet, hiszen egymás közötti kapcsolatteremtésünkben meghatározó helyet foglalnak el a gesztusok. |
| Csecsemő testbeszéd |
| A legtöbb kismama nagy izgalommal, sőt szorongással gondol arra, hogy vajon képes lesz-e megérteni azokat a jelzéseket, amelyeket a kisbabája üzen neki. Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Talán nem is gondoljuk, hogy az éppen világra jött újszülöttnek azonnali igénye, hogy kommunikáljon velünk. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az újszülöttek rendelkeznek az érzékelés és az észlelés képességével, ezért azonnal tudnak kommunikálni a környezetükkel. |
| Bébi testbeszéd |
| A togyogó kisgyerek még nem beszél sokat, de számos módon képes tudatni, hogyan érez. Ha a szülő gondosan odafigyelve gyermekére rájön, mit jelent a kicsi testbeszéde, megindulhat a párbeszéd. Aki játszott már valaha Amerikából jöttünk játékot vagy az oly népszerű Activity-t, az tudja, milyen nehéz valamit másokkal közölni, ha nem használhat szavakat. |
| Gyermek testbeszéd |
| Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán. Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád. A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének. |
| Gyermekkori testbeszéd |
| Az 5-12 éves gyerekek általános testi-lelki fejlődése során jelentőségét megőrzi a non-verbális kommunikáció, a testbeszéd is. Az általános tendenciák felismerésével a szülők segítséget kapnak abban, hogy időben felismerjék az újonnan jelentkező nevelési feladatokat. |
| Testbeszéd és párkapcsolat |
| A legtöbb ember félelemmel - és persze némi izgalommal - viseltetik olyan helyzetekben, amikor társas kapcsolatot kell létesíteni teljesen idegenekkel. Vagyis ritkán vesznek fel nyitott testhelyzeteket a beszélgetés elején. De ha már belemerült a beszélgetésbe, akkor észre lehet venni, ahogy egyre jobban nyit a másik felé - abban az esetben, ha az illető szimpatikus. A másik fontos dolog: minél jobban nyitott vagy te magad, annál többet várhatsz el beszélgetőpartneredtől. |
| Beszédes szokásaink - A szokás, mint testbeszéd |
 Szokásnak azt nevezzük, amikor egy cselekvést oly sokszor ismételünk, hogy az automatizálódik. Az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal gépiesen, tudati ellenőrzés nélkül hajtjuk végre a cselekvést.Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd |
 A rossz szokások idegesítők, vagy egészségtelenek, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert amikor szorongunk, vagy dühösek vagyunk, a pillanatnyi feszültségeinket oldják. Ezért is olyan nehéz leszokni róluk, hiszen a káros viselkedéseink bármilyen kellemetlenek is, segítenek oldani a belső szorongásainkat.Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Beszédes szokásaink 3. - A szokás, mint testbeszéd |
 Érdemes átgondolni, hogyan szeretnénk ízesebbé, izgalmasabbá újszerűbbé tenni az ételeinket és az életünket is. Hiszen az ételünk az életünk. Belefáradtunk, beleszürkültünk a nyugodt, eseménytelen életvitelbe? Rutinszerű a szerelmi életünk? Fűszerezzük meg, forrósítsuk fel!Jó hírünk van! Nem kötelező a rossz szokásaiddal együtt élned. Ha szeretnél leszokni a rossz szokásaidról, gyere el a Szokj le róla! címet viselő villámtréningünkre! Figyelem! Az egynapos tréningen egyetlen szokásodról tudsz leszokni. Fontos, hogy amikorra a tréningre megérkezel, döntsd el, hogy melyik szokásodtól akarsz megszabadulni. |
| Állásinterjú és testbeszéd |
| Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit. |
| Non-verbális kommunikáció 1. |
| A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális kommunikációtól eltérő. A beszédhez egyezményes jelrendszer tartozik, amelyeket meg kell tanulni. Aki nem ismeri, illetve nem sajátította el ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes. Ehhez a beszédhez tartozik egy közlési szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése tudatos dolog. A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer. Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve (jelbeszéde) az ami Magyarországon is ismert, és elterjedt. A jelbeszédben a szándék szerepe hasonló, mint a szóbeli beszédben. Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból teljesen hiányzik a tudatos szándék. |
| Non-verbális kommunikáció 2. |
| Kezdetben az emberek a szájukkal kommunikáltak. A múltat emlékeik alapján idézték fel, a történetek szájhagyomány útján terjedtek. Írni olvasni csak a tudósoknak, papoknak, s esetleg a királyi udvarban egyes embereknek kellett tudniuk. Ezt McLuhan a kommunikáció orális korszakának nevezte el. Ezt követően alakultak ki a a kommunikáció non-verbális formái, amely formáknak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van. |
| Testbeszéd - Tér és térhasználat |
| A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban. Az emberi térhasználat tudományterülete a proxemika. Ha az etimológiai értelmét nézzük akkor rájöhetünk arra, hogy az alapformája a „proximus” latin eredetű szó, amely szabad értelmezésben közelebbit, közelséget jelent. A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Minden embert úgynevezett levegőbuborék vesz körül, amelyet más szóval zónatávolságokra osztott területeknek is nevezhetünk. |
| Testbeszéd - Szemhasználat |
| Szemhasználat: Minden emberi kommunikációs jelzés közül a szem adja a leghívebb és legpontosabb jeladásokat, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek. |
| Rejtett dimenziók - Tér és térhasználat |
| Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük - nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van. |
Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
